A földmozgás a Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása szerint a Richter-skála szerint 4,7 erősségű volt. Várhatóan lesznek utórengések, de jóval kisebbek – közölte Tóth László szeizmológus. Az epicentrum a GFZ Potsdam – Earthquake Bulletin adatai szerint Budapest és Győr között volt, Oroszlány környékén.
Az Amerikai Egyesült Államok földtani szolgálatának weboldala szerint a centrum 8,3 kilométerrel volt a föld alatt. A műszerek szerint a rengés kiterjedése észak-nyugati irányba 113, nyugatra 54, észak-keletre pedig 53 kilométeres volt.
Magyarországon 1985 óta nem történt ilyen erejű földrengés a MTA GGKI Szeizmológiai Intézet tájékoztatása alapján – olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleményében.
„Billegett a szekrénysor, mozgott az ágy (rajta ültem)…” – írta egy olvasónk a Facebookon. De egy békásmegyeri, nyolcadik emeleten lakó olvasónk is hasonlóról számolt be: „Mintha rángatták volna alattam a kanapét”. Egy győri olvasónk pedig azt írta, a 10. emeleti lakásában kimozdult a polc a helyéről.
Repedés egy budaörsi ház oldalán az esti földrengés után
Az OKF-hez nem érkezett jelzés személyi sérülésekről – közölte a szervezet szóvivője. Az első beszámolók szerint csak kisebb károk keletkeztek három budapesti panelépületben. A budapesti helyszínekre már úton vannak a statikusok – mondta Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Egyik épületet sem kellett elhagyniuk a lakóknak. A III. kerületben a Hollós Korvin Lajos utcában és a Huszti úton álló tízemeletesben keletkeztek kisebb károk, a XI. kerületben pedig a Gazdagréti téren lévő lakótelepi épületből jeleztek szerkezeti rongálódásokat.
Tarlós István főpolgármester a Budapesti Közlekedési Központon keresztül még az éjszaka megvizsgáltatja a fővárosi hidakat és aluljárókat, érte-e őket valamilyen sérülés a szombat esti földrengés következtében – közölte Szűcs Somlyó Mária, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója.
A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság központi ügyelete arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a megyében több településén is kisebb falrepedéseket jeleztek a tűzoltóknak.
Az ügyeletvezető azt mondta, azért lehetett Oroszlányban morajlást hallani, mert a földrengés viszonylag közel, 8 kilométerre volt csak a föld alatt.
Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke arról tájékoztatott, hogy elővigyázatosságból megkezdték a veszélyes üzemek ellenőrzését. A vizsgálatok szerint a technológiában nem esett kár, intézkedésre sehol nem volt szükség. Oroszlányban a helyi védelmi bizottság ülésezik, ahol áttekintik a károkat.
Eddig nem volt utórengés, de szinte biztos, hogy lesz, s többre is számítani lehet – írja a hvg.hu a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet Szeizmológiai Főosztályának tudományos munkatársára, Mónus Péterre hivatkozva.
Szlovákiában is érezték
A Markíza televízió jelentése szerint 3-4 másodpercig Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Nagyszombatban, Érsekújvárban, Léván és néhány más városban is földmozgást észleltek. Révkomáromban, ahol a szlovák elektronikus média szerint a legerősebben lehetett érezni a földrengést, több tömbház lakói elhagyták lakásukat és kiszaladtak a ház elé. A televízióba betelefonáló személyek szerint megremegtek az ablakok, az asztalról több apró tárgy leesett a földre, és állítólag a bútorok is megmozdultak.
„Úgy éreztem, hogy az egész nappali megmozdult” – mondta el érzéseit a TASR hírügynökséggel egy révkomáromi lakos. „Úgy éreztem, hogy egyszer-kétszer kilengett a toronyházunk” – tette hozzá. „Újságot olvastam az ágyban, egyszerre úgy éreztem, mintha hintáznék. Úgy tűnt, hogy a bútorok mozognak. Nagyon kellemetlen volt” – mondta a közszolgálati rádióban egy érsekújvári asszony.
Számos személy pánikban telefonon felhívta a segélyt nyújtó számot. Károkról, sérülésekről azonban nincs hír.
Magyarországon is gyakori
Korábban írtunk arról, hogy Magyarország távol fekszik a nagy törésvonalaktól, ezért pusztító földrengésektől nem kell tartanunk, de a szeizmológiai aktivitás sokkal gyakoribb, mint az átlagember gondolná. Ezt a történelem során több tucat erős, 5-7-es magnitudójú földrengés bizonyítja Magyarországon, amelyek biztosan meg fognak ismétlődni. A nagy földrengések ugyanis periodikusan követik egymást, ha nem is kiszámítható módon, de 10-100 ezer évek alatt kijön egy 100-150 éves átlagperiódus a jelentősebb (6-os magnitúdójú) rengések esetén. 7-es erősségű rengésnél a fővárosban azonban már gond lenne. A város belső kerületeiben a házak nagyrészt összedőlnének, de a külső kerületekben lévő panelházak dobozos szerkezetük miatt valószínűleg állva maradnának.
A földrengés valójában a földkéreg – Földünk felszínének szilárd, de töredezett, néhány 10 kilométer vastag felső burka – törésével jön létre. A különböző földkéreglemezek folyamatos, lassú mozgásban vannak: egyesek távolodnak egymástól, mások ütköznek, egymáshoz préselődnek. Az ilyen ütközések után hatalmas feszültség jön létre a lemezben egészen addig, míg a földkéreg eltörik, és a korábbi feszültség energiává, hullámokká alakul. Képzeljük el, amikor egy botot a két végénél fogva hajlítunk, amíg el nem törik: ez a „reccs” a földrengés.
Főbb törésvonalak Magyarországon (forrás: Kovács S, Szederkényi T., Árkai P., Buda Gy., Lelkes-Felváry Gy., Nagymarosy A. 1996-97 Explanation to the terrane map of Hungary.)
„Erejét” két módon mérik. Az egyik az úgynevezett magnitúdós skála, közismert nevén a Richter-skála, ami a geofizika eszközeivel a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg. Értelemszerűen ennek a skálának nincs végső értéke, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.
A másik, sokkal régebbi módszer a földrengés hatását szemlélteti egy 12 fokú skálán. Az 1-es erősség például még az emberek számára nem is érzékelhető, a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak és így tovább, míg a 12-es fokozat már a totális pusztulás. Ez a mérték nem egzakt, helyről-helyre változik, hiszen a pusztítás mértéke az épületek minőségén és a földrajzi távolságon múlik.
Behálózzák az országot
A Magyarországi földrengések az afrikai és az eurázsiai kőzetlemez ütközéséből indulnak ki: az évmilliókkal korábban kezdődött folyamat során Afrika Eurázsiához „préselődik”. Ennek ma is látható jelei a teljesség igénye nélkül a Kárpátok és az Alpok felgyűrődése, végeredményeként pedig lassan eltűnik a Földközi-tenger és „megsemmisül” az olasz csizma, de vele együtt egész Dél-Európa.
Földrengések Magyarországon (forrás: GeoRisk Földrengéskutató Intézet)
A két kőzetlemez nyomása keltette energia időről időre földrengéseket kelt a Kárpát-medencében is, amelynek talapzatát tucatnyi, úgynevezett mikrolemez alkotja. A rengések a lemezhatárok mentén, azaz a törésvonalakon alakulnak ki, amelyből hazánkban a legnagyobbak az úgynevezett Rába-vonal, a Duna kelet-nyugat irányú medencéje, a Balaton-vonal és a Közép-magyarországi-vonal.
