Nyilvánvaló, hogy a magyar hiteltermékek drámaian eltérnek az Európai Unióban forgalmazható hiteltermékektõl – mondta az ATV Egyenes beszéd címû mûsorában Róna Péter. A közgazdász szerint a hitelek kamatait Magyarországon egyoldalúan számolhatja ki a bank, így a hitelfelvevõ a szerzõdés alapján ki sem tudja kalkulálni, mennyivel tartozik a pénzintézetnek. Róna Péter így továbbra is azt állítja: a svájcifrank-alapú hitelek hibás terméknek minõsülnek, ezért akár kártérítés is járhat a devizahiteleseknek.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke viszont óvatosságra intett a mûsorban. Bánáti János azt mondta, hogy egy dolog az erkölcsi felelõsség, és más kérdés a jogi felelõsségrevonás lehetõsége. A kamaraelnök szerint addig, amíg nincs központilag deklarálva, hogy hibás egy adott termék, addig csak egyedi esetekben lehetne perelni a bankokat – és ezekben az ügyekben elméletileg felvethetõ bármilyen szerzõdõ fél tévedése. Bánáti szerint egyébként akár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felelõssége is felvetõdhet a hitelszerzõdések kapcsán.
Róna Péter viszont úgy véli, hogy egy gyökeresen hibás termékrõl van szó, ugyanakkor egy megalapozott felmérésre szerinte is szükség lenne, például arra vonatkozóan, hogy a bankok hogyan finanszírozták a kihelyezett hiteleket. A közgazdász szerint emellett az Európai Bankfelügyeleti Hatósághoz lehetne fordulni állásfoglalásért.
Teljesen más szempontot vetett fel Palócz Éva az ügyben. A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint ugyan mindennek az emberek fizetik meg az árát, de az nem szerencsés, ha a devizahiteleseket azoknak az adóforintjából mentik meg, akik nem is vettek fel ilyen kölcsönt, mert ez is egyfajta újraelosztás. Az Inforádióban a közgazdász azt mondta, hogy gyakran a felelõsen gazdálkodóktól veszik el a pénzt, amelyet a nem mindig felelõsen gazdálkodóknak adnak oda.
