A budapesti Uzsoki Kórházban annak a betegnek kell a legtöbbet várnia a műtétre, aki csípő- vagy térdprotézisre szorul. A táblázatba már most csak 2013. október 8-ra lehet feliratkozni annak ellenére, hogy van olyan nap, amikor húsz-harminc operációt végeznek el. A békéscsabai Dr. Réthy Pál Kórházban sem jobb a helyzet, ott szintén már csak 2013-ra van hely ugyanezekre a műtétekre, és a térdprotézisműtét várólistáján jelzik is: „A korábban ellátottak közepes várakozási ideje 696 nap”, vagyis szűk két év.
A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházban „a várólistán szereplő aktív páciensek átlagos várakozási ideje 250 nap” ugyanezekre a műtétekre. Aki tehát nem tudja kifizetni a magánkórházat, akár éveket is várnia kell az ellátásért, a legtöbbet pedig az ortopédiai operációkért.
Az OEP finanszírozási limitje lassítja az ellátást
Az Intézményi Várólista eljárásrendjében olvasható, hogy várólistát az egészségügyi ellátások meghatározott sorrend szerinti elvégzése érdekében, tartós kapacitáshiány esetén alakítanak ki. A szöveg kitér arra is, hogy a várólistára helyezés egyik lehetséges oka, ha „a beteg nem fogadja el a más egészségügyi szolgáltatónál történő ellátását”, azért az esetek többségében nem erről van szó.
Az említett „kapacitáshiány” az orvoshiányból és az elöregedett, sokszor működésképtelen gépparkból adódik, de a várólista oka nem csak ez. Kiss Jenő, a Szent János Kórház ortopéd főorvosa szerint pillanatnyilag még éppen lenne elég szakember az ortopédiai műtétek elvégzésére, akik azonban nem teljesíthetnek elég beavatkozást, ezért is mennek külföldre. Ráadásul a kórházakat köti a teljesítményvolumen-korlát, amely szabályozza, hogy osztályonként hány beavatkozást végezhetnek el.
A megoldást ezúttal is tehát a többletforrás jelenthetné, vagyis az, hogy ha nem a szakrendeléseket szorítanák kvóták közé, hanem az ellátottak után fizetne az egészségbiztosító. Hogy ezzel kapcsolatban mit tervez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága, nem tudjuk, megkeresésünkre ugyanis cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Kiss Jenő hozzátette: „A műtétre várva a beteget addig is kezelni kell, ami egy nyugdíjas esetében egy év alatt annyiba kerül, mint maga a műtét, egy dolgozónál ez mindössze fél év. Mivel a várakozás olykor három évig is eltarthat, így a kezelés az Egészségbiztosítási Pénztárnak jóval nagyobb kiesést jelent. Ezt tőlünk nyugatabbra már több országban felismerték, így ott a várólisták nem öltenek ilyen méreteket.”
Ha élet-halál kérdés
Amennyiben nem műtétről van szó, hanem vizsgálatról vagy kisebb beavatkozásról, ami beutalóhoz kötött, a háziorvos feltüntetheti, hogy sürgős. Ilyenkor az illetékes intézmény előbbre veheti a beteget.
Sürgősségi várólista természetesen nincs, sőt, ha indokolttá válik, még a várólistán szereplők sorrendjét is meg lehet változtatni: „A várólistára való felkerülés időpontja szerinti sorrendtől való eltérés szakmai indokoltsága akkor állapítható meg, ha a beteg esetében sürgős szükség áll fenn, és ellátásának késedelme nagyobb kockázattal jár, mint a sorrend megváltoztatásának következtében hátrébb sorolandó betegeké” – olvasható az Egészségbiztosítási Közlönyben.
Ez a leghosszabb – ortopédiai – várólistákon is megvalósítható: „Természetesen, aki a normál emberi életre képtelen, akkora fájdalmai vannak, előrevehető a várólistán” – mondta lapunknak az ortopéd főorvos.
A háziorvosnál sem jobb
Ha nem is éveket, de a háziorvosi rendelőkben is általában sokat kell várni. Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy most ráadásul bevezetik a táppénzeseknek járó soronkívüliséget, ami szintén meghosszabbíthatja a várakozást. A ráérősebb nyugdíjasnak, diáknak, munkanélkülinek, gyesen lévőnek még több türelemre lesz szüksége. Az új szabályozás arra kötelezi a gyógyítókat, hogy a rendelési idejük legfeljebb hatvan százalékát az aktív dolgozók soron kívüli vizsgálatára tartsák fenn.
Fotó: Manek Attila / MTI
Jelenleg a betegeknek átlagosan kettő-négy hetet kell várniuk a diagnosztikai vizsgálatokra. A várólista oka, hogy az ellátók minden hónapban kapnak az OEP-től egy – már említett – keretet, amely megszabja, hány beteget láthatnak el. Ha többet dolgoznak, azt a biztosító nem fizeti ki, ha kevesebbet, akkor nem termelik meg a fönnmaradásukhoz szükséges pénzt.
Sok a buktató
Ráadásul a körülmények miatt még ez sem biztosított a betegek felé. Demeter Jolán, a budapesti Szent János Kórház radiológus főorvosa szerint az orvoshiány mellett az elöregedett géppark is legalább ugyanakkora gond: „A képalkotó gépek – az életkoruk miatt – gyakran romlanak el, ilyenkor pedig a beteget át kell szállítani vagy irányítani egy másik intézménybe.” És mivel a képalkotó diagnosztika sokszor az első lépés a gyógyításban, így összességében órákkal vagy akár napokkal megnövekedhet a várakozási idő.
Gyakori tehát, hogy valakit csak azért tartanak táppénzen, mert betegsége megállapításához, így a gyógyításhoz nélkülözhetetlen képalkotó, ideggyógyászati, kardiológiai vagy reumatológiai szakrendelésekre várniuk kell. Az új szabálytól viszont azt remélik, hogy rövidül a táppénzen töltött időszak. Azok élhetnek majd a soron kívüli lehetőséggel, akik már legalább tizenöt napja táppénzen vannak, a sürgős eseteket azonban ők sem előzhetik meg, és csak azzal a betegségükkel kapcsolatos vizsgálatokra érvényes a kedvező elbírálás, amellyel táppénzen vannak.
Akik azonban már most hetek óta várakoznak, kénytelenek lesznek maguk elé engedni a táppénzeseket. A várólisták így akár hat-nyolc hétre is megnyúlhatnak.
Van, ahol megvehető a soron kívüli ellátás
Szeptembertől indul a Pécsi Tudományegyetem egyes klinikáin a fizetős egészségügyi ellátás. Az intézmény szerint a kevésbé tehetős betegek sem veszítenek, mert rövidebbek lesznek a várólisták. Az egyetemi szenátus néhány hete engedte meg a klinikai központnak, hogy meghatározott szolgáltatásokért térítést kérjen. A szépészeti és a szürkehályog-műtéteknél, a protézisbeültetéseknél és egyes diagnosztikai vizsgálatoknál várólisták vannak. A betegek lekerülnek a listáról, ha fizetnek. Soron kívüli ellátást vásárolhatnak maguknak azok is, akiknek életbiztosítás megkötéséhez van szükségük egészségügyi állapotfelmérésre.
A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában az az érv, hogy a beteg így nem előre kerül, hanem választ. A térítéses és az OEP finanszírozott ellátás közül. Az egyetem már elkezdte felmérni az egyes klinikák szabad kapacitásait, a jogászok pedig dolgoznak a fizetős ellátás jogi feltételein. A szolgáltatás várhatóan szeptemberben indul.
Hasonló lépést fontolgatnak Kaposváron, ahol nonprofit korlátolt felelősségű társaságot alapított a Kaposi Mór Oktató Kórház. A Medicopus Kft. a kórház szabad kapacitásait használja térítéses formában. Évente 40-50 milliós bevétellel számolnak. Az alapító okirat szerint a kórházban olyan szolgáltatásokat nyújtanak fekvő- és járóbeteg, valamint diagnosztikai területen, melyeket a beteg nem az egészségbiztosítási alap terhére kíván igénybe venni, és megfizeti a térítési díjat. Az érvelés is ugyanaz, vagyis, ha a kiváltott ellátás nem a közfinanszírozottan lekötött kapacitások terhére történik, elvben jól járhat mindenki, hiszen a többiek is előrébb lépnek a sorban.
