Bár a Fidesz-KDNP-pártszövetséghez tartozó politikusok szerint az új alkotmány miatt nem lesz szükség az abortusz szigorítására, alkotmányjogászok úgy vélik: nem ilyen egyértelmű a helyzet.
egy ab-határozatból
Részlet az 48/1998. (XI. 23.) AB határozatból, amely szerint nem kellene az abortusz szigorítása miatt aggódni – ha a határozatok nem veszítenék érvényüket az Alkotmányunk szövegének megváltozásával.
„Az állam életvédelmi
feladata minőségileg más, mint az élethez való egyéni alanyi jogok védelmének összeadása “az emberi élet” általában – s következésképpen az emberi élet mint érték – a védelem tárgya.
Ezért az állam objektív, intézményes életvédelmi kötelessége kiterjed a keletkezőben lévő emberi életre is. Ez a kötelesség
– ellentétben az élethez való alanyi joggal – nem abszolút.
Ezért lehetséges, hogy vele szemben más jogokat – így az anya egészséghez való, vagy önrendelkezési jogát – mérlegelje a törvényhozó.”
A kormánypárti politikusok – például a keddi parlamenti vitában Lázár János – azzal érvelnek, hogy az Alkotmánybíróság (AB) korábbi határozatában védendő értéknek ismerte el már fogantatástól az életet, ám azt mégis korlátozhatja az anya önrendelkezéshez, egészséghez való joga.
Kolláth György alkotmányjogász viszont arra hívta föl a figyelmet lapunknak nyilatkozva, ha megváltoztatják az Alkotmány szövegét, akkor minden eddigi AB-határozat semmisnek tekinthető. (Ilyenformán értelmetlen ezekre hivatkozni.)
Hasonlóan válaszolt az fn.hu-nak Lövétei István alkotmányjogász. Az AB eddigi határozatai az Alkotmány jelenlegi szövegén alapulnak, amely szerint „minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani” – mondta Lövétei István. Az új szöveg azonban ettől eltérő: „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”
Bár nem következik az új szövegből közvetlenül az abortusz szigorítása, de az nyitva hagyja a lehetőségeket, mert többféleképp is értelmezhető. Érthető úgy, hogy megfelelő a jelenlegi szabályozás, és érthető úgy, hogy az eltörli az abortuszt – az AB aktuális szemléletétől függően – fejtegette Lövétei.
Kolláth György szerint sem lehetséges megmondani, hogyan, mi történik majd, ha marad az abortusz jelenlegi szabályozása, s beadványt nyújtanak be az AB-hez, hogy vizsgálja meg annak alkotmányosságát.
Lövétei elmondta: a polgári törvénykönyv szerint a magzat jelenleg is jogképes, de ennek feltétele az élve születés. A hatályos szabályozás szerint is az abortusz kivételes lehetőség, amellyel a nő szükséghelyzetben élhet, erről azonban szabadon nyilatkozhat, s nem egy bizottság vagy valamely más testület dönt. Az alkotmányjogász világossá tette: az alkotmány tervezett szövege véleménye szerint önmagában nem áll ellentétben a jelenlegi szabályozással, s nem következik közvetlenül belőle az abortusz szigorítása. Az AB jogértelmezése azonban ettől eltérő is lehet.
Jogtechnikailag lehetséges lenne egy új törvényi szabályozást alkotni, ami illeszkedik az új alkotmány szövegéhez – magyarázta az alkotmányjogász. Vagy pedig megvárható, amíg valaki beadványt nyújt be az AB-hoz, s annak meg kell vizsgálnia, alkotmányellenes-e az abortusz jelenlegi szabályozása. S azután az AB döntése, indoklása figyelembevétele alapján kell az új törvényt megalkotni. Ez utóbbi megoldás a jelenlegi törvényhozásnak kézenfekvőbb, hiszen így nem neki kell megszüntetni a jelenlegi szabályozást – fejtegette Lövétei. Kérdés azonban, hogy az AB döntése elegendő iránymutatást jelent-e majd az új szabályozáshoz. A nemzetközi tapasztalatok szerint nem alkotmánybíróságok vagy ahhoz hasonló testületek szabályozzák az abortusz kérdését – tette hozzá az alkotmányjogász.
Hétfőn a nők jogait védő Patent Egyesület tiltakozott közleményben az alkotmány tervezett szövege ellen, amely szerintük nagy bizonyossággal vezet az abortusz szigorításához, csak a gyakorlatban nem az országgyűlés, hanem majd az Alkotmánybíróság dönt arról, kell-e szigorítani az abortusztörvényt.
Ha az AB döntése a szigorítást teszi szükségessé, akkor a Fidesz-KDNP egy feltehetően éles és szenvedélyes társadalmi vitát spórol meg ezzel, mivel az – az AB döntése után – már tét nélkülivé válik.
ami a társadalmi vita fókuszában állna
Ha megnyitnák a társadalmi vitát az abortuszról – a kormánypolitikusok arról igyekeznek meggyőzni mindenkit, hogy erre nincs szüksége, akkor annak középpontjában nyilvánvalóan nem az állna, hogy az abortusz jó vagy rossz. Az abortusz rossz – a jelenlegi szabályozás is korlátozó. A vita akörül is foroghatna: tovább kell-e szigorítani a szabályozást?
A tiltást támogatók érve könnyen befogadható: az élet a fogantatástól kezdődik, ölni pedig nem szabad – abortuszt végrehajtani tehát nem szabad (ez egy egyszerű szillogizmus). A keresztény pártok a „Ne ölj” parancsra hivatkoznak, arra, hogy az élet végtelen érték.
A keresztény hagyománnyal szemben viszont hivatkozni szoktak az anya önrendelkezési jogára, a jogára a választáshoz.
Mindemellett fölemlíthető lenne az a felvilágosodással divatba jött gondolat, hogy a morál parancsai akár gondolkodással is meghatározhatók. A morál célja – ebből a nézőpontból – akár az is lehet, hogy csökkenjen az emberi szenvedések, s nőjön az emberi örömök mennyisége. Ez a Benthamtől származó gondolat – bár eredeti, tiszta formájában nem vált széles körben népszerűvé – mégis hatott a későbbi morálfilozófusokra.
Az abortusz betiltásával kapcsolatban tehát az is mérlegelendő lehet, hogy az növeli-e az emberi szenvedések mennyiségét. Steven D. Levitt közgazdász például összefüggést talált az abortusz szigorítása és a fiatalkorú bűnözés növekedése között – feltehetően azért, mert a nem kívánt gyermekek jelentős része nem részesült a megfelelő nevelésben, gondoskodásban.
