Az EP-választáson a 375 millió jogosult polgár 43,01 százaléka ment el szavazni. Bár ez jobb eredmény, mint amelyet az előzetes felmérések alapján vártak, mégis elmarad az öt
évvel ezelőtti 45,47 százalékos részvételi aránytól.
A legtöbben Máltán mentek el, ott a szavazásra jogosult lakosság 78 százaléka járult az urnákhoz. A másik véglet Szlovákia, ahol csupán 19 százalék jelent meg, ami az öt évvel ezelőtti 17 százalékos arányhoz képest mégis előrelépést jelent.
A legnagyobb frakció
Az előrejelzések alapján továbbra is az Európai Néppárt lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, bár a képviselők száma csökkenni fog. „Jó alapot jelentenek az európai parlamenti választások eredményei az Európai Néppárt munkájához. A jobbközép pártokat tömörítő Néppárt messze a legerősebb frakciót alkothatja az EP-ben – jelentette ki vasárnap este Hans-Gert Pöttering német kereszténydemokrata politikus, az Európai Parlament eddigi elnöke.
Legnagyobb veszteséget előreláthatóan az Európai Liberális Demokrata és Reform Párt (ALDE) szenvedheti el, a legnagyobb nyertes az euroszkeptikus Unió a Nemzetek Európájáért (UEN), amely akár 20 százalékos növekedést is elérhet.
Az előzetes felmérések alapján a képviselői mandátumok az alábbiak szerint alakulnak:
Európai Néppárt (EPP-ED): az eddigi 288 képviselő helyett 262 képviselő.
Európai Szocialista Párt (PES): az eddigi 217 képviselő helyett 194 képviselő.
Európai Liberális Demokrata és Reform Párt (ALDE): az eddigi 100 képviselő helyett 85 képviselő
Unió a Nemzetek Európájáért (UEN): az eddigi 44 képviselő helyett 53 képviselő.
Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA): az eddigi 43 képviselő helyett 50 képviselő.
Európai Egyesült Baloldal – kommunisták – és a Skandináv Zöldpárti Baloldal (EUL/NGL): az eddigi 40 képviselő helyett 41 képviselő.
Függetlenség / Demokrácia (ID): az eddigi 22 képviselő helyett 23 képviselő.
A független képviselők száma is nőhet.
A mandátumokat összesítése jelenleg is tart, a legfrissebb adatok megtekinthetők a BBC oldalán.
Megosztott baloldal
A jobboldal megerősödéséről, és a baloldal megosztottságáról tanúskodnak az európai parlamenti választások első felmérései, részeredményei – nyilatkozta Jackie Davies, a brüsszeli székhelyű Európai Politikai Központ elemzője.
Az eddigi tapasztalatok alapján a német, olasz, francia és belga adatok szerint a szavazók a gazdasági válsághelyzetben sem fordultak el a jobboldali kormányoktól, miközben a jobboldali ellenzéki pártok növelték saját népszerűségüket a baloldali kormánypártok kárára például Bulgáriában, Nagy-Britanniában és Spanyolországban. Bulgáriában a Bojko Boriszov szófiai polgármester vezette új jobbközép párt, az ellenzéki GERB 25-26,5 százalékkal vezet az EP-választásokon. A kormányzó szocialisták ezzel szemben csak 19,5-20 százaléknyi szavazatra számíthatnak.
“Ez valóban paradox jelenség” – mondta Davies. Arra számítottak, hogy az EP-választásokon a szavazók “figyelmeztetést intéznek” az éppen regnáló kormánypártokhoz, legyenek azok bármilyen színűek, most azonban ez a jelek szerint nem érvényesül. Ez azt mutatja, mennyire megosztottak jelenleg a balközép erők. Az eddigi jelzések alapján a baloldal csak Görögországban, Máltán és Portugáliában könyvelhet el sikereket. Görögországban várhatóan az ellenzéki szocialisták nyerik meg a választásokat, a kormányzó konzervatívok veresége mellett. Az ellenzéki Máltai Munkáspárt vezetője, Joseph Muscat pedig vasárnap a párt televíziójában közölte: a munkáspárt nyerte meg az európai parlamenti választást.
