Arra a felvetésre, hogy ha miniszterelnökként nem is kíván véleményt nyilvánítani a gazdasági folyamatokról, közgazdászként ezt megtehetné, úgy felelt: úgy kívánja meg az illem, hogy egy jó ideig maradjon csöndben.
“Volt egy évem arra, hogy miniszterelnökként megmutassam, én hogyan látom a dolgokat és miként próbálom megoldani a problémákat. Most máson lesz a sor. Mindettől függetlenül abban hiszek, hogy az egy éve megkezdett gazdasági pályát és utat tartani kell, erről nem szabad letérni, mert a kockázatok nagyok, könnyen újra hasra eshetünk” – fogalmazott.
Nem sziget vagyunk
Véleménye szerint a magyar politika egyik legfőbb bűne, hogy jó ideje úgy viselkedik, mintha Magyarország egy sziget lenne Európa térképén és mintha a sziget lakóin vagy vezetőin múlna csak, hogy mi történik az országban. Holott – tette hozzá – a nemzetközi környezet alakulása nagy mértékben befolyásolja a sorsunkat, amit igazolt a 2008-as válság, vagy a mostani görög krízis.
Mint mondta, világosan lehet látni, hogy az elkövetkező négy-öt évet Európa azzal fogja tölteni, hogy ezeket a soha nem látott, elképesztően magas adósság- és hiányszinteket ledolgozza. Ebben a környezetben kell Magyarországnak helyt állni, sőt jobban teljesítenie, mint a környezete – szögezte le.
Négy terület
Emlékeztetett arra: kormánya négy területen indítottunk el komoly, tíz éve halogatott változásokat. Harminc-negyven évre fenntarthatóvá tették a nyugdíjrendszert, foglalkoztatási ösztönzőket építettek be a szociális ellátások rendszerébe, az idei évtől jelentős mértékben csökkentették a munkára rakodó adókat, ezzel versenyképesebbé téve az országot – mondta.
Ide sorolta a pénzügyi rendszer megreformálását is; mint mondta alapvetően átalakították a bankok felügyeletét, a kockázat- és hitelkezelést, a bankok és az ügyfelek viszonyát, valamint érdemi folyamatokat indítottak a közbiztonság, a közösségi közlekedés, a romák integrációja vagy a minőségi felsőoktatás javítása felé.
Esélytelen
Bajnai Gordon kiemelte ugyanakkor, hogy esélyük sem volt hozzányúlni a kétharmados többséget igénylő kérdésekhez vagy a nagyobb szervezést igénylő feladatokhoz. Felidézte, hogy ugyan kétszer is nekifutottak a párt- és kampányfinanszírozás átalakításának, a kezdeményezések elbuktak az ellenzék ellenállásán. Hozzáfűzte: nem maradt idejük az önkormányzatok vagy a választójogi rendszer reformjára sem.
“Most a kétharmad birtokában meg lehetne oldani ezeket a több évtizede nyomasztó problémákat. Persze a minősített többséget másra, a győztes párt hatalomba való bebetonozására is fel lehet használni. Rövidesen kiderül, hogy a Fidesz melyik utat választja. Adjuk meg neki a türelmet, mert ez mindenkinek kijár, aki olyan nehéz feladatra vállalkozik, mint az ország irányítása. Ezt én friss élményeim alapján mély empátiával tudom mondani” – mondta az interjúban a miniszterelnök.
Ide keveredett
A kormányfő úgy fogalmazott: soha nem ambicionálta a hatalom megszerzése, de ha egyszer sajátos körülmények között már ide keveredett, akkor az érdekelte, hogy miként lehet jó célokra használni a “jó kormányzás” antik fogalmát.
“Sajnos a kampányban erről alig esett szó, csak arról, hogy kié legyen a hatalom. Ez is azt támasztja alá, hogy nem lett volna helyes beszállni a politikába a miniszterelnöki székből. Már kinevezésemkor leszögeztem, hogy csak egy évre vállalom a feladatot. Hosszabb pihenőre készülök, komoly családi deficitjeim vannak. Fél évet adok magamnak, hogy kitaláljam, 42 évesen, ex-miniszterelnökként mi a következő inspiráló feladat. Higgyék el, nem egy könnyű feladvány” – hangoztatta.