Nem kétséges, a következő időszak egyik vezető témája a kétharmad kérdése lesz – írja legfrissebb blogbejegyzésében Török Gábor. „Mit lehet vele kezdeni, kell-e nagyvonalú gesztusokat gyakorolni, illetve szabad-e az ellenzék támogatása nélkül hozzányúlni az alkotmányhoz és a minősített többséget igénylő törvényekhez?” – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Vision Politics elemzője.
Emlékeztetett: 1994 és 1998 között az MSZP-SZDSZ a parlamenti helyek több mint kétharmadát uralta (279 mandátummal kezdték és 270-nel zárták a ciklust). „Ezekben a mostani vitákban számos érv elhangzik majd: lesznek olyanok, akik az akkori koalíció önkorlátozására utalnak, mások viszont majd azokat a döntéseket sorolják, ahol a Horn-kormány erőből lépett” – véli Török Gábor.
A szakértő összegyűjtött pár jellemző, a parlamentben elhangzott mondatot ezekből az évekből.
1994. július 14-én, a kormányprogram vitájakor Kövér László, arra a mérhetetlen felelősségre emlékeztette Horn Gyuláékat, „amely hatalmukból fakad, abból a hatalomból, amelynek ma gyakorlatilag nincs intézményes korlátja. Önök kényükre-kedvükre változtathatják az alkotmányt s az alkotmányos alapintézményeket; változtathatják meg a választójogi törvényt, a köztársasági elnök jogkörét, az önkormányzati rendszert s az Alkotmánybíróság hatáskörét, nevezhetnek ki bárkit alkotmánybírónak, bankelnöknek, vállalatigazgatónak és így tovább.”
Áder János ugyanekkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétharmaddal rendelkező kormánynak nem kell a legfontosabb alkotmányos kérdésekben kompromisszumokra törekednie az ellenzékkel. „ Nyugodtan mondhatjuk: ennek a kormánynak korlátlan hatalma van” – fogalmazott a Fidesz jelenlegi EP-képviselője 1994-ben.
Szintén ebben a vitában az SZDSZ vezető politikusa, Hack Péter akkor úgy reagált: „A koalíció ezzel a hatalmával, amit a választópolgároktól kapott, és ami miatt nem szabad bűntudatot érezni, hogy ennyien vagyunk, ezzel a hatalmával nem akar visszaélni.” Az akkor még MDF-es Balsai István pedig aggodalmának adott hangot, hogy a kormány új alkotmányt kíván kidolgozni. (Mint később kiderült, ez az aggodalom alaptalan volt, az új alkotmány tervezete nem került a parlament elé).
