A testület
hat tagja támogatta a döntést, kettõ ellene szavazott – ismertette
Rubovszky György (KDNP) elnök a mentelmi bizottság keddi ülését
követõen. Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt hallgatná
ki gyanúsítottként az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás ügyében,
ezért kérte mentelmi jogának felfüggesztését. Bár korábban a volt miniszterelnök is azt kérte, adják ki az ügyészségnek, a mentelmi bizottság szocialista tagjai – mint mondták – lelkiismereti okból nemmel szavaztak a felfüggesztést kezdeményezõ indítványra, amit a két kormánypárt mellett a Jobbik és az LMP is támogatott.
Arról, hogy Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról a parlament õszi ülésszakának elsõ napján, szeptember 12-én vagy rá egy héttel döntenek-e a képviselõk, a házbizottság határoz – mondta Rubovszky. A bizottsági elnök arra a kérdésre, hogy elégségesnek találták-e a Legfõbb Ügyészség által megküldött iratokat, igennel válaszolt. A bizottság a házszabály szerint zárt ülésen tárgyalta az ügyet, ebbõl adódóan az iratok titkosak, és semmilyen érdemi kérdésrõl nem áll módjában nyilatkozni – tette hozzá.
A bizottság MSZP-s tagjai nemmel voksoltak. Döntésüket Simon Gábor azzal indokolta, hogy az ügyészség indítványát még közvetlen bizonyítékok sem támasztják alá, tanúvallomások szólnak arról, hogy Gyurcsány Ferenc befektetõkkel folytatott tárgyalásán nem született döntés a sukorói beruházásról, ott az akkori miniszterelnök a jogszabályok betartására szólított fel.
Szerintük a bizottság sem járt el konzekvensen, amikor annak ellenére döntött, hogy a testület által korábban az ügyészségtõl kért iratok töredéke érkezett csak meg.
Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc a mentelmi jogának felfüggeszétést kérte, úgy reagált: hasonló ügyekben a képviselõknek a lelkiismeretükre kell hallgatniuk, Göndör Istvánnal õk így jártak el. Hozzátette, frakciótársaikat is arra kérik majd, hogy ne szavazzák meg a volt kormányfõ mentelmi jogának felfüggesztését.
Varga István (Fidesz) elmondta: a bizottság folytatta azt a töretlen gyakorlatot, hogy közvádas ügyekben a mentelmi jog felfüggesztését javasolja.
Szabó Gábor, a testület jobbikos delegáltja felidézte, hogy a mentelmi bizottság májusi ülésen nem járult hozzá szavazatával, hogy “ennyire elhúzódjon az ügy”. A beérkezett dokumentumok nagyobb része már akkor rendelkezésre állt – jegyezte meg, hozzátéve: “egyik szeme nevet, a másik sír”, hiszen ezt a döntést már négy hónappal ezelõtt meghozhatták volna. Mint mondta, a Jobbik attól tart, hogy ez felkészülési idõt adott Gyurcsány Ferencnek és ügyvédeinek ahhoz, hogy jobban “a kártyák közé tudjanak látni”. Ugyanakkor – folytatta – bíznak az igazságszolgáltatásban, hogy kideríti, milyen hivatali visszaélések történtek Sukoró-ügyben.
Szilágyi Péter, a bizottság LMP-s tagja elmondta, hogy pártja üdvözli a döntést. Mint felidézte, 2009-ben azért tettek feljelentést Gyurcsány Ferenc ellen, mert szerettek volna a sukorói kaszinóberuházás ügyében tisztán látni. Értékelése szerint a bizottság döntése után lehetõség nyílik rá, hogy bíróság tisztázza a körülményeket. Értékelése szerint az elmúlt idõben felháborító nyilatkozatok hangzottak el ebben az ügyben. Az LMP szerint a politikai ellenfelek nem hívhatják ideggyengének, nem gazemberezhetik le egymást, ez óvodában sem megengedhetõ, nemhogy a politikai elit számára – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt hallgatná ki gyanúsítottként az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás ügyében, ezért kérte mentelmi jogának felfüggesztését.
A volt miniszterelnök nem ment el a mentelmi bizottság ülésére, amit azzal indokolt, hogy “nincs sok megbeszélnivalója” a testülettel. Ugyanakkor közölte: nem akar a mentelmi jog mögé bújni, arra kéri a parlamentet, hogy adja ki az ügyészségnek.
Gyurcsány – miután múlt csütörtökön a mentelmi bizottság irodájában megnézte az ügyészség által küldött dokumentumokat – elmondta: a legfõbb ügyész szerint az róható a terhére, hogy 2008 májusában a sukorói kaszinóberuházást tervezõ befektetõkkel folytatott parlamenti megbeszélésén kifejezte támogatását és “ezzel – hivatali hatáskörét túllépve – lényegében döntést hozott” a projekt jövõjérõl. Megítélése szerint azonban az ügyészségi iratok cáfolják ezt, a telekcsere érvénytelenítéséért folyó polgári perben meghallgatott tanúk ugyanis egybehangzóan azt állítják, hogy a parlamenti tanácskozáson nem született döntés, õ pedig mindenkit arra kért, hogy a jogszabályok betartásával végezze a munkáját. Kitért arra is, hogy ha Polt Péter gyanúja megállná a helyét, abból az következne, hogy minden miniszterelnök számtalanszor túllépi a hatáskörét, amikor általános támogatásáról biztosít olyan nagyberuházásokat, amelyek több ezer embernek adhatnak munkát. “Nyugodtan elmondhatom, ugyanezt tettem az Audival, ugyanezt tettem a Mercedesszel. Ha ez bûn, ezerszer követtem el ezt a bûnt” – mondta akkor.
A mentelmi jog felfüggesztésérõl az Országgyûlés a jelen levõ képviselõk kétharmados többségével dönt.
