Fejlettségi fokozatok
Minden e- közigazga-tási felmérésnek az alapja az a négy- illetve most már ötfokozatú skála, amely az elektronikus szolgáltatásokat minősíti.
Első fok: a honlapon csak információ-közlés, tájékoztatás
Második fok: egyirányú akció, letölthető űrlapok
Harmadik fok: azonosítással végezhető ügyintézés
Negyedik fok: tranzakció, elektronikus fizetés
Ötödik fok: személyre szabott szolgáltatások kínálata
Az EU által meg-szabott értékelési rendszernek meg-felelően nem túl sok hazai önkormányzat éri el a harmadik illetve a negyedik fokozatot. Annak ellenére sem, hogy a korábban a GVOP-nál 12 milliárd forint támogatásért pályázhattak az önkormányzatok. Az elérhető összeg maximuma 500 millió forint lehetett, de az elnyert összegeket nem minden esetben használták fel hozzáértő módon az érintettek.
A 4 fokozatot elért, vagy hamarosan elérők: Hódmezővásárhely
Tokaj – mobiltelefonos ügyintézés
Kecskemét, Budapest XII. kerület.
Hármas szinten van Veszprém, Szombathely, Szolnok, Szeged, Pécs, Miskolc, Hajdúszoboszló, Eger, Baja
„32 százalékos internetpenetráció mellett ne várjunk csodákat!” – oszlatta el Bódi Gábor, az Elektronikus Kormányzati Központ főosztályvezetője az esetleges illúziókat a mai sajtótájékoztatón. Ő maga is tisztában van vele, hogy hiába kapott Magyarország elektronikus közigazgatása tavaly 80 százalékos minősítést az Európai Uniótól, az nem minden. Igaz, ugyanez a vizsgálat két évvel korábban még csak 16 százalékosra minősítette az akkori informatikai rendszert. Az eltelt évek hoztak ugyan némi változást, de mindent összevetve a hazai „digitális írástudás” és az elektronikus szolgáltatások használata még fejlődhet idehaza.
A nemzetközi megítélés szerint már önmagában az nagyon jó eredmény, hogy a közigazgatás egyetlen portálon keresztül elérhető, nem pedig szigetszerű önálló intézmények sokaságaként működik. Magyarország elektronikus közigazgatási rendszerével számos sokkal fejlettebb országot megelőzött – hangsúlyozta Bogóné Jehoda Rozália, a Kopint Datorg Zrt. Üzletág-igazgatója, aki 2005-2006-ban a magyar e-kormányzatra vonatkozó OECD-kutatást irányította.
Mit nyújt a magyar e-kormányzat a polgároknak? A magyarorszag.hu-ról már huszonhét elektronikus szolgáltatás érhető el. Az egyszerűbb ügyintézést segítendő különböző letölthető űrlapok tucatszám állnak rendelkezésre. Gépjárműátíráshoz viszont időpont is foglalható a megfelelő okmányirodában. Adó- és tbjárulék-bevallásukat azonban már több millióan továbbították a portálon keresztül jelszó és regisztráció segítségével. Igaz, ezt nem maguktól tették, erre az APEH kötelezte őket.
Molnár Szilárd az Információs Társadalom és Trendkutató Központ kutatási igazgatója, aki az ITTK 2006-os éves jelentését ismertette, egy tévhitet oszlatott el. A közvélekedés szerint a jómódú, fiatal, az internettel napi kapcsolatban álló réteg használja leginkább az elektronikus ügyintézés lehetőségeit. A kutatók nem így tapasztalták. A vidéki, kisvárosi középkorú lakosság tagjai között találták legnagyobb számban az e-ügyintézőket.
Az elektronikus közszolgáltatások elfogadásához, népszerűsítéséhez, nagyobb mértékű használatához a legerősebb hajtóerő, a kényszer. Az a fajta kötelezettség, amit az állam ír elő, például az elektronikus adózás beindításakor. De nem feledkeztek meg arról sem, hogy olyan dolgokat kell kínálni az embereknek, ami vonzó, időtakarékos, és biztonságos. Az OECD-jelentés többek közt kiemeli, hogy az e-kormányzati szolgáltatásoknak „sokcsatornásoknak” kellene lenniük. Vagyis az alacsony internetpenetráció miatt a kilencven százalékos mobilhasználatot is lehetővé kellene tenni az ügyintézések során. Ma erre semmifajta fejlesztés sincsen.
Ugyancsak hiányossága a mai rendszernek az online fizetés hiánya. Bódi Gábor (EKK) a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy 2007 második felében indul a Pénzügyminisztérium vezetésével a Magyar Államkincstáron keresztül történő elektronikus számlázás és fizetés rendszerének kidolgozása. A fejlesztés várhatóan egy évet igényel, és csak ezt követően lehetséges majd akár az okmányirodákat is bekapcsolni a pénzügyi rendszerbe. Csak ekkor lesz elérhető az illetékek bankkártyás, elektronikus rendezése.
Még ennél is távolabbi terv, amit már öt évvel ezelőtt kis híján bevezettek, az elektronikus közbeszerzés rendszere. 2002-ben a Magyar Posta már beüzemelt egy elektronikus közbeszerzési megoldást, amely akkor a kormányváltás miatt nem valósult meg. Bódi Gábor ma úgy látja, hogy legkésőbb 2010-re jöhet létre ez, mert ezt az időpontot írta elő az EU az összes tagország számára. Sőt, ekkorra a páneurópai közbeszerzésnek is működőképesnek kellene lennie. A szakemberek szkeptikusak, mert ebben az ügyben a tagországok között valószínűleg nem lesz egyetértés.
