A lap az Image Factory és a Tárki kutatását idézve azt írja:
a megkérdezettek csaknem fele állította, hogy büszke arra, hogy magyar, 18
százalék viszont egyáltalán nem, vagy nem túl büszke. Három évvel ezelőtt még a
megkérdezettek 40 százaléka mondta, hogy nagyon büszke a magyarságára, az idén
csak 32 százalékuk. A nagyon büszkék körében többen vannak az idősek, a
nyugdíjasok.
Azt is vizsgálták, hogy mit jelent ez a büszkeség. A
megkérdezettek 88 százaléka akkor érzi ezt, amikor a magyar sportolók jól
szerepelnek. Háromnegyedük egyetértett azzal, hogy szívesebben lenne magyar,
mint bármely más ország polgára. Három éve is hasonlóan válaszoltak. Azzal
viszont, hogy “kevésbé tudok büszke lenni az országra, mint
szeretnék”, az idén tíz százalékkal többen, a megkérdezettek 59 százaléka
értett egyet. A válaszadók több mint fele, 57 százalékuk állította, hogy van
néhány dolog a
ami miatt szégyelli magát. Az ő arányuk nőtt leginkább: 2005-ben még csak 41
százalékos volt.
A kutatók rákérdeztek néhány más büszkeségforrásra is.
Tízből kilencen úgy gondolják, hogy a magyar tudósok felfedezései nagyban
hozzájárultak a világ fejlődéséhez, és közel ugyanennyien büszkék a magyar
konyhára. A válaszadók négyötöde szerint a magyar képzőművészet és irodalom
képviselői a világ élvonalába tartoznak, tízből hét ember szerint a magyar
lányok a legszebbek.
A felmérésből kiderült, hogy továbbra is van egy jelentős
kisebbség, a megkérdezettek harmada, akik Magyarországot követendő példának
tartják, szerintük jobb ország, mint a legtöbb másik. Ezzel legkevésbé a
fiatalok és a budapestiek értenek egyet.
