Döntően autópályát, oktatási és kulturális, valamint sportlétesítményeket építettek, építenek illetve terveznek építeni a köz- és magántőke közös finanszírozásában (Public Private Partnership -PPP), amelynek felülvizsgálatát Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be.
A témáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI megkeresésére egyelőre nem kívánt információt adni a PPP-projektekről.
A PPP projekt lényege, hogy a köz- és magánszféra költségével megvalósuló beruházást a magánbefektető építi és üzemelteti, de a szerződésben vállalt futamidő – rendszerint 20-30 év – végén úgynevezett maradványértéken állami tulajdonba kerül a létesítmény.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter júniusban azt mondta: a tárca feladata többek között a PPP szerződések felülvizsgálata, kezelése azért, hogy a jelenlegi szétaprózott területek egységes menedzselése valósuljon meg egységes elvek szerint. Akkor a miniszter azt közölte, hogy most még ágazati bontásban tartják nyilván ezeket a szerződéseket.
A minisztérium július végén jelentette be az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszának átvilágítását, és ezzel a PPP-ben megvalósult autópálya-beruházások teljes áttekintésének megkezdését. Akkor a tárca azt közölte, hogy éves szinten 100 milliárd forintos nagyságrendben terhelik a költségvetést a PPP-beruházások. A jövő évtől, 2011-től egyedül az autópálya rendelkezésre állási díjak összege meghaladja majd az évi 100 milliárd forintot.
A kulturális területen is jelentős beruházások valósultak meg PPP-ben. Többek között ebben a finanszírozási formában épült fel, mégpedig az elsők között, a Művészetek Palotája. Az előző Orbán-kormány idején, 2002 márciusában megkezdett beruházás költségét eredetileg 31,3 milliárd forintban maximálták és a felépült intézményt a magyar állam tíz évre bérbe vette volna, aminek üzemelési költsége elérte volna a tíz év alatt az 52 milliárd forintot. Az akkori tájékoztatás még nem nevezte PPP-nek a projektet, bár valójában az volt, hiszen az állam – parlamenti jóváhagyással – 52 milliárd forintos keretig kezességet vállalt a későbbiekben tulajdonába kerülő kulturális tömb építéséhez. A Trigránit Rt.-vel és a Duna Sétány Székház Kft.-vel kötött szerződést 2005-ben felváltotta egy 30 évre szóló megállapodás, ami akkori kalkuláció szerint jelenértéken nettó 73,54 milliárd forint értékű szolgáltatásvásárlásra szólt.
Az elmúlt években két börtön is épült PPP projekt keretében, a tiszalöki és a szombathelyi.
A Magyar Televízió úgynevezett székházbérlete lényegében PPP konstrukció. A gyártóbázist felépítő és működtető Millenniumi Média Kft., a cégjegyzék szerint a budapesti székhelyű Wingeurope Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. többségi tulajdonában van. Az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentéséből az derül ki, hogy a bérleti szerződés 40 évre szól.
Sok PPP szerződést kötöttek az önkormányzatok is elsősorban oktatási és sportlétesítmények építésére és üzemeltetésére.
