Ön kezdeményezte a találkozót Budai Gyula kormánybiztossal?
Igen.
Miről beszélgettek?
Azt taglaltuk, milyen lehetőségek vannak az esztergomi politikai patthelyzet feloldására.
Gyanítom, elődjéhez, a fideszes Meggyes Tamáshoz kapcsolódó visszaélésekről tájékoztatta Budait.
Jól sejti. A kormánybiztos két munkatársa is jelen volt, ígéretet tettek, átnézik ezeket az ügyeket, és hamarosan eldöntik, miben tudnak lépni. Miközben persze tudni, hogy az elszámoltatási biztos ügykörébe nem elsősorban önkormányzati esetek tartoznak.
Inkább fogalmazzunk úgy: Budai csak az előző kormányzat viselt dolgait kutatja, a saját pártjához tartozó politikusok kívül esnek hatáskörén.
Erről inkább őt kérdezze.
Mely ügyek kerültek szóba a megbeszélésükön?
Például a Szent Miklós Alap eltüntetése, amit már az Állami Számvevőszék is vizsgál. Az önkormányzat éveken át minden esztergomi újszülött számára fél-fél millió forintos kezdőtőkét helyezett letétbe, ám 2009 óta nem teljesíti ígérvényét, sőt rövid lejáratú hiteleket terhelt az egykor egymilliárdos, ma gyakorlatilag lenullázott alapra.
Budai Gyulával. Fotó: Illyés Tibor / MTI
Esztergom adóssága 25 milliárd forint, amit vélhetően képtelen kezelni a város. Önnek politikailag most érné meg bedönteni a hitelt, hiszen ha görgeti maga előtt még egy-két évig a mínuszhegyet, az elkerülhetetlennek tetsző „elszámolásnál” az ön nyakába varrják majd az egészet. A megoldás: a vagyonfelosztás. Vagyis Esztergom ingatlanvagyonának értékesítéséből fizetnék ki az adósságot. Ezt szeretné?
Két megoldás van: a vagyonfelosztás és az egyezség a hitelezőkkel – a döntést szakemberekkel és egy normális képviselő-testülettel kellene átbeszélni. A vagyonfelosztással az a baj, hogy az amúgy nem éppen megbízható kimutatások szerint nincs 24,9 milliárd forintnyi ingatlanvagyonunk. A városnak az volna a legjobb, ha megegyeznénk a hitelezőkkel.
Kevesebbet adnának vissza a bankoknak, mint amennyit felvettek Meggyesék?
Ezt szeretném.
„Adtál kölcsön százmilliót, járna vissza kamatostul százhúsz, ehelyett kapsz nyolcvanat pár hónap alatt, vagy huzakodhatunk évekig” – ilyesmi az ajánlat?
Önkormányzat nem szűnhet meg, vagyis meg kell állapodni. Akadnak pozitív példák 40, 60, esetleg 80 százalékos fizetésre.
Kizárt, hogy az állam kisegítse az önkormányzatot?
Nem látok rá esélyt.
Az állam előbb-utóbb kénytelen lesz helyt állni néhány nagy önkormányzatért. Ha ön húzza az időt, megeshet, hogy Debrecennel, Hódmezővásárhellyel és még néhány fideszes fellegvárral együtt Esztergomot is kihúzza Orbán a csávából.
Ahhoz túl sok ilyen város van. Abban inkább reménykedem, hogy a kormány át akarja alakítani az önkormányzatok gazdálkodását, szándéka átvenni az általános iskolák fenntartását, célja, hogy átcsoportosítsa az adóbevételeket.
A 25 milliárddal ettől függetlenül kezdeni kell valamit.
Megegyezésre törekszünk.
Magyarországon nagy településen nem volt példa vagyonfelosztásra.
Kisebb településeken viszont igen. Például a mi megyénkben található Neszmélyen is zajlik ilyen eljárás. Szigetváron pedig adósságrendezés keretében orvosolták a bajt, méghozzá a fürdő eladásával. A múlt héten felszámolási konferencián jártam – e téren is továbbképzem magam -, ott hallottam, hogy 2011-ben tizenegy település nyújtott be kérelmet adósságrendezésre.
Az önök fürdője négymilliárdot ér. Abból kétévnyi kamata sem jön ki a 25 milliárdnak. Megeshet, hogy elárverezik az önkormányzat épületét?
Akár az is előfordulhat.
A múlt héten a Parlamentben azt nyilatkozta az FN-nek, hogy április tizennyolcadikára hívja össze az utolsó testületi ülést. Tegnap le is zajlott a tanácskozás. Volt értelme?
Adósságrendezési eljárás keretében egyezségi javaslatot fogadott el a testület, ám sajnálatomra sem likviditási terv, sem megvalósítási terv nem került mellé, így nincs, ami garantálná a végrehajthatóságot. Ráadásul a testület nem volt hajlandó újratárgyalni azt a reorganizációs tervet, amit az én jelenlétemet mellőzve, 2011. április 12-én egy szerintem munkaértekezleten, szerintük képviselő-testületi ülésen fogadtak el. Csak ismételni tudom, amivel zártam tegnap az ülést: Esztergomban vége a jogállamiságnak.
Fotó: Kummer János / fn.hu
Nem lesz több ülés?
Valószínűleg nem. Hiszen ez egy alkotmányellenesen működő testület. Ráadásul mind a testület, mind maga a polgármester a működőképessége határán lavíroz. Aranyos példa: éppen tegnap rúgták ki a személyi asszisztensemet, vagyis most tulajdonképpen nincs munkatársam, plusz a hivatalban további negyven ember leépítését tervezik. Ezzel a testülettel szinte lehetetlen az együttműködés. Természetesen, ha a vagyonfelosztás elkerülése érdekében elkerülhetetlen döntést kell meghozni, összehívom az ülést.
Másfél hete egy éjszakai zarándoklat végén levelet adott át a miniszterelnök megbízottjának. A dokumentumban ön azt kérte, hogy a T. Ház oszlassa fel az esztergomi képviselő-testületet. Van már hír arról, hogy mikor kerül Országgyűlés elé a javaslata?A törvény szerint a kormány javasolhatja a parlamentnek az önkormányzati testület feloszlatását. De előbb ki kell kérnie az Alkotmánybíróság véleményét arról, hogy valóban alkotmányellenesen működik-e a városi testület.
Mennyi időbe telik a procedúra?
Egy-másfél év. De reménykedem, hogy nekünk nem kell ennyit várni.
A kormány írt már az Alkotmánybíróságnak?
Tudtommal nem.
A Fidesz csak rosszul jöhet ki egy új választásból Esztergomban. Mi van, ha elhúzzák 2014-ig, a következő választásig az ügyet? Addig a kamatokkal 30-35 milliárdig ketyeg a 25 milliárdos tartozás.
Ahogy mondja. Politikai és gazdasági patthelyzetben vagyunk, egyetlen megoldás a mihamarabbi tárgyalás.
Ön összeveszett a képviselő-testülettel, felzarándokolt a bazilikához, bement az Országgyűlésbe. Mit tud még tenni? Orbán lába elé veti magát?
Zarándoklat Esztergomért. Fotó: Földi Imre / MTI
Amikor a múlt héten bemutattak a Parlamentben, Orbán Viktor és a köztársasági elnök éppen kivonult a teremből.
Vonult, ám amikor megütötte a fülüket a Tétényi név, megálltak, és színpadiasan meghajoltak ön felé. Orbán kétszer is.
Hát akkor minden jó. Lehet, pusztán a köztünk lévő padsorok akadályoztak meg bennünket abban, hogy érdemben tárgyaljunk Esztergom jövőjéről. De a viccet félretéve: bármikor szívesen látjuk városunkban a miniszterelnök urat, aki egyébként a díszpolgárunk is.
A múltkor ön azt mesélte, hogy útját állta Navracsics Tibornak és Kövér Lászlónak az Országgyűlésben, ám a két politikus nem tartotta magát kellően illetékesnek Esztergom ügyében. Fölöttük már csak a miniszterelnök áll. Miért nem várja meg egyszer magát Orbánt a folyosón?
Nem hiszem, hogy ez volna a megoldás.
Szóval mit tud még tenni?
Brüsszelhez lehetne fordulni, de egyelőre abban reménykedem, sikerül idehaza orvosolni a problémát.
A blogger Török Gábor szerint ön immár „az országos politikában is megkerülhetetlen tényező”. Minapi írásában az elemző keresi, kik azok, akik „hiteles, saját táborukon túlmutató vezetői lehetnének egy, a mostani kormánnyal szembeni összefogásnak”. Aztán önnél köt ki.
Olvastam. Az a helyzet, hogy nem lepődtem meg.
Hoppá! Tétényit miniszterelnöknek? Vállalná a jelöltséget? Érzi magában a lehetőséget és az erőt a feladathoz?
Ezt azért nagyképűség lenne kijelenteni. De abban biztos vagyok, hogy kívánatos a női politikusok megjelenése a közpolitikában. Hogy az én személyemben történne ez meg vagy sem, ebből a szempontból lényegtelen. Vannak pozitív példák: Angela Merkel, a szlovák miniszterelnök, számos skandináv politikus, folytathatnám a sort. Egy nő másként közelít a problémákhoz, mint egy férfi. A magyar országos politikában túlsúlyban vannak a férfiak. Arra az empatikus megközelítésre és kompromisszumkeresésre van szükség, amit most épp én képviselek. A pozitív vélemények nem a személyemnek, hanem annak a stílusnak szólnak, amit megjelenítek.
Ha jól értettem, nem zárkózik el attól, hogy kellő támogatás esetén Orbán kihívója legyen 2014-ben.
Ezt most még túlzás lenne kijelenteni. Addig még sok víz lefolyik a Dunán.
„Most még”?
Inkább úgy fogalmazok: abban hiszek, hogy egy női politikus jelenthet alternatívát Magyarországnak.
