A Richter Gedeon Nyrt. ennek ellenére fenntartja a termelést és a kutatás-fejlesztést, de a bevételkiesést kompenzálnia kell, a betegeknek nagyobb terheket kell vállalniuk – mondta a vezérigazgató az InfoRádiónak. Azért maradnak, mert itt van a cég központja, az adottságok jók, az adórendszer nem rossz, a szakember-ellátottság is egyelõre jó – bár ha romlik az oktatás, akkor ez pár év múlva gondot jelenthet – tette hozzá.
Bogsch Erik úgy véli: a magyarországi intézkedések rendkívül károsak nemcsak a Richter, hanem az összes, az országban gyártással, kutatással-fejlesztéssel foglalkozó cégnek. Mint mondta, annak idején érveltek a különadó ellen, voltak alternatív javaslataik is, és “nagyon szomorú, hogy az egészségügyi államtitkárság ezekbõl egyáltalán semmit nem vett figyelembe”. Noha szükségesek strukturális változások, ezek nem történnek meg, és az intézkedések elsõsorban a magyarországi gyártókat sújtották. “Egy hasonlattal élve, félõ, hogy a gyógyszeripar a cukorgyártás sorsára jut, vagyis Magyarországon elhal a kutatás-fejlesztés és a termelés” – tette hozzá.
Bogsch Erik szerint ilyen mértékben kinyitni a piacot az olcsó termékek elõtt, amelyeknek a minõsége nem garantált, és amelyeket az egészségügyi államtitkárság, bár feladata lenne, nem is ellenõriz kellõképpen, veszélyezteti a betegellátást, ráadásul visszafordíthatatlan problémákat okoz. “Emellett még azt sem teszik meg, hogy adó- és marketingszempontból ezeket a cégeket ellenõrizzék, pedig ez szükséges lenne.” Szerinte szomorú, hogy versenyelõny helyett itthon hátrányban vannak, ami állampolgárként is nagy csalódás neki.
Bogsch Erik emlékeztetett: az a normális, ha egy cég a hazai eredménybõl finanszírozza a külföldi terjeszkedést – ez a Richter esetében éppen fordítva van. A külföldi nyereséget hozzák haza, miközben a hazai mûködés már veszteséges lesz. “Ez a helyzet abszurd.”
A betegeknek is nagyobb terheket kell vállalniuk, a gyógyszergyárak már elérték e tekintetben a maximumot. Ráadásul az adófizetõk pénze, körülbelül a gyógyszertámogatás 70 százaléka, olyan importtermékekre megy el, amelyek mögött szinte semmilyen magyarországi tevékenység nincsen. Ez azt jelenti, hogy 250 milliárd forint kiáramlik az országból – mondta a vezérigazgató.
