Bár a szocialista frakció egységesen támogatta Gyurcsány Ferenc csomagját, úgy tudjuk, komoly belső viták előzték meg a kormányfő által ismertetett javaslatokat. Ön meg van elégedve a reformokkal?
Zsigerileg optimista ember vagyok, de most azt kell mondjam, itt nagyon komoly gazdasági összeomlás lesz.
A bejelentett adó-, járulék- és nyugdíjrendszer-átalakítás sem segít?
Nem vagyok biztos benne, hogy ezek a reformok képesek kezelni a problémát. A világgazdasági válság és a nemzeti reform ritkán egyenlíti ki egymást. Nem a magyar gazdaság dől össze, hanem az európai gazdaság egy nagy szelete. Kelet-Európa látszik a legbetegebbnek. De én ezt – sokakkal együtt – már hónapokkal ezelőtt láttam, publikáltam is cikkekben.
Kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc olvasta-e a cikkeit…
Gyurcsány Ferenc magánemberként biztos olvasta, de mint miniszterelnök, nagyon sok lobbierő és tanácsadó veszi körül, így valamelyest finomodtak a Parlamentben bejelentett javaslatai az általam elvártakhoz képest.
Mit várt?
Elsők között voltam a frakcióban, akik azt mondták: „Fedezékbe és behúzni a vészféket!” Vállalom, hogy a 13. havi nyugdíj elvétele az én ötletem is volt. Azonnali hatállyal tárgyalni kell a fizetés- és munkaidő-csökkentésről a kamarákkal. Mindenki mondjon le mindenről.
Népszerű lehetett ezzel a szocialista frakcióban…
Volt képviselőtársam, aki szerint ezek megvalósításához Pinochetnek kell lenni. Pedig mást nem ígérhetünk, csak vért, verítéket és könnyeket. A forint már nagyjából el is szállt. A kelet-európai országoknak azonnali tárgyalásokat kell kezdeniük az Európai Unióval, hogy mielőbb kisöpörhessük a térség kisvalutáit, és jöhessen az euró.
Bármi áron?
Be kell vállalni a szigorú feltételeket! Ehhez persze hatalmas kiadáscsökkentésre van szükség, akkorára, amekkorára a mostani Gyurcsány-beszédben sem volt igazából utalás.
Milyen esélyünk lehet az euróbevezetésre, ha a válság előtt sem ment?
Egy válság átírja a szabályokat.
A miniszterelnök átírta a beszédét ahhoz képest, amiről a frakcióval egyeztetett?
Örömteli, hogy bekerült a környezetipar ügye. Fontos, hogy időben lépjünk, mert ez az az iparág, ahol még eladók is lehetünk. De új elem volt a figyelmeztető lövés is a bankok felé. Nem ördögtől való dolog elvenni a bankároktól. Amerikában limitálták a bankárok prémiumait, Angliában pedig zárolták a kirúgott bankárok magánvagyonát. Az OTP 300 milliárdos nyeresége minden állampolgár zsebét nézve fejenként harmincezer forintot jelent.
Lenne ereje a jelenlegi kormánynak ekkora beavatkozásra?
Sajnos gyenge a pénzügyi felügyeletünk, miközben már rég “bilincsben kellett volna elvinni” a bankárok, brókerek egy részét, különösen a jegybank környékéről. De maga a felügyelet is sáros.
A szocialista frakcióban ülnek egy páran, akiknek vannak bankár barátai. Támogatják a bilincses elképzeléseit?
Most még kevesen, mert a többség egy neoliberális révületben van. A rendszerváltás totális félreértése volt hagyni, hogy szabadon szárnyaljanak a nagyok és tapossák el a kicsiket.
Szanyi Tibor a parlamentben – lesznek támogatói a frakcióból? (Fotó: MTI)
Ezek után félve kérdezzük, van értelme a most bejelentett intézkedéseknek?
Egy gennyes gyulladásra nem jó az aszpirin. Ide antibiotikum, brutális terápia kell. Kiadáscsökkentés mindenekfelett.
Hol lehetne csökkenteni?
Elsősorban az önkormányzati szférában. Zavaros közbeszerzések, korrupció veszi őket körül. Ugyanabból a pénzből egyes önkormányzatok hihetetlen jól élnek, más települések meg csődbe mennek. Ilyenkor kell a professzionalizmus, ahol elfogyott a pénz, oda nevezzenek ki csődgondnokot, sehol ne szórják a közpénzeket! Nyitott az áram- és a gázpiac, mégis alig van, ahol újratárgyalnák a szerződéseket.
Hol lehet még spórolni?
Az egyházi finanszírozást is újra kell gondolni! Milliárdok mennek az egyházaknak adómentesen és átláthatatlanul. De megkérdőjelezném a nyugdíjak adómentességét is, megszüntethetnénk a minimálbért is. Szociális kiadásokra is sok az ezermilliárd. Különösen ahhoz képest, hogy még a megtámogatott háztartások nagy részében is elképesztő pazarlás zajlik.
Mire gondol?
Az energiapazarlásra, sok lakás 23-28 fokra van felfűtve, és az emberek rövidnadrágban flangálnak otthon. Nyugat-Európában 19 fokos lakásokban élnek télen az emberek, ha fáznak, felvesznek egy pulóvert.
Ezt átadjuk a lakosságnak. De mi van azokkal, akik valóban ügyeskednek, mondjuk az adóval? Nem tőlük kellene biztosabban beszedni a pénzt?
Magyarországon történelmi hagyományai vannak annak, hogy az ilyen-olyan elit ragaszkodik a maga „adómentességéhez”. Ezt sajnos nem lehet egy csapásra megváltoztatni, mentalitás nem alakítható törvénnyel. Inkább az oktatásban lehetne valamit tenni a korrupció és az adócsalás ellen. Már az általános iskolában is azt kell tanítani, hogy az adócsalással a másikat károsítod meg.
Megoldási javaslatok vannak, kérdés, lesz-e erre ideje a szocialista pártnak kormányon.
Mindegy ki kormányoz, mindenkinek ezt kell csinálni. Ha nem avatkozunk be durván a folyamatokba, akkor még ebben az évben beállhat az államcsőd, és EU-protektorátus alá kerülünk. Bár ha belegondolok, már most is a gyarmatosítás útján haladunk: az IMF mondja meg, mit tehetünk és mit nem.
Ilyen közel a vég?
Nem én riogatok, hanem a londoni elemzők jelezték a csőd lehetőségét. De még elkerülhetjük, ha azonnal lépünk. Ha egy lejtőn elindul egy babakocsi, az utána nyúló anyának gyorsabbnak kell lennie, különben nem éri el, csak követheti. Most kell egy óriási erőfeszítés, hogy kikerüljünk a válságból.
Kitől várnak támogatást a javaslat megszavazásához? Az SZDSZ és az MDF mintha húzódozna, a Fideszről nem is beszélve.
Ez történelmi felelősség kérdése, amit mérlegelnie kell az összes pártnak. Amit a Fidesz művel, az merénylet. Nekik most át kell segíteni a javaslatokat, nem ellenzéket játszaniuk. Nemzeti sorskérdések esetén nincs ellenzék. Ha a Fidesz szembemenne ebben a kérdésben az országgal, akkor az átverések mércéjén az százszoros Őszöd.
Ha itthon ilyen nehezen megy, régiós összefogásban nem gondolkodnak a gazdaság megmentéséért?
Sajnos a bankárok, brókerek már összeálltak, összetolták a forintot, a cseh koronát és a zlotyt, hogy együtt lapátolják be a szakadékba.
Nem ilyen összefogásra gondoltunk.
A V4-eknek valóban össze kell hangolniuk a gazdasági lépéseiket. Bár a szlovákoknál már euró van, de mielőbb le kell ülnünk a lengyelekkel és a csehekkel. Még az április másodiki G20 előtt, annak lenne üzenete.
Milyen üzenete van a kormányfő közjogi javaslatainak? Kisebb parlament, átláthatóbb kampányfinanszírozás.
Megszorításokról akkor lehet hitelesen beszélni, ha a saját házunk táján is söprögettünk. A kisebb parlament gazdasági jelentősége nulla, de szimbolikus ötlet. Azért azt hozzá kell tegyem, hogy az önkormányzatok visszametszésénél már lehetne egy kis pénzt keresni.
Ott miért inkább?
Az önkormányzatok döntő többsége a Fidesz kezében van és zajlik a szabadrablás. Olyan pártkasszafeltöltés van, hogy csak na.
Ehhez képest a szocialista Hunvald György került előzetese letartóztatásba. Ő biztos nem a Fidesznek gyűjtött…
Folyamatban lévő ügyről nem nyilatkoznék. Ez inkább egy figyelmeztető lövés a Fidesz által befolyásolt ügyészség részéről, hogy „figyelem szocialisták, darabra lecsukatunk titeket!” Viccből beáldozták persze a szerencsétlen móri fideszes polgármestert, hogy takarózhassanak vele.
Ebből épp nem következik, hogy a fideszes önkormányzatoknál nyúlják le a pénzeket!
Nem játszhatjuk el az ártatlant, de a mérték az más.
A másik közjogi javaslat, a kampányfinanszírozás átláthatósága kapcsán az egész politika az ártatlant játssza, miközben nyilvánvaló, nem férnek bele a keretekbe. Ezen nem kéne változtatni?
Ha bizonyos ügyek elintézéséhez nem lenne szükség a pártokra, akkor senkinek nem lenne érdeke a pártkasszákba fizetni. Rakjuk rendbe az ügyek elintézésének mechanizmusát – például egy hivatalos ügyet tényleg intézzenek el 30 nap alatt, kenőpénz nélkül – és törvény nélkül megoldódott a pártfinanszírozás kérdése.
Szanyi tibor életrajza
Szanyi Tibor 1956. július 13-án született Budapesten. 1974-ben a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium fizika tagozatán érettségizett. 1975-től az MKKE Kereskedelmi Kar külgazdaság szakos hallgatója, 1980-ban diplomázott, 1988-ban egyetemi doktori címet szerzett. Pályája kezdetén két évig az agrár-külkereskedelemben dolgozott. 1982. szeptember és 1990. február között a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban főelőadó, majd csoportvezető. Közben 1982-1985-ben a római magyar nagykövetség FAO-képviselet titkára. 1990-1991-ben az Agroinform, Agrárinformatikai Vállalat vezérigazgató-helyettese, 1991. október és 1992. március között a Magyar Vállalkozói Kamara főtitkára. 1992. áprilistól képviselővé választásáig az Euro Info Service ügyvezető igazgatója.
1971 és 1989 között KISZ-tag. 1998. június 15-én belépett az MSZP-be, majd az Országos Európai Integrációs Tagozat elnöke lett. 1998-tól a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségét irányító Nemzeti Tanács tagja. 2000-től a közgazdasági tagozat alelnöke. 2004-től a Policy Network (London) igazgatósági tagja.
1998 májusában az MSZP támogatásával Budapest 19. számú választókerületében egyéni mandátumot szerzett. 1998-2002-ben az európai integrációs ügyek állandó bizottsága alelnöke. 2002. április 7-én már az első fordulóban megvédte angyalföldi-újlipótvárosi egyéni mandátumát. 2002. június 4-től a 2004. október 4-i kormányváltásig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. Emellett 2003. július és 2004. július között vidékpolitikai kormánymeghatalmazott. 2004. október 18-tól a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, 2006. június 8-ig látta el a tisztséget. A 2006. évi országgyűlési választásokon Budapest 19. választókerületében szerzett egyéni mandátumot. 2006. június 19-től a gazdasági és informatikai bizottság tagja. Angol, német, olasz, francia és orosz nyelven beszél. Elvált, két fiúgyermeket nevel.