Salamon László, a testület kereszténydemokrata elnöke közölte: az eseti bizottság a tervek szerint december 10-15. között vitatja meg a munkaanyagot, amelyet az összegző munkacsoport szerdán fogadott el. Ha pozitív döntés születik, ezt követően nyújthatják be azt az Országgyűlésnek.
Mint elmondta, sajnálja, hogy az ellenzék kivonult menet közben az alkotmányozásból. Az alkotmány ugyanakkor nem pártügy, nemzeti elfogadottsága nem azon múlik, hogy hány párt támogatja a parlamenten belül és kívül, hanem azon, hogy a magyar nemzet magáénak érzi-e, elfogadja-e – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: reméli, egy ilyen alaptörvényt sikerül majd megalkotni. Kiemelte: azt szeretnék, hogy az új magyar alaptörvényt ne lehessen könnyen változtatni.
Salamon László elmondta, még nem született bizottsági döntés az egy-, illetve kétkamarás parlamentről, jogi értelemben tehát nyitott a kérdés. Abban megállapodtak, hogy a bizottság mindenképpen dönteni fog, és az Országgyűlés elé már egy változat kerül. Úgy látta, hogy a Fideszen belül erősebb a támogatottsága az egykamarás parlament megőrzésének, így ennek nagyobb lehet a valószínűsége, de nem kívánta megelőlegezni a bizottsági döntést. Megjegyezte: a KDNP körében inkább jellemző a kétkamarás parlament támogatása, de ez nem pártkérdés, hanem szakmai, alkotmányjogi kérdés.
A magzat védelmét megjelenítő passzusról azt mondta, hogy azt a védelmet adja meg, ami az embert is megilleti, azaz elismeri, hogy a magzati élet is emberi élet. Mint mondta, nem egyedülálló a megfogalmazás, a német alkotmány is tartalmazza ezt a rendelkezést. “Nyilvánvalóan (…) ez nem zárja ki feltétlenül az abortuszt” – mutatott rá, hozzátéve: ugyanakkor “nem lehetséges egy magzatot szemölcsként kezelni”.
A határon túli magyarok választójogával kapcsolatban az alaptörvény koncepciója azt rögzíti, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog – mondta. A részleteket kétharmados törvényben szabályozzák majd.
A címer esetleges megváltoztatásával kapcsolatban azt mondta: régi hagyomány volt, hogy tölgyfalomb övezte a címert, ezt tették magukévá, de a végleges döntést a bizottság hozza meg.
Arról, hogy lehet-e népszavazás az alkotmányról, úgy nyilatkozott: az alkotmány módosításának, és ehhez kapcsoltan egy új alaptörvény megalkotásának szabályait a hatályos alkotmány rendezi. Ez úgy szól, hogy ezekben a kérdésekben a döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges – mondta a kereszténydemokrata politikus.
