Fagyos hangulat uralta múlt csütörtökön az évértékelő állománygyűlést követő állófogadást a rendőrpalotában. Már a miniszterelnököt is csendben hallgatták a rendőri vezetők, igaz, kérdéseket amúgy sem tehettek fel. A résztvevők szerint Gyurcsány Ferenc beszéde inkább a laikus nyilvánosságnak szólt. Már váratlan megjelenését is inkább „látványshownak” minősítették, ugyanis a kabinet előtt évek óta ismert a rendőrség minden problémája, tavaly mégis válságköltségvetést terveztek 2009-re a „gégemetszés előtt álló” szervezet számára. A büdzsé harmadik átírásakor a Pénzügyminisztérium további 14 milliárd forinttal csökkentette az addig 203 milliárdos keretet (amely 2007-ben még 234 milliárdra rúgott).
Lejtőn
Olyannyira válsággazdálkodás folyik a rendőrségnél, hogy „egy sima áthelyezési ügyben is az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) gazdasági igazgatója dönt. Az elmúlt években mintegy 6 ezren távoztak a testületből. Jórészt nyugdíjba vonultak: a 2008. januári határőrségi-rendőrségi integrációkor megszabott 45 ezres létszám helyett ma csupán 42 ezren dolgoznak. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter hónapokkal ezelőtt kezdeményezte, hogy a leszerelt rendőröket hívják vissza, a Figyelő azonban úgy értesült, egyetlen érintett sem vette vissza az egyenruhát.
Ebben az évben további 800 rendőr készül nyugállományba. Az utcáról nem lehet embereket toborozni, a jelöltnek érettségivel kell rendelkeznie, el kell végeznie a rendőrtiszti szakközépiskolát. Legkorábban tehát három év múlva avathatnak tömegesen új rendőröket. Egyik napról a másikra nem növelhető tetszőlegesen a számuk, hiába ígérte ezt a kormányfő. Vezényelgetni persze lehet őket egyik településről a másikra, a végtelenségig azonban nem lehet túlórára kötelezni az állományt.
Agresszió mindenhol
Az elmúlt hetek eseményei rávilágítottak arra, hogy sokféle probléma nehezíti a szervezet munkáját. Az még csak magyarázható létszám- és forráshiánnyal, hogy a válságrégiókban nincs elég rendőr a közterületeken, s ezért történhetnek fényes nappal is rablások, a Veszprémben lecsapó bűnbanda és a hozzá hasonlók agressziója azonban túlmutat mindezen. A veszprémi kézilabdások brutális megtámadását követően egyre-másra érkeznek a hírek, hogy a Balaton partján az elmúlt években mely településeken tartotta rettegésben az ott élőket az enyingi banda.
Nemcsak a veszprémiek és a siófokiak panasza, hogy a rendőrség „struccpolitikával” kezeli az „alvilág” ténykedését. Lapunk kérdésére névtelenséget kérő fővárosi rendőrségi forrásaink visszautasították, hogy romokban heverne a közbiztonság. Arra azonban felhívták a figyelmet: a most adott, pótlólagos 2 milliárd forinton túl jóval több forrásra lenne szükség ahhoz, hogy megállítsák az állomány elvándorlását, s magas szakmai nívó érvényesüljön.
A számottevő béremeléshez – már ha valóban prioritást akar biztosítani a kormány a közbiztonságnak – minimum 50–100 milliárd forint szükséges. Azt egyelőre a kormányfő sem nevezte meg, hogy a válsághelyzetben honnan kíván a szervezet számára forrásokat átcsoportosítani. A rendészeti miniszter és az ORFK vezetője – információink szerint – a jövő hét végére teszi le a kormányfő asztalára az új bűnmegelőzési stratégiát.
(Bővebben erről a témáról a Figyelő legújabb számában olvashat.)
