Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Német Gazdasági Klub Quo vadis Magyarország? című rendezvényen a 2010 előtti időszakról elmondta: az ország elveszítette az ezredforduló előtt betöltött példamutató szerepét, Európa egyik sereghajtó országává vált. 2006-ban az akkori kormány a saját népe ellen fordult – emelte ki, megjegyezve, mindez a Fidesz-KDNP politikai hitvallásának alakításában rendkívül súlyos körülmény volt.
A jelenlegi kabinet azzal a szándékkal kezdett hozzá a kormányzáshoz, hogy újraformálja az országot, elvégzi azokat a feladatokat, amelyeket az elmúlt húsz évben senki nem tett meg, és megteremti Magyarország fejlődésének feltételeit – hangsúlyozta, megismételve, hogy a tavalyi költségvetést úgy vették át, hogy az nem volt tartható, és az általuk tett lépések nélkül hét százalék feletti lett volna a hiány. Kovács Zoltán úgy látja, ebben az átmeneti időszakban a külföldi nagyvállalatoknak is ki kell venniük a részüket az erőfeszítésekből.
Az ország újraformálása során az egyik legfontosabb teendőnek az eljárások egyszerűsítését, a bürokratikus terhek csökkentését nevezte. Ebben a folyamatban szerinte fontos lépés az alkotmány újrafogalmazása. Az új alaptörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, az európai értékek talaján fog állni, nem hoz jelentős intézményi változásokat, és korlátozza majd az eladósodást. Az alkotmányról szóló megerősítő népszavazást nyitott kérdésnek nevezte, de személyes véleménye szerint az alkotmány bonyolultabb annál, mint hogy igennel vagy nemmel lehessen dönteni róla.
A strukturális reformokról közölte: cél, hogy takarékosabban, hatékonyabban működő rendszerek jöjjenek létre. A kormány a hangsúlyt a munkahelyteremtésre, a foglalkoztatásbővítésre és az államadósság csökkentésére igyekszik helyezni. Ezt lehet bírálni, de bebizonyosodott, hogy “a klasszikus recept nem érvényes Magyarországra nézve” – mondta.
A mindenki által “szapult” korábbi médiatörvényt meg kellett változtatni – indokolta az új jogszabály megalkotását. Kijelentette: bár lehet, hogy nem liberális, nem elégíti ki azokat a fundamentalista elképzeléseket, hogy a média önmagát szabályozza, a törvény nem veszélyezteti a sajtó szabadságát.
Szólt arról is, nincs “demokráciaválság”, a kormánynak nem kell demokrácialeckét elfogadnia azoktól, akik az előző rendszer irányításában is részt vettek.
Kovács László, az MSZP alelnöke (képünkön) a beszélgetésen hangsúlyozta: a gazdasági problémák a kormányváltás óta nem oldódtak meg, esetenként jelentősebbé váltak, a szociális különbségek növekedtek, a demokrácia és a jogállamiság sebeket szenvedett, Magyarország nemzetközi pozíciói pedig meggyengültek. Megjegyezte: az elmúlt nyolc évben a reformokat – részben az ellenzék ellenállása okán – nem tudták végigvinni, a kormány a gazdasági válság miatt megszorításokra kényszerült, amit láthatóan utódja sem tud elkerülni. Visszautasította, hogy a baloldali kormány 2006 őszén a nemzet ellen fordult volna, mint mondta, azokkal szemben lépett fel, “akik messze nem békésen demonstráltak”.
Beszélt arról, hogy az Orbán-kormány adóreformot, nagyarányú adócsökkentést nem hajtott végre, csak adóátrendezést, amely a havi 300 ezer forint felett keresőknek kedvez, az átlagosan és az átlag alatt keresők számára viszont kedvezőtlen. A korábbi uniós biztos a progresszív adózást tartja igazságosnak, szerinte nem véletlen, hogy a legtöbb fejlett nyugati demokrácia ezt alkalmazza.
A magán-nyugdíjpénztári vagyon “eltulajdonítása” és a válságadók miatt az idei költségvetés várhatóan rendben lesz, de kétséges, hogy a fenntarthatatlan intézkedések következtében a magyar konvergenciaprogram nem vált-e ki aggodalmat Brüsszelben – mondta.
Az államtitkár szavaira reagálva úgy fogalmazott: a Fidesz és a kormány közelében is vannak, akik részt vettek az egypártrendszer működtetésében, ám lényegesebb, ki mit tett az elmúlt húsz évben. Emlékeztetett, hogy a szociálliberális kormány 1994 és 1998 között – bár kétharmadosnál nagyobb többsége volt – négyötödös támogatáshoz kötötte az alkotmányozást.
A médiatörvényről azt mondta, nem véletlen, hogy konzervatív politikusok és lapok is bírálták. Szavai szerint bár az Európai Bizottság és a kormány közötti egyeztetés eredményeként a jogszabály több ponton megváltozhat, az továbbra is napirenden van az Európai Parlamentben, vizsgálja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács.
