Közélet europoli

Vétó tényleg volt Brüsszelben, de Magyarország szavazati jogának elvételében nem léptek előre

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu

Valaki tényleg megvétózta az EU közös nyilatkozatát a demokratikus ellenálló képesség erősítéséről. Adam Szlapka, a lengyel soros elnökség EU-ügyi minisztere az általános ügyek tanácsa után Brüsszelben elmondta, hogy csak 25 tagország írta alá a nyilatkozatot. Azt eleinte nem tette hozzá, melyik két ország nem fogadta el a nyilatkozatot, de a kérdésekre válaszul már megerősítette, hogy Magyarországról és Szlovákiáról van szó.

Michael McGrath igazságügyi biztos hozzátette, hogy megtartották a nyolcadik meghallgatást Magyarország hetes cikkes eljárásának ügyében. A legutóbbi jogállami riport óta további fejlemények voltak a magyar jogállam ügyében, többek között a sajtót és a civileket ellehetetleníteni akaró törvénytervezet. Erről is beszéltek.

McGrath ismét elmondta, hogy levélben kérték a magyar kormányt, hogy ne fogadja el a törvényjavaslatot, és ha elfogadják, azonnal lépni fognak. 

Később annyiban pontosítottak, hogy a lépés itt konkrétan az ideiglenes intézkedést jelentené. Ez egy uniós lehetőség arra, hogy ha megtámad a bizottság egy elfogadott törvényt, annak a jogi eljárás végéig azonnali felfüggesztését kérhessék. Ha a tagállami kormány nem függeszti fel az adott törvényt, akkor a bíróság ugyanúgy bírságot tud kiszabni, mintha jogerős döntést nem tartanának. be.

A Pride betiltásáról is beszéltek, amit a magyar kormány már elfogadott. McGrath elmondta, hogy a szabad gyülekezés nem a gyerekek veszélyeztetése, hanem az EU egyik alapértéke. McGrath szerint a mai meghallgatás megerősítette, hogy komoly aggályok merülnek fel a magyar jogállam helyzetével szemben.

Döntés viszont úgy tűnik, nem volt. Magyarország jelenleg a hetes cikk első pontjánál tart az eljárásban. Ez a pont az, ami felméri, hogy egy országban fennáll-e a veszélye a demokratikus normák sérülésének. Ezt a megállapítást, mármint hogy fennáll-e, minősített többséggel tudják elfogadni a tagországok, ami az országok 55 százalékát jelenti úgy, hogy az lefedje az EU népességének 65 százalékát. Innentől lehet továbblépni a második ponthoz, ami kimondja, hogy sérültek a demokratikus normák. Ennek a megszavazásához már minden tagország szavazata kell, kivéve természetesen az érintett tagországot. A szankciókat pedig, amelyek között akár a szavazati jog elvétele a tanácsban is szerepelhet, ismét minősített többséggel tudják elfogadni.

Az, hogy nem volt olyan döntés, hogy a hetes cikkes eljárás tovább lépjen, azt jelenti, hogy nem volt meg a minősített többség megszavazásához, ami ebben az esetben 22 tagországot jelentene. Sokan nem hiányoztak hozzá, mert eltérő hírek szerint 19-20 tagország is szorgalmazta, hogy történjen valami.

Michael McGrath végül kérdésre válaszolva elmondta, hogy azt üzeni a magyar újságoknak, akiket el kívánnak lehetetleníteni, hogy velük vannak, meg fogják védeni őket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik