A korábbi ötszázról 280-ra csökkent a kitelepítettek száma a vörösiszappal elöntött területekről. A kitelepítettek közül 31-en kértek közösségi elhelyezést. A gipsszel történt semlegesítés után fokozatosan csökken a Marcal folyó szennyezettsége, jelenleg 10 körüli pH értéket mutat, így van remény, hogy a szennyeződés nem okoz környezetvédelmi kárt a Rábában.
Mától igényelhetnek kártérítést a vörösiszap-katasztrófa áldozatai – derült ki a tegnap esti lakossági fórumon, ahol ígéretük ellenére sem jelentek meg a felelős ajkai Mal Zrt. legfelsőbb vezetői, tulajdonosai. Az elöntött falvak lakói szerint még több segítségre lenne szükségük.
A tegnapi terepszemle után ma várhatóan elkezdik a kárfelmérést az iszapkatasztrófa sújtotta területeken a biztosítók. Devecseren ma kezdik el szétosztani a 100 ezer forintos gyorssegélyt azoknak, akiknek a házát elöntötte az iszap. Kolontáron kedden temetik el a négy áldozat egyikét, azt a 34 éves férfit, akit az autójával együtt sodort el az iszapzuhatag, amikor az áradat elvitte a hidat. Három eltűntet továbbra sem találnak, és még mindig mintegy 70-en vannak kórházban a maró iszap okozta különböző fokú égési sérülésekkel.
Bencze Izabella jogász a Magyar Hírlapban azt írja, hogy „a teljes okozott kár megtérítésétől a Mal Zrt. nem szabadulhat, ha mégúgy tiltakozik is ellene. Az objektív felelősség ugyanis súlyos dolog, ezért próbálkoztak már az első nyilatkozatukban azzal, hogy természeti katasztrófa történt.”
Az ajkai timföldgyár egyik volt dolgozója az Echo Tv-nek megerősítette az információkat, hogy nem a véletlen műve a katasztrófa, hiszen már hetek óta gondot okozott a vörösiszap-tározó túl magas zagyszintje. Más források szerint nemcsak a timföldgyártás melléktermékéből engedtek túl sokat az iszaptérbe, hanem a lúgos üzemi vizet is ott helyezték el. Valójában ez a folyadék okozta a legtöbb sérülést a vörös özönvíz idején.
Megszólalt Széles Gábor is az iszapkatasztrófa-ügyben. A nagyvállalkozó szerint „lehet, hogy be kellene tiltani az alumíniumgyártást, ugyanis az sokkal nagyobb környezeti szennyezéssel jár, mint munkahelyteremtéssel, hiszen a bányászatához ma már a magyar munkáskéznek semmi köze”. Mint mondta: óriási hiba, hogy az ország vörösiszap-tárolóit nem védik fegyveres őrökkel, “mert így könnyen szabotázsakciót vagy terrortámadást hajthatnak végre”.
A belügyminiszter tegnap azt mondta, az érintett tározó gátjain 24 órás őrséget működtetnek. Pintér Sándor megismételte, mivel nem természeti katasztrófa történt, emberi felelősséget kell keresni az iszapömlés ügyében. Emlékeztetett, hogy az országos rendőrfőkapitány úgy döntött: a Nemzeti Nyomozó Iroda veszi át az iszapömléssel kapcsolatos nyomozást.
