Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta Magyarország új Alkotmányát a Sándor-palotában. Az új Alaptörvény 2012. január elsejével lép hatályba.
Az államfő az új alaptörvény aláírása előtt negyedórával személyesen köszöntötte a Sándor-palota előtt várakozókat. Az érkezését tapssal fogadták a Szent György téren térzenét hallgató érdeklődök. Schmitt Pál televíziós kamerák által kísért rövid sétát tett a közönség sorai előtt, köszöntve az ott várakozó magyarokat és külföldieket, majd a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt játszó Magyar Honvédség Támogató Dandár Helyőrség Zenekara karmesterét is üdvözölte.
Az aláírási ceremóniáért kattintson!
Schmitt: magyar, nemzeti, korszerű, európai alaptörvény született
Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt húsvéthétfőn. Az aláírás után – amelyet a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítettek – Cserhalmi György színművész szavalta el felvételről a Szózatot, majd Schmitt Pál ünnepi beszédet mondott. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: az új alaptörvény „mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak”. „A nagy ünnepek az élet körforgásaihoz kapcsolódnak, különösen igaz ez a tavaszi újjászületésben ünnepelt húsvétra, a feltámadásra. Akár Istenben hiszünk, akár a sorsban, ilyenkor körülöttünk minden az új életről, a megújulásról szól” – mondta, hangsúlyozva, hogy 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is.
Kiemelte, fontos, értékteremtő munkán vagyunk túl, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vállalt ebben. Úgy vélekedett, húsz évvel a rendszerváltás után végre nemcsak elértünk egy történelmi lehetőség kapujáig, ahogy az már számtalanszor megtörtént, most át is léptünk rajta, élni tudtunk a lehetőséggel. Schmitt Pál szerint az alaptörvény születése megmutatta, hogy egy ilyen nagy horderejű vállalkozás nem lehet néhány szakértő, jogalkotó magánügye, ahogy az a múltban történt, hiszen e törvényben „a társadalmi együttélés fő szabályai, jogaink és kötelességeink, nemzetünk hitvallása összegeződik, ezért ez mindannyiunk közös ügye, nemzetként való létezésünk alapja”.
Kijelentette, egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek, amely megőrzi alkotmányos hagyományaink minden eddigi erényét, és hozzáteszi azt, amit „mi, XXI. századi magyarok fontosnak tartunk”. „Erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben a szabadságjogok összegezése az európai alapjogi chartára épül, megmutatva elkötelezettségünket saját nemzeti önazonosságunk mellett az európai demokratikus értékek irányában is” – mondta, hozzátéve, hogy az alaptörvénnyel „a jövőnek csak az alapjait raktuk le, rajtunk áll, hogy milyen sorsot építünk magunknak ezen fundamentumra”.
Schmitt Pál kitért arra is, hogy az embereket elsősorban az érdekli, számon kérhetően védi-e az alaptörvény a rendet, az ember méltóságát, a jogok gyakorlását, lesz-e ezen elvekből következően munkája, biztonságban tudhatja-e családját, bizakodással tervezheti-e gyermekei jövőjét, erkölcsös közéletben és hivatalokban tudja-e intézni dolgait. „Hogy a válasz kivétel nélkül igen legyen, ahhoz minden egyes ember munkájára szükség lesz. A magyarok nemcsak a törvény előtt egyenlők, hanem a törvény szellemének meghatározásában és végrehajtatásában is” – jegyezte meg. Szólt arról is, hogy nem választható el egymástól a magyarság és a velünk élő nemzeti közösségek sorsa, „mindenki számít, együtt vagyunk erősek”.
„Bízzunk benne, hogy amikor a sarkalatos törvények révén a mostani keret megtelik majd tartalommal, minden szempont elhangzik az arra rendelt helyen, az Országgyűlésben, minden érv betölti a maga hivatását, és a többség illő bölcsességgel fogadja a kisebbség véleményét is, felelősséget vállalva az egészért” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve, hogy a törvényhozásban a képviselőknek nem a saját, rövid távú, hanem az egész közösség hosszú távú érdekeit kell érvényesíteniük, „ha nem így tesznek, saját választóik felé kell majd elszámolniuk”.
„Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen” – zárta szavait Schmitt Pál.
Némi zavar támadt
Schmitt Pál ünnepi beszédét követően a Magyar Honvédség Központi Zenekarának hat fanfárosa köszöntette a Sándor-palota erkélyéről az ország következő alkotmányát, majd a díszzászlóalj katonái tartottak ünnepélyes őrségváltást a Szent György téren. Az egyre erősödő esőben várakozó érdeklődök tapssal fogadták az aláírás hírét – írta az MTI.
Az esemény közönsége félig töltötte meg a Sándor-palota előtti füves területet. Néhány perccel 12 óra után egy férfi jelent meg az aláírásra várakozók között, aki „NO Fidesz alko(t)mány!” feliratú táblát tartott a magasba. A Szent György téren várakozók hangos füttyszóval fogadták a demonstrálót, majd a tömegből odalépő néhány férfi hangos szitkozódás kíséretében megtaposta és széttörte a táblát. A tiltakozó rendőri kíséret mellett, azonnal és önként elhagyta a területet. Az érdeklődők az őrségváltás után rendben távoztak a Szent György térről.
A képgalériáért kattintson!
Milyen az új Alkotmány?
Az első szembeötlő változás, hogy az új Alkotmány szerkezetében mutatkozik: a négy részből álló alaptörvény a Nemzeti Hitvallás című preambulummal kezdődik, amit az Alapvetés című rész követ, amely egyebek mellett rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország, majd a Szabadság és felelősség címet viselő fejezet következik az alapjogok és kötelezettségek felsorolásával; a negyedik rész Az állam pedig az államszervezetről szól.
Az alaptörvény szövege a Himnusz első sorával kezdődik, amolyan mottóként. Ezután következik a preambulum, a Nemzeti Hitvallás, amely egyébként a hivatalokban a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot váltja majd a falakon.
Bővebben >>
Az alaki átalakulás mellett a legfontosabb az államhatalmat érintő érdemi változásnak, hogy az alaptörvény nem állítja helyre az Alkotmánybíróság tavaly ősszel megcsonkított jogkörét. Az ugyanis nem bírálhatja felül a kormány pénzügyi intézkedéseit, kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül. Bővebben >>
Ehhez még azt a látszólagos engedményt nyújtotta a Fidesz-KDNP, hogy az Alkotmánybíróság korlátozását a kormányzat pénzügyi kérdéseiben csak addig tartja fenn, amíg az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá csökken. Erre az elkövetkező években viszont nemigen lesz esély, hiszen a Széll Kálmán Terv szerint 2014 végére is csak 65-70 százalékos szintre számítanak, ami „belátható időn belül” csökkenhet 50 százalékra. Orbán Viktor szerint is majd tíz év múlva érdemes erre visszatérni. Bővebben >>
Mindemellett 15 tagúra bővül az Alkotmánybíróság, amelynél a kormány és a képviselők negyede mellett az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhet utólagos normakontrollt, és a bírósági döntéseket is felülbírálhatja. A testület szempontjából ugyancsak érdemi változás, hogy elnökét ezentúl a parlament választja a testület tagjai közül. Eddig ugyanis az alkotmánybírók maguk választották saját elnöküket.
LB helyett Kúria
A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lesz, a megyéket pedig mégsem nevezik vármegyének, ahogyan az eredeti alkotmánytervezetben szerepelt. Változást jelent továbbá, hogy megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tisztsége. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változik, aki köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek és a kisebbségi jogok védelmére.
Az Alapvetés című fejezet – amely a Nemzeti Hitvallásnak nevezett részt követi – rögzíti, hogy az országot Magyarországnak hívják, szemben a jelenleg hivatalos Magyar Köztársaság elnevezéssel. A tervezet szerint Magyarország független demokratikus jogállam és köztársaság, a hatalom forrása a nép. A rendelkezések között szerepel, hogy Magyarország „az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”.
Az elfogadott Alaptörvény szerint „Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”, illetve támogatja a gyermekvállalást. A szöveg alapján az ország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik; Magyarország pedig „a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve szerint működik”.
A harmadik, Szabadság és felelősség című fejezet szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. A tervezet kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, és azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Bővebben >>
Tiltják a kínzást, az embertelen bánásmódot, az emberkereskedelmet és az „emberi egyedmásolást”. A szövegben a kormánypártok rögzítik, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
Az szövegbe bekerült, hogy a nagykorú gyermekek kötelessége a gondoskodni a rászoruló szüleikről, míg erről eddig egy alacsonyabb szintű jogszabály rendelkezett. Bővebben >>
Magyarország „az időskori megélhetés biztonságát a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő” – áll az Alkotmányban.
Törvénybe iktatott államadósság
Az Alkotmányunk közpénzügyi fejezete – amely a korábbi alaptörvényben nem szerepelt – kimondja: a központi költségvetésnek biztosítania kell, hogy az államadósság szintje ne haladja meg az előző évi bruttó hazai termék értékének felét; a kormány pedig nem vehet fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladja az előző évi GDP 50 százalékát. Rögzítik továbbá, hogy ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni, és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
Kitérnek arra is, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, illetve a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Minden közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, s a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
A közpénzügyi fejezet tartalmazza, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét hat évre nevezheti ki a köztársasági elnök. Itt visszaváltoztatták az eredeti tervben szereplő kilenc évet, de elvették az elnöktől az alelnökök kinevezési jogát, amit szintén az államfőhöz rendelt. A bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, és meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.
Ötévente választják meg a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestereket, és az eredeti tervtől eltérően az Alkotmány nem ad választójogot a kiskorúak családjának, illetve az anyának, mert ezt a nemzeti konzultáció során visszaérkező kérdőívek szerint a többség elutasította.
Tényleges életfogytiglani és önvédelem
Az Alaptörvényben az is szerepel, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint, valamint hogy a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok is a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme az állam és mindenki kötelessége.
Alkotmányos joggá emelkedik az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog, és bekerül az alaptörvénybe, hogy tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. Bővebben >> Az Alaptörvényben rögzítik, hogy a bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése.
Az alaptörvény a képviselők legalább kétharmadának voksával változtatható meg (nincs már szó két egymás utáni parlament kétharmadáról).
