A kínai Csunking körzet Ázsia Detroitja, a világ egyik autóipari központja, és nincs közvetlen légi összeköttetése az Európai Unióval. „Magyarországnak nem titkolt szándéka, hogy mihamarabb legyen” – közölte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter május 27-én a Joint Venture Szövetség közgyűlésének hallgatóságával. A két ország viszonya egyre jobb, a kínaiak szemében Magyarország mind fontosabb potenciális gazdasági partner. Az elmúlt időszak közeledése látványos eseményben csúcsosodik ki, ma és holnap ugyanis Magyarország vendége Ven Csia-pao kínai miniszterelnök.
A Financial Times „Orbán Viktor diplomáciai diadalaként” ír a vizitről, de a jó kapcsolatok nem kizárólag a jelenlegi miniszterelnökhöz köthetők. 2003-ban Medgyessy Péter hosszú szünet után látogatott Kínába, akkor állapodott meg a magyar-kínai kéttannyelvű általános iskola létrehozásáról is, Gyurcsány pedig összesen háromszor járt Kínában miniszterelnöksége alatt. Igaz, a jelenlegi kormány sokkal célzatosabb a kapcsolatok mélyítésében, mint elődei, ezt jelzi, hogy múlt év végén Fellegi Tamás a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos lett, nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor tavaly novemberben Kínába látogatott.
Miért kellünk Kínának?
A közép-kelet európai régióban arányaiban Magyarországon él a legtöbb kínai, a régióból először mi rendeztük meg a kínai kultúrát és nyelvet népszerűsítő Konfuciusz Intézetek európai konferenciáját, a kelet-közép európai országok közül csak nálunk van kínai-magyar kéttannyelvű iskola és csak itt van jelen a Bank of China. „Magyarország valamivel nyitottabb és elfogadóbb a kínaiakkal szemben, mint a régió többi országa” – ezzel magyarázza Magyarország népszerűségét Kínánál Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke, az ATTICUS Investments Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki egyébként Fellegi Tamás tanácsadója kínai és indiai ügyekben.
Orbán Viktor és kísérete Sanghajban, 2010-ben. Fotó: Burger Barna / MTI
Heim ugyanakkor nem állítaná minden kétséget kizáróan, hogy a régióból mi vagyunk a kedvenc, hiszen Lengyelországban például sokkal korábban kezdtek nagyszabású autópályaépítésbe (igaz, ez az üzlet csúfos botránnyal végződött, a kínaiak nem tartották be a határidőket, és nem fizettek pontosan az alvállalkozóknak), és Kína fő célpontjai továbbra is a nyersanyagpiacok és a nagy gazdaságok. Magyarország Kína szemszögéből nézve önmagában egyébként sem tényező, hiszen vásárlóerő paritáson mérve nyolcvanszor akkora országról van szó, a jelenlegi növekedési tendenciák szerint 10 év múlva pedig már nagyjából százötvenszer lesz nagyobb.
„Nem szabad csak Magyarországot kínálni, ha Kínával tárgyalunk, az Európai Unió kapujaként kell magunkat pozicionálni, de legalábbis a régióba betörést kell nekik ígérnünk” – magyarázza Heim Péter. Ebből a szempontból megkerülhetetlenek Kínának a kelet-európai országok. Uniós terméknek minősül ugyanis az, melynek 51 százaléka itt készül, az Unión belül pedig régiónkban legolcsóbb gyártatni a nyugatihoz képest alacsony bérek miatt. Magyarország pedig még elhelyezkedése miatt is kivételezett helyzetben van, kedvező logisztikai adottsága miatt hazánk lehet – és részben már most is az – Kína európai elosztó központja. Heim Péter jóslata szerint 10 év múlva egyébként a Magyarországra beáramló külföldi tőkének mintegy 12-15 százaléka kínai pénz lesz, ez idő alatt 15 milliárd eurónyi kínai tőke érkezhet ide. (Eddig összesen 1,75 milliárd eurónyi tőkét fektetett be hazánkban Kína.)
Kínai segítséggel támadhat fel a MÁV és a MALÉV közlekedés
A kínaiak által épített lengyel autópálya ügye ugyan rosszul sült el, de ez nem vette el a kedvét Fellegi Tamáséknak, hogy áprilisban stratégiai együttműködési megállapodást írjanak alá arról, hogy kínai segítséggel, a China Railway Construction Company-val korszerűsödjön a MÁV lepusztult vonalhálózata. Szó van arról is, hogy a Liszt Ferenc repülőteret Budapest belvárosával összekötő gyorsvasút is kínai háttér-társfinanszírozással épüljön meg.
Az eszkalálódó Malév probléma megoldásának kulcsa is egy kínai vállalat, a HNA lehet, mely jó ideje érdeklődik a magyar légitársaság iránt, persze ehhez a magyar félenk kell állapodni az orosz Vnyesekonombankkal, mely korábban jóval több mint 100 millió eurót pumpált a Malévba, így az 50 millió forintnál magasabb összegű döntések nagy részére vétójoga van.
És nekünk miért kell Kína?
A szakértők a 2000-es évek közepén még 2050 tájára tették azt az időpontot, amikor Kína leelőzve az Egyesült Államokat, a világ vezető gazdasági nagyhatalma lehet, de a legtöbben most már 2025-re hozták előre a fordulatot. Kína univerzális gazdaság, akárcsak Amerika, az ilyen piacok jellemzője pedig az, hogy szinte bármire vevők, bármit el lehet nekik adni. A világ legnépesebb országára ráadásul nemcsak a hatalmas tőkekiáramlás jellemző, az egyre jobb módban élő lakosok egyre többet is fogyasztanak. De lehetőségek hiába adódnak, a tendencia jelenleg mégsem kedvező, a Központi Statisztikai Hivatal idei első negyedéves adatai szerint a magyar export 4,5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, míg a kínai import 20 százalékot meghaladóan nőtt.
A legnagyobb magyar siker eddig talán a vizes cégekhez kötődik Kínában: a KIS Kft. kínai partnerével szennyvíztisztítási projektekben vesz részt, a mindenféle vízgazdálkodási területtel foglalkozó Aquaprofit Zrt. pedig többek között Sencsen város befektetési holdingjával alapított vegyes vállalatot, melynek célja, hogy iható víz folyjon a csapokból. A debreceni Ave ásványvíz áprilisban teljesítette első nagyobb kínai megrendelését, és vitt 300 ezer palack ásványvizet az 1,3 milliárd fős országba, két év múlva pedig már 5 millió darabos megrendeléssel számolnak. Az ivóvíz nagy piac egy ekkora országban, érdemes ugyanakkor megcélozni réspiacokat is: mivel a kínaiak rajonganak az európai borokért (igaz, elsősorban a drága, francia borért vagy a régi, aukciókon felbukkanó ritkaságokért), ezen a piacon is lehet keresnivalója Magyarországnak, a magyar divattervező, Zoób Kati pedig egy kínai márkával tárgyal együttműködésről. Zoób a tervek szerint abban segítene, hogy a kínai cég európai designnal legyen képes világmárkává válni.
Kína és a magyar adósság
Ven Csi-pao persze valószínűleg nemcsak egy egyszerű udvarias vizitre érkezik Magyarországra, a látogatás során komolyabb dolgokról is megegyezhetnek Orbán Viktorral. Korábban már többször is felmerült, hogy Kína esetleg állampapír-vásárlással segíthetne Magyarország adósságának finanszírozásában (hiszen néhány súlyosan eladósodott euróövezeti ország, például Portugália vagy Spanyolország papírjaiból Kína alaposan bevásárolt), de ezt Fellegi korábban cáfolta, mondván, „erre nincs szükségünk”. A Magyar Fejlesztési Bank által kibocsátott kötvényből azonban vásárolhatnak, a közös beruházásokat finanszírozva ezzel.
Ven Csia-pao áttörést szeretne
Kína kész arra, hogy a magyar féllel együttműködve áttörést érjen el a két ország közötti kapcsolatokban – mondta Ven Csia-pao Budapestre érkezésekor a Liszt Ferenc repülőtéren. A két népet hagyományos, mély barátság köti össze, Magyarország az első országok közé tartozott, amely felvette a diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal – tette hozzá.
A kínai miniszterelnök szerint a két ország az elmúlt hatvan évben kölcsönösen tiszteletben tartotta, és egyenlő partnerként kezelte egymást, illetve a kölcsönös bizalom jegyében a kapcsolatok stabil fejlődéséért dolgozott. Ven Csia-pao kiemelte, hogy Magyarország soros EU-elnökeként hozzájárult a kínai-magyar kapcsolatok fejlesztéséhez. A kínai kormányfőt a repülőtéren Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Varga Mihály, a miniszterelnökség államtitkára fogadta. Ven Csia-pao személyében 24 év után először látogat kínai kormányfő Magyarországra. (Az európai körúton tartózkodó kínai kormányfő Magyarországon kívül csak Nagy-Britanniába és Németországba látogat el.).
Csak a reform
Az ELTE Gólyavárában, kínaiul tanuló magyar diákok előtt a kínai vendég a magyarról, mint ragyogó kultúrájú, bátor és szorgalmas nemzetről beszélt. Elmondta, azért találkozik már látogatása elején fiatalokkal, mert a kínai-magyar barátság jövőbeni fejlődése elsősorban “rájuk támaszkodhat”. Mint mondta: bízik a két nép közötti barátság és együttműködés elmélyülésében, és hozzátette, reményei szerint Kína és Magyarország nemcsak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat erősíti meg, hanem a tudományos és oktatási szférában is fokozza együttműködését. Ven Csia-pao elmondta, hogy Kína – amely egyszerre fiatal és idős ország – az utóbbi időszakban a reformoknak köszönhetően ért el jelentős eredményeket, “csak folyamatos reform és innováció útján lehet fejleszteni egy országot”. Hozzátette, a fejlődés csak a nyitáson keresztül lehetséges, az országoknak kölcsönösen tanulniuk kell egymástól. A kínai kormányfőt szombaton katonai tiszteletadás mellett fogadják hivatalosan a Kossuth téren. Látogatásának második napján találkozik a Parlamentben Orbán Viktorral. Az MTI információi szerint a magyar és a kínai fél csaknem tucatnyi gazdasági megállapodást köt. A kínai kormányfő a Magyar Tudományos Akadémián részt vesz egy kelet-közép-európai gazdasági fórumon, majd fogadja őt Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László parlamenti elnök.
Külügyi szakértő: beérett a nyitás Kína felé
A kínai miniszterelnök kétnapos hivatalos budapesti látogatása azt mutatja, hogy beérett az elmúlt 7-8 évben megkezdett magyar diplomáciai és gazdasági nyitás Kína felé. Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet szakértője az MTI-nek azt mondta, a nyitást a korábbi kormányok kezdték meg, a mostani kormány pedig nemcsak folytatta, hanem intenzívebbé is tette. Szerinte önmagában óriási diplomácia siker, hogy a kínai miniszterelnök eleget tett a magyarországi meghívásnak. Azt mondta, jelzésértékű, hogy a világ egyik legfontosabb vezetője időt szakít és ellátogat Magyarországra, a közép-kelet-európai régióban egyedül ide, a nem is a legnagyobb gazdasági súlyú országba. Az útja a jele lehet annak, hogy a magyar-kínai kapcsolatok már erősek és talán nem véletlen, hogy európai körútja első állomása Magyarország, Budapestről utazik tovább Németországba és Nagy-Britanniába.
Verseny Peking barátságáért
Az MKI szakértője úgy látja, Kína elsősorban gazdasági hídfőállást keres Európában. Erre a szerepre nemcsak Magyarország vágyik, ilyen törekvései vannak a többi visegrádi országnak, és Románia is egyre inkább nyit Kína felé, tehát ebben a vonatkozásban egyfajta versengés folyik. Magyarország egyfajta kaput jelenthet Kínának a csaknem 500 milliós uniós piacra, ráadásul meglehetősen jó logisztikai háttérrel. Magyarország jó nyitási pontot jelenthet Kína számára a Balkán vagy Görögország, továbbá a keleti piacok, Oroszország felé is -tette hozzá a szakértő, aki szerint Peking valószínűleg nem egyetlen országra tesz fel mindent, annak van nagyobb realitása, hogy több, kisebb-nagyobb centrumot létesítenek, ahonnan a kínai gazdaság szereplői a kontinensen terjeszkedni tudnak.
