Belföld

A szélsőségeseket is várja a Szónokok Hordója

Budapesten is lesz egy hely, ahol mindenki bármikor elmondhatja a véleményét. A Szónokok Hordója azonban nem esik kívül a szólásszabadságot szabályozó törvény keretein: itt sem lehet akármit mondani következmények nélkül. A kitalálók nem tartanak attól, hogy szélsőségesek visszaélnek a hellyel, sőt, szívesen látják őket.

Szónokok Hordója elnevezéssel Budapesten, a Városliget szélén nyílik meg az a civil fórum, amely a londoni Hyde Park mintáját követve ad majd teret a szabad véleménynyilvánításnak.

Az apropót a strasbourgi bíróság és a magyar Alkotmánybíróság határozatai adták, amelyek elítélik a gyülekezési törvényben jelenleg lefektetett 72 órás bejelentési kötelezettségi határidőt. „Magyarország nem engedheti meg magának, hogy a demokrácia egy olyan állapotában legyen, hogy három napot kelljen várni a polgároknak véleményük kifejtésére” – fogalmazott a FigyelőNetnek Bojár Iván András. A kezdeményezést benyújtó szabad demokrata városarculati tanácsnok hozzátette: ezért vették a londoni példát.

Bárki, bármikor, de nem bármit

A Főpolgármesteri Kabinet támogatta az elképzelést, így a Stefánia út és az Ajtósi Dürer sor kereszteződésénél, a Városliget szélén kialakítandó területen bárki időben korlátlanul, külön bejelentés nélkül élhet majd a szabad véleménynyilvánítás jogával. A fórum technikai működtetését egy civilszervezet a Podmaniczky Páholy vállalná.

Itt sem mondhat azonban bárki bármit, a szólásszabadságra vonatkozó törvényi szabályozás itt is érvényes lesz. „Lesz parkregula, amelyet körülbelül 10, már létező szabályzat ismeretében alkottunk meg. Az alapszabály: élni és élni hagyni” – mondta Bojár Iván András. Példaként emelte ki, hogy nem lehet majd reklámanyagokat terjeszteni, kisebbségek érzését megsérteni, uszítani.

A Szónokok Hordója technikai működtetésről szólva a tanácsnok azonban az MTI-nek megjegyezte: fontos, hogy ne egy közhatalmi szereplő legyen az, aki eldöntheti, hogy ki, mikor szólalhat fel.

A szélsőségeseket is várják

Bojár nem tart attól, hogy egyes szélsőséges csoportok visszaélnek majd a lehetőséggel, sőt véleménye szerint ez a kezdeményezés éppen teret ad az ilyen programoknak. „Egy ilyen hely létrehozása valós társadalmi igény, demokrácia van” – mondta.

A kabinet elé került javaslatában a tanácsnok egyebek közt megállapította, hogy olyan, történelmileg semleges és jól megközelíthető helyszínt kerestek, amelynek használatba vétele nem zavarja a környéken élőket, illetve ahol nem okoznak a szólásszabadság gyakorlásával közlekedési fennakadásokat sem.

A rendőrség a közelben lesz

A Szónokok Hordója ötletének felvetésekor egyeztettek a rendőrséggel is. Amennyiben törvénybe ütköző cselekmény történne, az ő feladatuk a közrend fenntartása. Mint Bojár Iván András elmondta, a parkban van egy rendőrőrs, így eleve folyamatosan ellenőrzik a területet.

A bírói gyakorlat hozhat változást

Jogi értelemben nem sok köze van a kezdeményezésnek a szólásszabadság bővítéséhez vagy éppen szűkítéséhez az alkotmányjogász szerint. Mint Halmai Gábor lapunknak elmondta, ez a hely sem jelent majd kivételt a jogi korlátozáshoz képest, nem ad felmentést a rágalmazás vagy a személyiségi jogok megsértése alól.

„A bírói gyakorlat érdekes lehet, hogy a bíróság nagy nyilvánosság előtt elhangzottaknak tekinti-e majd a Szónokok Hordóján mondottakat. Az eddigi gyakorlat szerint az minősült ilyen esetnek, ha első látásra nem megszámolható tömeg előtt mond valaki valamit, kérdés azonban, az itt elhangzottakat hogyan ítélik majd meg” – emelte ki Halmai Gábor.

30 millióba kerül

A fórumról, illetve az ennek kialakításához szükséges 30 millió forintos önkormányzati forrásról a jövő héten dönt a Fővárosi Közgyűlés. Mint a kezdeményező Bojár Iván András lapunknak elmondta, ennyibe kerül a terület speciális kialakítása: díszburkolattal látják el és egy emelvényt építenek, illetve a Főkerttel megállapodva rendbe teszik a környezetet.

Amszterdamban, Szingapúrban, Varsóban és Prágában is született már hasonló kezdeményezés, a londoni Hyde Park mintájára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik