Az ön által vezetett albizottság „esetleges jogi felelősségre vonásról” ír a jelentésében. Ön személy szerint lecsukná Medgyessyt, Gyurcsányt és Bajnait?
Kezdjük onnan, hogy albizottságunk olyan adatok – például a költségvetési hiány és az államadósság növekedése – alapján dolgozott, melyeket a meghallgatott volt miniszterelnökök is megkaptak, és azokat korrektnek, relevánsnak nevezték.
Világos. Szóval ön börtönbe zárná a három szocialista kormányfőt?
Hogy büntetőjogilag mi a helyzet, azt majd az alkotmányügyi, valamint a számvevőszéki és költségvetési bizottság értékeli, ugyanis őket kértük fel a munka folytatására.
Önnek van személyes álláspontja?
A jelentés egyértelműen fogalmaz.
A jelentés „esetleges jogi felelősségre vonásról” beszél. Az „esetleges” nem egyértelmű.
Az én véleményem azonos az albizottságéval.
Ön szerint a jelenlegi büntetőtörvénykönyv alapján rács mögé küldhetőek a balos miniszterelnökök?
Nem vagyok jogász, erre a kérdésre nem tudok kategorikus választ adni. Ezért fordultunk ahhoz a szakbizottsághoz, ahol a legtöbb jogász ül. Olvastam olyan véleményt, hogy az ügy a jelenlegi jogszabályi feltételek között is értékelhető, mások pedig nonszensznek tartják ezt. Jelentésünk a kivizsgálás lehetőségét teremti meg.
Ön szerint a szent cél, az országot úgymond eladósító három miniszterelnök megbüntetése érdekében megengedhető a büntetőtörvénykönyv módosítása?
Albizottságunk a jelentését elkészítette, abban világosan fogalmazott: kikérte két bizottság véleményét.
Igen, ezt említette.
Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy 2002 és 2010 között ötvenháromról nyolcvan százalék fölé nőtt az ország GDP-arányos adóssága.
Fotó: Fidesz.hu
Nem is mentünk el mellette: a tavalyi választást megnyerte a Fidesz, kétharmaddal.
Azt se felejtsük el, hogy abban a nyolc évben többször is a közérdek elé helyezték a magánérdeket. Ez is vizsgálandó, amikor jogi felelősségre vonásról beszélünk.
Minden kormány idején akadtak a magánérdeket a közérdek elé helyező akciók, még az első Orbán-kormány alatt is. Igaz, letöltendőt talán csak Torgyán jobb keze, szegény Szabadi Béla kapott, ő rosszkor volt rossz helyen.
Az első Orbán-kormányt e szempontból külön biztos, a szocialista Keller László vizsgálta. Számos feljelentést tett – sikertelenül.
Egyedül hadakozott. Úgy tűnt, a Medgyessy-kormány csak imitálja a „börtönbe csukjuk a fideszes szarkákat” játékot.
Ugye nem rajtam akarja számon kérni a szocialisták tetteit?
Eszembe sincs. Amúgy a balliberális kormányok alatt összejött közel harminc százalékpontos államadósság-növekedésből ön szerint mennyi tudható be a bénázásnak, mennyi az „osztogatásnak”, és mennyi a „lopásoknak”?
A növekmény körülbelül tizenkétezer-milliárd forint, óriási szám. Ennek háromnegyedét a mindenkori költségvetési hiány hozta össze, tíz százalék az állami vállalatok – MÁV, GYESEV, BKV satöbbi – konszolidációja, további tíz százalék a kamatfizetési kötelezettség. Félmilliárd pluszt a devizaeladósodottság miatt árfolyamtöbbletként kellett fizetnie az országnak, a maradék három százalék pedig a megnövekedett országkockázatból adódik. Hogy mennyi a bénázás és mennyi a lopás, sejtelmem sincs, ezek nem közgazdasági kategóriák, bizottságunk ilyen fogalmakkal nem dolgozott.
„Az államadósság drámai mértékű növekedését nem nemzetközi gazdasági folyamatok, hanem a szocialista kormányok hibás, rossz gazdaságpolitikai döntései okozták” – a jelentésből idéztem. Állításuk megfogalmazásakor nem vették figyelembe azt, hogy a 2008-ban kirobbant válság hatására 2009-ben 6,3 százalékkal esett vissza a GDP, ami ugyanilyen arányban növelte a GDP-arányos adósságot. A világválságról is a három gaz szoci tehet?
A válság az USA-ból indult ki, arról nem Gyurcsányék tehetnek, arról viszont igen, hogy mindez ilyen drámai hatással volt nemzetgazdaságunkra. A citált mondatban arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a szocialisták miatt legyengült, kiéheztetett, magas államadóssággal, lassuló növekedéssel, súlyosbodó munkanélküliséggel küszködő országot ért a gazdasági válság.
Akkor tán úgy kéne szóljon a tételmondat: „Az államadósság drámai mértékű növekedését a nemzetközi gazdasági folyamatok és a szocialista kormányok hibás, rossz gazdaságpolitikai döntései okozták.” Nem így lenne korrekt?
Nem. Mert ugyan 2002 óta folyamatosan nőtt az államadósság, de még 2003-ban is azt mondogatták, hogy ugrál a pannon puma, a gazdaság pedig, köszöni szépen, jól van. Itt valami nem stimmel.
Ön egy kalap alá veszi Medgyessyt, Gyurcsányt és Bajnait?
Nyilván nem. Ezért is hallgattuk meg őket külön-külön. Medgyessy két, Gyurcsány öt, Bajnai egy évig állt Magyarország élén – így hatásuk az ügyekre sem egyforma. Leginkább a kormányfői megbízatása előtt tanácsadóként és miniszterként is működő Gyurcsány Ferenc tevékenysége nyomta rá bélyegét erre az időszakra.
Oszkó Péter írta kedden a blogján a saját pénzügyminiszteri etapjáról: „A Bajnai-kormány tizenkét hónapos periódusa alatt ezermilliárd forintot is meghaladó költségvetési megtakarítást ért el úgy, hogy a gazdaság a kormányzati időszak elején mély recesszióban volt, majd a végén növekedésbe fordult, miközben a kormányváltáskor Magyarország államadóssága már az Európai Unió átlaga alá került.”
Bajnai kormányfői tevékenysége többféleképpen értékelhető.
Nála is megállhat a büntetőjogi felelősség?
Se rá, se másra nem mondtam, hogy megállhat a büntetőjogi felelősség.
Az „esetleges jogi felelősségre vonás” ezzel fenyeget.
Politikai testület voltunk, ezért megnyilatkozásaink politikai megnyilatkozások.
Csak úgy barátian kérdezhetek egyet?
Tessék.
Egyáltalán komolyan gondolták ezt a „jogi felelősségre vonást”? Vagy egymás közt önök is jogi nonszensznek érzik a felvetést, aminek pusztán politikai célja van, mégpedig az: további hónapokon, éveken keresztül lehessen híradót tölteni a „tolvaj és alkalmatlan” főszocikkal?
Barátian azt tudom önnek mondani: albizottságunk elvégezte a munkát, tényeken alapuló következtetéseket vont le.
Szijjártó Péter és Dancsó József az albizottság ülésén – Fotó: Kovács Tamás / MTI
Akkor következzék egy eldöntendő kérdés: ön szerint államadósságot növelni bűn?
Nézze, az új alaptörvény világosan meghatározza a jövő költségvetéseinek fékét: az államadósság nem kúszhat ötven százalék fölé.
Szóval? Bűn?
Alacsony eladósodottság esetén egész más súllyal esik ez latba, mint egy az ebből a szempontból hozzánk hasonló országban.
Ennek fényében hogyan értékeli azt, hogy tavalyi választások idején az önök leendő kormánya nem tartotta elképzelhetetlennek az államadósság növelését?
Miért, önnek nem kormánya ez a mostani?
Tessék?
Azt a kifejezést használta az előbb, hogy az „önök kormánya”.
Igen. A Fidesz kormánya. Ön Fidesz-tag, én meg semmilyen tag vagyok. Következésképpen az Orbán-kormány az önök kormánya. Magyarként persze az enyém is.
Szerintem az nem bűn, ha valaki párttag.
Szerintem sem. De ha megengedi, visszatérek a kérdésre: ha bűn államadósságot növelni, akkor önök is bűnt akartak elkövetni, hiszen a választás után pár hónapig az államadósság növelésével számolva gazdaságpolitizált a pártjuk és a kormányunk. Mígnem 2010 nyarán Brüsszelben Barroso elnök, mondjuk úgy, lebeszélte a hétszázalékos hiányról mindannyiunk miniszterelnökét.
Nem emlékszem, hogy bárhol is olyat nyilatkozott volna a miniszterelnök úr, hogy nem elképzelhetetlen az államadósság növelése. Milyen irományban jelent ez meg?
Ha hét százalék a költségvetési hiány, az növeli az államadósságot.
Én nem ismerem Orbán Viktor ezen fölszólamlását.
Jó. Hallott ön más országból példát a nálunk zajlóhoz hasonló, a volt kormányfőket az államadósság növelése miatt „esetleges jogi felelősségre vonással fenyegető” eljárásról?
A magyar helyzet speciális.
Az unió tagországai közül hétnek is magasabb a GDP-arányos adóssága, mint a miénk. Például: Görögországé sokkal gyorsabban nőtt, mint a magyar, Szlovénia pedig megduplázta mínuszát az elmúlt három évben.
Egyiküknél sem volt parlamenti választás, nem volt lehetőségük kormányváltásra, sem politikai, sem büntetőjogi felelősségre vonásra. Nálunk meg volt rá lehetőség.
Elképzelhetőnek tartja, hogy kurzusváltások után az EU többi országa is az orbáni útra lép?
Igen. Eleinte a bankadót is ördögtől valónak tartották, ma meg az egységes bevezetését készíti elő Brüsszel. Sok helyütt nagy a társadalmi elégedetlenség, nem kizárt, hogy ha majd példát keresnek, a miénket követik, hiszen itt úttörő tevékenység zajlik.
Aki a politikusi munkája során anyagi kárt okoz a magyaroknak, arra a választói szigoron túl sújtson le az igazságszolgáltatás is – nagyjából így foglalható össze az albizottság jelentése. Ennek fényében mit kezd azzal a ténnyel, hogy 2010 júniusában az ön két párttársa, Kósa Lajos és Varga Mihály is tett egy-egy, a forintra, így az államadósságra nézve is brutális következménnyel járó nyilatkozatot. Kósa a „hazánk könnyen Görögország sorsára juthat” állítással exponálta magát, Vargának pedig a „gazdasági vészhelyzet van” mondata verte le az ideges piacon a biztosítékot. Ön szerint az említett két úr kapcsán is megfontolandó az „esetleges jogi felelősségre vonás”?
Varga Mihály ilyen tartalmú nyilatkozatára nem emlékszem. Kósa Lajos szavait pedig felnagyították. Hogy az általa mondottak befolyással voltak-e az árfolyamra, nehéz megítélni.
Nem különösebben. Akkorát zuhant a forint azon nyomban, mint előtte tán soha.
A kettő közti összefüggést nem tisztem megítélni, az csupán spekuláció. Az államadósságnak a balliberális kormányok alatt bekövetkezett növekedése viszont tény.
