Vannak megválaszolatlan kérdések a sztrájktörvényben, de a szabályozás ettől függetlenül nem korlátozó, hanem a törvény előírásainak betartását szolgálja – derül ki Szabó Máté ombudsman csütörtöki közleményéből.
Az új szabályozás a sztrájk jogszerűségét a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodáshoz, vagy annak hiányában az erről szóló bírósági döntéshez köti. A Sztrájktörvény korábbi változata is rendelkezett még elégséges szolgáltatásokról, de következménye nem volt annak, ha elmaradt a megállapodás.
Az ombudsman már korábbi vizsgálataiban is kihangsúlyozta, hogy a sztrájkkal kapcsolatos kérdésekben nemcsak a sztrájkolók, hanem a sztrájk miatt hátrányba kerülő más állampolgárok érdekeit is figyelembe kell vennie. Ez utóbbi miatt szükséges, hogy a törvény “következményeket” fűzzön ahhoz, hogyha a felek egymás között nem tudnak megállapodni.
Szabó Máté szerint kérdéses, hogy a bírósági út nem teszi-e szükségtelenül hosszadalmassá a sztrájkot megelőző egyeztetéseket. Az is kérdés, hogy a bíróság milyen szempontok alapján dönt arról, hogy az egyes ágazatokban mi az elégséges szolgáltatás mértéke. Az ombudsman szerint más országokban bevált módszer – a bírósági út helyett – a kérdések rendezésére a közvetítés, döntőbíráskodás, vagy éppen az utolsó ajánlat intézménye.
Az ombudsman ezért felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert és a nemzeti erőforrás minisztert, hogy az alkotmányozás folyamatában, valamint a munkajog esetleges jogalkotói felülvizsgálatakor kísérje figyelemmel a sztrájkra vonatkozó joganyag pontosítását.
