A parlamenti jóváhagyás előtt álló új magyar alkotmányról beszélgetett Sólyom László volt államfővel Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) magyar származású rovatvezetője. Az interjút a német konzervatív napilap pénteki számában közölte.
Dicsért is
Az új alkotmány – mint fogalmazott – nem légüres térben helyezkedik el, azt az élő alkotmányos hagyományok szemszögéből kell megítélni és értelmezni. “A végleges változat még nem készült el, az azonban bizonyos, hogy Magyarország az új alkotmány elfogadásával is európai demokrácia marad” – mondta a volt államfő.
Sólyom szerint az alapvető jogokkal foglalkozó fejezet – a jelenlegi alkotmánnyal összehasonlítva – egyes részleteiben jobban, egyes részleteiben rosszabbul megfogalmazott, de “semmiképp nincs az európai átlag alatt.” Az állam felépítéséről szóló fejezet megőrzi a parlamenti kormányzás magyar hagyományait.
Különösen fájlalja az AB megcsonkítását
“Vannak mindazonáltal kritikát érdemlő részek” – jelentette ki Sólyom, “különösen fájónak” nevezve az alkotmánybíróság ellenőrző lehetőségeinek korlátozását. “Ez érthetetlen, indokolatlan és elfogadhatatlan” – fogalmazott a volt államfő, aki szerint ezáltal az alkotmány “általános megítélése negatívvá válik”. Sólyom László szerint az is igazolhatatlan, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát az utolsó pillanatban 70 évről 62-re csökkentették. “Ez a lépés nyilvánvalóvá teszi a jelenlegi kormánytöbbségnek azt a szándékát, hogy a hivatalban lévő bírói kar vezetőit nyugdíjba kényszerítse” – mondta az Alkotmánybíróság első elnöke.
A parlamenti többség, amely a kétharmad birtokában jogot szerzett egy új alkotmány kidolgozására is, nehezére esik annak elismerése, hogy törvényeit egy másik alkotmányos szerv érvénytelennek nyilváníthatja. Ebből fakadóan akarta a kormánytöbbség az Alkotmánybíróság illetékességét eredetileg arra korlátozni, hogy csupán előzetes normakontrollt végezzen. “Ezt a populista tervet azonban szerencsére végül feladták” – fogalmazott a volt államfő, utalva arra, hogy a tervezet új megfogalmazása szerint a bíróság utólagos normakontrollt is végezhet és elutasíthat törvénytervezeteket.
Az új alaptörvény alkotmánybírósági vizsgálhatóságát firtató kérdésre válaszolva a volt államfő kijelentette: az alkotmánybíróság eddig azt az irányvonalat követte, hogy magát az alkotmányt nem vizsgálta. “Nem tartom valószínűnek, hogy az alkotmánybíróság a jövendő alkotmányt vizsgálatnak vetné alá” – tette hozzá. “A bíróság az elmúlt hónapokban megélte azt, hogy egész értelmes létezését megkérdőjelezték, és feltűnően óvatossá vált” – fogalmazott Sólyom.
Nem a történelmi alkotmány az alap
A kétharmados többséget igénylő, úgynevezett sarkalatos törvényeknek a német jogrendszerhez képest nagy számával kapcsolatos kérdésre kifejtette: bármi is az indíték ezekkel a törvényekkel kapcsolatban, a Fidesz saját lehetőségeit korlátozta. “Nem hiszem ugyanis, hogy ez a párt ismét kétharmados többségre számíthat” – jelentette ki, hangoztatva, hogy a kormányzás rugalmasságot követel.
Az interjú végén úgy vélekedett: mivel az alkotmányozók azt hangsúlyozzák, hogy az alaptörvény új kezdetet jelent, utalni kell arra, hogy Magyarországot az elmúlt két évtizedben is magas alkotmányos kultúra jellemezte. Talán kevésbé a politikusokat, mint inkább a jogászokat és az ifjúságot – tette hozzá. “Furcsa módon az új alkotmány a ‘történelmi alkotmányra’ hivatkozik, ám a valódi alapot nem az egykori feudális szabálygyűjtemény képezi, hanem az a ‘láthatatlan alkotmány’, amelyet az alkotmánybíróság 1990 óta sziklaszilárd és következetes jogértelmezési rendszerként alakított ki, az európai mércéknek megfelelően” – mondta Sólyom László.
