„A kerületben, ahol lakunk, viszonylag sok bölcsőde van, szerencsések vagyunk. Legalábbis azt hittem, azok leszünk. Amikor a fiam betöltötte a második életévét, úgy gondoltam, ideje visszamennem dolgozni. A gyes ugyanis már nagyon kevés volt. Aztán tíz hónappal később vették be a gyereket. Sajnos, mivel ő volt az első babánk, nem tudtam, hogy ekkora várólisták vannak. Azóta tanultam belőle, és a második gyerek születése után egy hónappal már be is mentem a bölcsibe, hogy amikor kétéves lesz, mehessen” – mondja a 32 éves Emese.
Jó előre kell gondolkodni
Eszter már felkészültebb volt. „Én úgy hallottam innen-onnan, hogy érdemes a bölcsődét állandóan nyaggatni, különben azt fogják gondolni, nem olyan fontos nekünk az egész. Amikor a fiam megszületett, beiratkoztunk. A vicc az, hogy bár csak 2010-ben menne, és egy hónaposan már feliratkoztunk, még így is csak a negyvenedikek lettünk a listán. Nem is értem, már egy hónapos terhesen kéne menni, hátha akkor biztos helye lesz a bölcsiben? Igaz, hogy most még csak féléves, és azt sem tudom pontosan, mikor megyek vissza dolgozni, de azt akarom, hogy emiatt ne legyen gondunk később.”
Mint Eszter elmondta, a kiszemelt bölcsődében az a pletyka kering, hogy ha egy szülő egyszer betelefonál érdeklődni, a gyerek papírját becsillagozzák, és ha két csillag összegyűlik, a gyereket előrébb helyezik az amúgy végeláthatatlan várólistán.
Fotó: MTI / Oláh Tibor
Hasonló tapasztalatai vannak Annának is: amikor észbe kapott, kilátástalannak tűnt a helyzet. „Elmentem megnézni néhány magánintézményt is. Azon kívül, hogy a félnapos ellátásuk hetven-nyolcvanezer forinttól kezdődik, nem tetszett az sem, hogy a kicsik idejét már ilyen korán betáblázzák: egymást követték a nyelv- és egyéb foglalkozások. Abban a korban, amikor épphogy beszélni kezdenek, nagy butaságnak tartom, hogy úgynevezett szabad foglalkozásokra semmi idő nem marad. Én pedig úgy gondolom, ezeket bőven elég az óvoda végén elkezdeni. Egy gyerek maradhasson gyerek.” Anna végül fél év várakozás után vihette a kislányát az egyik állami bölcsődébe.
Muszáj visszamenni
A fenti példák jól jelzik a hazai bölcsődei állapotokat. A megnövekedett igényeknek nem tudnak megfelelni a kicsik ellátására szakosodott intézmények. Ahogyan Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunknak mondja: a mostani állapotok 2006. január elseje óta tartanak.
„Ekkortól növekedett meg az igény a bölcsődei ellátásra, ugyanis ekkor lépett életbe az a törvény, amely lehetővé tette, hogy az édesanyák a gyes megtartása mellett nyolc órában vállalhattak munkát” – hangsúlyozta a szakember. A gyes mértéke ma 28 500 forint, ha az apa minimálbéren van, akkor 71 500 forintot visz haza. Azaz, ha a nő nem megy vissza a munkaerőpiacra, nagyjából százezer forintból kell megélnie egy háromfős családnak.
Három év túl sok?
Szűcs Viktória szerint annak, hogy a bölcsik iránt megnőtt az érdeklődés, még egy oka van. „A mostani édesanyák általában sokallják azt a három évet, amit teljesen ki kell hagyniuk. Felgyorsult a világ, három évre úgy érzik, luxus kiszállniuk a munkából. Azonkívül, erre a mostani válság is rátesz egy lapáttal: mindenki ragaszkodik és félti a munkahelyét, tehát a visszatérés nem is annyira a szabad választásuk, hanem inkább kényszer.”
Még a legoptimálisabb vélekedések szerint is tíz-tizenötezerrel kevesebb férőhely van, mint amennyire szükség lenne, miközben a bölcsődék 127 százalékos kihasználtsággal működnek.
Összehasonlításképp: 1985-ben még 1293 bölcsőde működött országszerte, összesen 68 ezer férőhellyel. Most viszont már csupán 24 ezer férőhely van az országban, pedig csak 35 százalékkal született kevesebb gyerek 1985 óta.
Negyedannyi hely, mint gyerek
„Ez azt jelenti, hogy ha a bölcsis korosztályt nézzük, a 0-3 éveseket, akkor minden évben körülbelül százezer gyereknek kéne hely. Ehhez képest a 24 ezer nagyon kevés” – véli Szűcs Viktória. Ráadásul most a települések hét százalékában van csupán bölcsőde. Annak ellenére, hogy tízezres vagy annál nagyobb településeken ez kötelező lenne, tizenkettőn még sincs. Köztük a megyeszékhely Salgótarjánban sem, de hiányzik többek között Tolnáról, Pásztóról, Nagykátáról vagy Berettyóújfaluról is.
Hogy mi lehetne a megoldás? A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint érdemes lenne adókedvezményekkel érdekeltté tenni a cégeket, hogy (újra) létesítsenek bölcsődéket vagy vásároljanak férőhelyeket, esetleg a cégek a dolgozóiknak béren kívüli juttatásként adhatnák a bölcsődei helyeket.
Munkanélküli szülők gyereke nem lehet bölcsis
A szakszervezeti vezető szerint figyelembe kell venni, hogy vannak olyan családok, akiknek a gyes és a családi pótlék az egyetlen bevételi forrásuk és sok gyereket nevelnek. „Nekik lenne a legnagyobb szükségük a bölcsődére: nemcsak szociális és mentálhigiéniás szempontból, de amiatt is, mert ezek a gyerekek sokszor csak itt kapnának meleg ételt.”
Ezek a gyerekek viszont nem mehetnek bölcsibe, a bekerülés feltétele ugyanis, hogy a szülőnek igazoltan legyen munkahelye. De annak a családnak is fontos, hogy a gyerek bekerülhessen az intézménybe, akik sok tízezer forintos lakáshitelt törlesztenek, és meghatározó lehet az anya fizetése is. „Nehéz igazságosnak lenni akkor, amikor dönteni kell több, más szempontból rászoruló család gyereke között” – hangsúlyozta Szűcs Viktória.
Önkormányzati feladat
Öt év alatt nyolcszáz új bölcsődei helyet létesítettünk – mondja a problémákra reagálva Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője az FN-nek. Szerinte az önkormányzatoknak kell erről gondoskodni, ők a normatíván felül pályázatokkal tudnak csak segíteni.
„Minden települési önkormányzat kötelező feladata a gyerekek napközbeni ellátásának biztosítása” – hangsúlyozta a főosztályvezető, hozzátéve, hogy 2003-ban 515 bölcsőde volt, most már 561. Uniós forrásból 1500 új férőhely létesülhet, melyre pályázhattak az önkormányzatok. Hazai forrásból pedig öt-hét gyerek ellátására alkalmas családi napközik létrehozására is pályázhatnak. Az úgynevezett felvételi követelményekről a gyermekvédelmi törvény rendelkezik.
„Ha a szülők dolgoznak vagy tanulnak, ha betegek, ha egyedülálló vagy idős ember neveli a gyereket, elsőbbséget élveznek a felvételikor. Van úgynevezett egyéb ok is, ami általában a hátrányos szociális helyzetet jelenti. Mindez azonban kevés az eligazodáshoz, ha a bölcsődének egy dolgozó szülő gyereke és egy hátrányos helyzetű gyerek között kell választania. Ezért merült fel mostanában, hogy meghatározzák, egy-egy bölcsődének milyen arányban kell felvennie hátrányos helyzetű gyerekeket” – mondta Katonáné Pehr Erika.
A szülők akár csalnak is?
Egy fővárosi intézmény igazgatója azt mondta lapunknak, náluk nagyjából háromszoros a túljelentkezés, de szerinte országosan igaz, hogy egy helyre hárman pályáznak. (Az igazgató azért beszél név nélkül, mert mint mondja: „innen szeretnék nyugdíjba menni.”) Ő azon az állásponton van, hogy sok szülő hazudik a lakóhelyéről csak azért, hogy bekerülhessen az általa kiválasztott intézménybe a gyereke.
„Ha bemutat egy lakcímkártyát és a születési anyakönyvi kivonatot, nem tudom ellenőrizni azok valódiságát. Előfordult, hogy elvileg ott lakott a család, ahol a kerületi védőnő. Csakhogy kiderült, abban a házban valójában egyetlen gyerek sem él” – mesélte az igazgató.
Kis túlzással azonban lehet azt mondani, hogy annyiféle szempont lehet a felvételinél, ahány önkormányzat van. „Van ahol a szociális helyzet, a jövedelem, a testvérek száma dönt, van ahol munkavállalói igazolást kérnek, és van ahol a várólistán elfoglalt hely alapján választanak” – jelezte.
Túlhajszolt gondozónők
És nem lehet megfeledkezni az érem másik oldaláról, az agyonhajszolt gondozónőkről sem. „Az elfogadott az lenne, ha egy gondozónőre maximum öt gyerek jutna. A hazai helyzet szerint viszont hét-nyolc kicsi jut egy felnőttre” – teszi hozzá a korábbiakhoz Szűcs Viktória.
Ezt csak tovább rontja, hogy a gondozónők csupán nyolc százaléka 30 éven aluli, nyolcvan százalékuk idősebb mint negyvenéves. „A fizikai megterhelés csak egy dolog. De egy szakképesített gondozónő kezdő fizetése havi bruttó 85 ezer forint. Ezzel magyarázható, hogy nem túl vonzó a pálya” – véli a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
A családi felügyelet nem lenne megoldás
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még februárban jelentette be, hogy a kormány áttekinti és egyszerűsíti a gyermekmegőrzés intézményeit. A kevés bölcsődei férőhely miatt a kormány és az ÁNTSZ közösen kidolgozott egy olyan köztes megoldást, amely egyszerűbb feltételekhez köt egy új intézményi kategóriát, a családi gyermekfelügyeletet. (Az új elképzelések szerint például, egy bölcsőde akkor kaphat működési engedélyt, ha van három vészkijárata, de ez utóbbi esetben ettől eltekintenek.)
Az ötlet nem teljesen újszerű: most is léteznek úgynevezett családi napközik. Ezek most sem váltják ki a bölcsőde intézményét, csupán kiegészítik azokat. A családi gyermekfelügyelet is hasonlóképp működhetne.
A túlzsúfoltság miatt a hiányzó férőhelyek pótlására szolgálhat a családi napközi, mely egészen kicsi kortól – 20 hetes – 14 éves korig fogad gyermekeket. Ez azt jelenti, hogy bölcsőde, óvoda, illetve az iskolai napközi vagy tanulószoba helyett a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyelet és étkezés családi napköziben is megoldható. Egy családi napközi legfeljebb 5 fős létszámmal működhet, kivéve, ha a gondozónak van segítsége, ekkor még két gyermek ellátására van lehetőség.
A gyermekekkel az ellátást nyújtó legtöbbször saját háztartásában foglalkozik, a gyermekek fogadásra megfelelően kialakított lakrészben, de gyakran előfordul az is, hogy külön csak a gyermekek fogadására kialakított ingatlanban működik a szolgáltatás. A szakhatóságok által is engedélyezett családi napközi hasonlít egy gyermekközpontú sokgyermekes családhoz, ahol a gyermekek biztonságos, otthonos környezetben élnek. A gondozó által kialakított – a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe vevő – napirend, a közös játék öröme, a derűs légkör eredményeképpen a családi napközik nagyon népszerűek a szülők és a gyerekek körében.
