Nem tetszik a képviselőknek az általuk igénybevett költségtérítési rendszer szabályozásának megváltoztatása, amelyet a miniszterelnök kezdeményezett. A Gyurcsány Ferenc által ismertetett javaslat szerint átláthatóbb költségvetést és a képviselői munkavégzés szigorúbb szabályrendszerét kellene kialakítani. A kormányfő a Szili Katalin házelnöknek küldött levelében úgy fogalmazott: „Mindkét ügy a társadalmat élénken foglalkoztatja és az emberek többségét joggal irritálja.”
A politikusi nyilatkozatokból kiderült, hogy a képviselők semmiben nem tudnak – vagy nem akarnak megegyezni, ami a kiváltságaikat érinti és előreláthatólag ebben a ciklusban már nem is fognak.
A távirati irodának nyilatkozó fideszes Répássy Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a kormány ellenőrzi az Országgyűlést és a képviselőket, hanem fordítva. Szerinte inkább az irritálja az embereket, hogy amíg a képviselői tiszteletdíjak öt év alatt harminc százalékkal nőttek, addig a miniszteri illetményt közel százhetven százalékkal növelték.
A szocialista Göndör István hozzátette, hogy a politikusság is főállású munka, és el kell dönteni, hogy megfizetik-e rendesen vagy azt ajánlják a képviselőknek, hogy keressenek mellette más jövedelemszerző tevékenységet. A többi párt véleményét elolvashatja itt
Az alapdíjon felül
De mi is az, amit ennyire féltenek a honatyák? A parlamenti munkáért járó alapdíjuk 220 800 forint, de egy bizottsági tagságért máris 154 ezer, míg egy bizottság vezetéséért 265 ezer forintot tehet zsebre a szorgos képviselő.
Akinek szüksége van rá – márpedig kinek ne lenne – az titkárt (alkalmazottat, szakértőt) is maga mellé vehet, havi 132 ezer forintért. Hogy az alkalmazottnak (és a képviselőnek) legyen min dolgoznia, jár ingyen telefon a képviselői irodaházban – a gyakorlat szerint a párttól is – van laptop, internet, valamint postaköltségre sem kell költenie a képviselőnek.
Növekvõ tendencia (Forrás: mkogy.hu)
A Parlamentben ingyenes orvosi és fogászati ellátás vár a honatyákra, emellett az állam téríti a munkába járás költségeit is. Meglepő módon még egy budapesti képviselőnek is több mint 154 ezer forint jár, amiből egy nagyétvágyú autót is tízszer tele lehetne tankolni. Azt csak halkan tesszük hozzá, hogy a képviselői igazolvány felmutatásával a közösségi közlekedést is ingyen vehetik igénybe.
Távolból érkezők
Persze, aki messzebb lakik és nincs budapesti ingatlan a nevén, az többet kap: 250 kilométerre Budapesttől, már 353ezer forintért ingázik egy képviselő. A távolról bejárók közé tartozik a szocialista Kapolyi László is, aki majd tizennégymilliós támogatást kapott az elmúlt években, igaz, később lemondott a pénzről.
A költségtérítési rekorder azonban a fideszes Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, aki 2005-ben négymillió forintot vett fel utazásaira és további 1,2 milliót fővárosi lakásbérletére. Lázár János négy év alatt 18,2 millió forintot vitt haza a benzinre és albérletre, ezzel vezeti a 2002-2005-ös időszak költségtérítési listáját.
Számla nélkül utaznak
Lázár lakásbérlete azzal magyarázható, hogy a lakáshoz jutást havi 110 ezer forinttal segíti az Országgyűlés Hivatala. Ilyen költségtérítést akkor lehet kérni, ha egy nyilatkozat alapján a vidéki képviselőnek nincs Budapesten lakása, valamint ha az egyéni körzetben megválasztott képviselőnek nincs a körzetében, illetve a megyei listáról bekerült honatyának nincs az illető megyeszékhelyen lakása.
A költségtérítés jogszerűségének ellenőrzése jelenleg minimális, az útiköltségről például egyáltalán nem kell számlát vinniük. Az Országgyűlés honlapjának adatai szerint 2002 és 2005 között utazásra és szállásra közel ötmilliárd forintot kaptak a képviselők. A pénz nagyobb részét benzinre, számla nélkül.
Sosem lesznek kevesebben?
Amekkora ellenkezés van az öt párt között a költségtérítési reform kapcsán, épp akkora az egyetértés, hogy kisebb parlamentre lenne szükség. Eltérés csak abban mutatkozik, hogy mennyivel kisebb és mi az a távoli időpont, amikor le lehetne faragni a képviselői létszámból.
Az SZDSZ korábban egy 250 fős parlamentet és a jelenlegihez hasonló vegyes választójogi rendszert javasol, amelyben 152 egyéni és 98 listás helyből állna az Országgyűlés. Az MSZP szintén fenntartaná a vegyes rendszert, de náluk 145 egyéni és 145 listás képviselőből állna a parlament.
Laptop mindenkinek jár (Fotó: MTI)
A Fidesz is körülbelül 250 fős parlamentet szeretne, növelné viszont az egyéni helyek számát. Az MDF éppen fordítva: tisztán listás választási rendszert javasol. A pártok érveinél a legfőbb különbséget az jelenti, hogy ki harcol választási győzelemért és ki a Parlamentbe jutásért.
Új törvény kéne
A pártfinanszírozás átláthatóbbá tétele is régi problémája a parlamenti pártoknak, ezzel kapcsolatban a legutóbb Gyurcsány Ferenc sürgette az új pártfinanszírozási törvény megalkotását. A Parlament elé beterjesztett törvényjavaslatnak már lezajlott az általános vitája, de záró szavazás még nem volt, a szabályozás megakadni látszik.
Korábban az MDF egy nemzeti korrupcióellenes testületben látta a megoldást, ezt azonban elvetették a szocialisták, akik inkább a meglévő állami felügyeleti szerveket erősítenék meg. A szabad demokraták szerint egy átlátható párt- és kampányfinanszírozási rendszerre van szükség.
A kereszténydemokraták szerint a civil szférát is be kell vonni a pártfinanszírozásról szóló egyeztetésekbe, míg a Fideszben azt tartják a legfőbb kérdésnek, hogy a pártok önmagukat tartsák-e el, vagy a költségvetés támogassa őket.
