Sólyom László volt köztársasági elnök és Salamon László, az új Alkotmányt előkészítő bizottság kormánypárti elnöke abban egyetért, hogy Magyarország jogállam. A volt államfő ehhez azonban rögtön hozzáteszi, reméli, az is marad.
A két rendszerváltó politikus a Heti Válaszban szemtől szemben vitázik arról, kinek van túlhatalma, kell-e új Alkotmány és ilyen erős Alkotmánybíróság.
Sólyom László emlékeztetett rá, hogy elnöksége ideje alatt, 2006 után csak a Fidesz által most élesen bírált Alkotmány segítette abban, hogy harcoljon a jogállamiságért, a mostani kormány pedig sokat köszönhet az Alkotmánybíróságnak, amely engedélyezte a 2008-as népszavazást.
A volt államfő szerint, ha az Alkotmánybíróság a kormány módszereivel akarna harcolni, találhatna módot arra, hogy mégis felülbírálja az “alkotmánymódosítást, mert az alkotmányellenes”. Szerinte a többség véleményével mindig csínján kell bánni.
Salamon László ezzel szemben azt állítja, “alkotmányellenes alkotmánymódosítás nincs”, egy ilyen döntés a hatalmi egyensúly elfogadhatatlan megbontása lenne. Szerinte a közösségnek, mint értéknek nagyobb szerepet kellene kapnia az Alkotmányban.
Az ügy egyik pikantériája, hogy a Fidesz által most támadott Alkotmányt még együtt hozta létre a Nemzeti Kerekasztalnál Sólyom László és Salamon László, aki az 1989-es alkotmányozást a vitában most “történelmi” tettnek nevezte. Az új alkotmányt előkészítő bizottság elnöke a vitában azt is elismerte, hogy a jelenlegi alaptörvény “megfelel a jogállam követelményeinek”.
