2007 első negyed éve olyan sok színházi újdonságot tartogat, hogy azok – teljesség igénye nélküli- számbavétele nem fér bele egy cikkbe. Így hát cikksorozatunkban számba vesszük a főváros, majd a vidék számos műhelyét, ahol az elkövetkezendő hónapokban csodák születtek, vagy fognak születni. Következzen tehát a sorozat első része, ahol szó lesz Alföldi Róbert új rendezéséről, a Szentivánéji álomról, a Száz év magány színpadi változatáról, az Örkény sokszínű újdonságairól, ahol megtalálható a monodráma és a „kukkolórium”, szó lesz a emzeti új bemutatóiról, Ibsen Vadkacsájáról a Katonában és Szophoklész tragédiájáról.
BÁRKA
Szentivánéji álom másodszor, másképp a Bárkán
2006 szilveszter estéjén csodás misztikus varázslat részese lehetett az a közönség, aki először tapasztalhatta meg, hogyan születik újjá Alföldi Róbert keze nyomán Shakespeare egyik legnagyobb klasszikusa, a Szentivánéji álom. Alföldi Róbert, a Bárka és a Szentivánéji hármasa az évek folyamán több ponton is összeforrt. Shakespeare a Rómeó és Júlia után írta a Szentivánéjit, amely folytatása és egyben paródiája is az előző drámának, Alföldi pedig most ugyanebben a sorrendben rendezi a két darabot. A Bárka 96’-ban ezzel a darabbal indult, s most a tizedik évadban a társulat mintegy önmagát is ünnepli egy új előadással, az új igazgató rendezésében. „Én most bizony veszem a bátorságot, és az újrainduló Bárkán megrendezem ugyanezt a darabot. Nem azért, hogy “versenyezzek”, hanem mert gondolok róla valamit. Egyszer már próbálkoztam vele, de akkor ott, Szegeden nem tudtam megvalósítani, amit terveztem, valahogy folklorisztikusabb, “szélesvásznúbb” lett, mint szerettem volna. Az érdekel, hogy ami ezt a darabot élteti, vagyis a varázslás, a misztikum, hogyan mutatható meg a hétköznapi élet természetes részeként „- mondja a darabról Alföldi Róbert.
A sokszor modern fordítást használó rendező most a kevésbé szókimondó, konzervatív Arany János fordításhoz nyúlt, ezt ellensúlyozza az erőteljes, hagyományosnak és konzervatívnak egy percig sem nevezhető, erotikus elemekben bővelkedő képi világ, s a kettő együtt tökéletes és izgalmas egységet képez. Hull a virágeső, miközben a hatalmas medence-szerű színpadon szerelmek születnek és múlnak el, és egy percre sem szűnik meg az élet körforgása. A darab központi kulcsfiguráját, a jóságos, mindent látó bölcs Puchot Alföldi nem manóként ábrázolja, hanem egy földanyaként jóságosan középen álló sámánasszonynak, akit Lázár Kati játszik. Kálid Artúr játssza Oberont, Spolarics Andrea Titániát. A közönséget hatalmas nevetésre fakasztó Rómeó és Júlia paródiában Kardos Róbert alakítja Pyramust, Ollé Erik pedig a vékony hangú Thisbét. A szerelmi négyszög Helénájának szerepében Parti Nórát láthatjuk, Hermiát Szorcsik Kriszta, Lysandert Nagypál Gábor, Demetriust pedig Dévai Balázs játssza.
VÍGSZÍNHÁZ
Száz év magány – regény színpadon a Vígszínházban
Gabriel Garcia Márquez Száz év magány című könyve 1967-es megjelenése után szinte egy csapásra vált generációk egyik meghatározó olvasmányélményévé. Ezzel a darabbal köszöntötte az új évet a Vígszínház január 7-én Forgács Péter rendezésében. Színpadra alkalmazása nem kis dramaturgiai feladat lehetett az ezt elvállaló Schwajda György számára, hiszen a regény-béli történet ezer szálon fut, előre és visszautal, így az egyszerűsítés elengedhetetlen volt. A huszadik század irodalomtörténetének mágikus realista vonalába tartozó mű számos biblikus elemet tartalmaz, és bár egy távoli, egzotikus helyen játszódik, egyetemesen magáról az életről mesél, tanítva, emlékezve, igazon. A távoli színhely, az eldugott kolumbiai falu, Mecando életre keltése nagy feladatot rótt a színészekre, hiszen gyakorlatilag nincsenek díszletek, igaz Márquez világa akkor a legszebb, ha mindenki a saját fantáziájában alakítja, képzeli el, s a saját színeire festi. Így az asszociációs készség szükséges mind a néző, mind a színészek részéről. „Voltaképpen egy üres színpadon kell egy világot teremteni. Falut, õserdõt és ezer más dolgot, néhány bútor, kellék, ruhadarab segítségével”- mondta a címszereplő Hegedûs D. Géza, aki Jose Arcadio Buendio bőrébe bújik ez alkalommal. A történet egyébként egy családregény, mely az ősök és hat generáció küzdelmét mutatja be a létért, a fennmaradásért, és a sivár, céltalan élet ellen. A főbb szerepekben Hegedűs D. Géza mellett Börcsök Enikő, Harkányi Endre, Csőre Gábor, Juhász István, Pap Vera és Cseh Judit látható.
ÖRKÉNY SZÍNHÁZ
Verses komédia egy öngyilkosjelöltről az Örkényben
Január 6-án verses komédiával nyitotta az évet az Örkény színház: ekkor mutatták be ugyanis először Tasnádi István Finito, azaz Magyar Zombi című darabját Mácsai Pál rendezésében. A darab az Örkény színház megbízására készült, igaz, egy éve máshogy, más társulattal már színpadra került Zalaegerszegen, ahol máig műsoron van. A történet azóta némi átdolgozáson ment keresztül, a pesti előadásba például közjáték gyanánt balett helyett barokk énekes átvezetés került. A darab ötlete Nyikolaj Erdmantól származik: egy groteszk, moliére-i vígjátékba illő alapszituációból indul ki: „A 44 éves, nős, gyermektelen, nagyábrándi lakos, egykori húsüzemi dolgozó élete senkit sem érdekel, halála viszont kapóra jönne sok mindenkinek. Gáspár tehát eladja halálát. Többször is” –olvashatjuk a színlapon. Gáspár halálát tehát közvetlen környezete saját hasznára akarja fordítani, ki az irodalomért meghaló költőt akar faragni belőle, ki nagyobb lemezeladást akar kovácsolni a tragédiájából, egy biztos, megakadályozni senki nem akarja.
Az öngyilkosjelölt, kiégett Blondin Gáspárt Csuja Imre alakítja, feleségét Für Anikó, az anyós szerepében Pogány Judit látható. Emellett feltűnik még Anger Zsolt, Végvári Tamás, Bíró Kriszta és Széles László is. Egy kisebb mellékszerepben maga a rendező, Mácsai Pál is beugrik. Tasnádi István drámái és írásai nem ismeretlenek a magyar közönség számára, ő írta a NEXXT című, Udvaros Dorottya főszereplésével készült film forgatókönyvét, a közelmúltban sikerrel bemutatott Rovarok című zenés előadást. Több helyen is kötődik a Krétakör társulatához: ő jegyzi a Hazámhazám című darabot, valamint közösen írta a Feketeország című darabot Schilling Árpáddal és Veress Annával.
Parti nagy Lajos monodrámája egy föllázadt MÁV dolgozóról
A már bemutatott Finito mellett két újdonságot is tartogat még az Örkény Színház az első negyed évben. Február 24-én mutatják be Part nagy Lajos Ibusár című monodráma-változatát, mely a színház és a Kék Művészügynökség közös produkciója. Az előadás az írótól már megszokott abszurditást tartogat, ami kit elborzaszt, kit elgondolkoztat alkattól és vérmérséklettől függően. Aki látta a Taxidermiát, és most gondolatban felidéz belőle néhány részt, az bizonyára sejti, milyen elképesztő és elgondolkodtató képek és történetek születhetnek még a szerző boszorkánykonyhájában. “Egy harisnya-szomorú, ám végzetes őszi napon, Sárbogárdi Jolán MÁV menetjegykiadó föllázad, és súlyos függelemsértés keretében előadja éjeinek harapdált gyümölcsét, az általa írt operettet” – olvasható a darab ajánlójában, de, hogy ebből vajon mi sül ki, az csak február végén, este fél tízkor derül ki a nagyközönség számára. A címszereplőt, egyben az egyetlen szereplőt, Sárbogárdi Jolánt Bíró Kriszta játssza, aki a Finitóban is szerepet kapott, a darab rendezője Pelsőczy Réka.
A férfi-nő harc Szép Ernő tollából
Március 3-án egy könnyedebb műfaj is bekerül az Örkény újdonságai közé: Szép Ernő Kávécsarnok című vígjátékát és Tűzoltó című „kukkolóriumát” Bereményi Géza vitte színre. A több mint fél évszázada eltávozott író darabjai a magyar irodalom klasszikusainak számítanak. Szeretettel és megértéssel mutatja be a század eleji Pest hangulatát, a háború sokkja elől menekülő anyagi gondokkal és megélhetéssel küzdő kisembereket, akik nyugalmat keresnek a körülöttük dúló viharban. A szörnyűségek közül a kiutat a szerelemben látja, a férfi-nő viszony boncolgatása a Kávécsarnok című vígjátékban amellett, hogy ismerős és megmosolyogtató, ma is aktuális. A Tűzoltó műfaját tekintve kukucskálósdi, rituális tűzoltogató küzdelemre utal, melyben szintén a két nem vívja a maga élet-halál harcát. A két darabnak nemcsak a rendezője és írója közös, mindkettőben játszik Kerekes Éva, Széles László és Roszik Hella, a Kávécsarnokban emellett feltűnik a bizonyára sokak számára ismert Hámori Gabrielle is. A további szerepekben Takács Nóra Diána és Máthé Zsolt látható.
KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ
Gothár Péter és Szophoklész
Gothár Péter Karsai György és Térey János fordításával rendezte meg Szophoklész tragésiáját, a Trakhiszi nőket, melyet január 18-án mutattak be a Katona József Színház Kamrájában. A darab valójában egy ókori szerelmi háromszög-történet Déaneira és Héraklész házasságának utolsó napján játszódik, azon a mitikus napon, melyet a jóslat szerint, ha Héraklész túlél, hosszú és boldog élete lesz. Ám Heraklész belebolondul a gyönyörű és fiatal Ioléba és hadjárata végén hazaviszi. Déaneira féltékenységében és kétségbeesésében önkétlenül férje halálát okozza, majd bánatában maga is öngyilkos lesz. Minden baj forrása, a rabnő pedig csak áll némán, miközben a kar hidegen teszi a dolgát: kommentál, s karénekeik közben hengerrel átfesti a színteret: előbb vér-pirosba, majd gyászos-feketébe borítva.
Gothár Péter egyszerű, puritán mégis sokat mondó díszlete kiegészül az erőteljes, nehéz ókori szöveggel. Déaneira szerepében a szülési szabadságáról visszatérő Ónódi Eszter látható, Héraklész szerepében Hajduk Károly. Szirtes Ági játssza a dajkát, a Trakhiszi Nők Karának tagjai pedig Elek Ferenc, Jordán Adél, Mészáros Béla és Rezes Judit.
A vadkacsa és az „éltető hazugságok”
Január 19-én mutatták be Ascher Tamás új rendezését a Katonában: Ibsen Vadkacsáját. Az eredetileg öt felvonásban megírt darab két felvonással kerül bemutatásra a Katona József színházban. Khell Zsolt puritánul egyszerű, mégis rendkívül jól működő, és a darabhoz tökéletesen illeszkedő díszletet tervezett. Ascher Tamás Vadkacsája nem akar más lenni, mint ami: a dráma díszítés és újragondolás nélküli, a maga egyszerűségében való eljátszása. Persze Ibsen mondanivalója ma is elgondolkodtató és aktuális.
A Vadkacsával a szerző megírta az igazság tragikomédiáját, ahol a főhős, Gregers Werle vad igazságosztása és világjobbító szándéka inkább hat komikusnak, mint szükségesnek. Úgy tűnik ugyanis, hogy az élet köszöni szépen, de boldogabban csörgedezne tovább az öncsalással, önámítással és hazugságokkal kikövezett mederben, minthogy valaki önkényesen tükröt tartson neki, és leleplezzen mindent, ami hamis. S az Ekdal család is bizonyára boldogabban élne tovább a boldog tudatlanság mocsarában. Így eshet, hogy a túlfejlett igazságérzettel rendelkező, az emberek szemét felnyitni akaró embereket, akár a főhőst nem szívesen tűri meg a társadalom, miközben ők nem értik, vajon mért nem igénye az embereknek a teljes megtisztulás. S kiderül az is, hogy az élet „éltető hazugságokkal” sokkal elviselhetőbb, mint nélkülük. A küldetésének az igazság felfedését tekintő, de saját életében boldogtalan Gregers Werlét Keresztes Tamás alakítja. Az Ekdal család tagjainak szerepében Haumann Pétert, Fullajtár Andreát, Fekete Ernőt és Simkó Katalint láthatjuk.
NEMZETI SZÍNHÁZ
Bécsi mese a Stúdiószínpadon
Február 8-án mutatják be a Nemzeti Stúdiószínpadán Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című színművét. A darabot a fordításban is aktív részt vállaló Keszég László rendezte. A történet, akár a szerző legtöbb műve a két világháború közötti Bécs kedélyes, vidám-borongós hangulatát idézi fel egy érzelmes szerelmi történetbe ágyazva. Mariann és a hentes épp eljegyzésüket ünneplik. Minden mesésen alakul a kék Duna partján, mígnem felbukkan Alfréd, akibe Mariann beleszeret. Apja kitagadja a lányt, aki önfeledten veti magát egy nyomorúságos élet legmélyére.
Hallja-e Isten a nyolcadik kerületi utcácska lakóit? Meg tudnak-e bocsátani, akiknek meg kell?- teszi fel a kérdést a rendező aktualizálva a darabot. Érdekesség, hogy az előadás zenéjét a Sándor Pál új filmjében, és a már bemutatott Szezon című filmben zeneszerzőként közreműködő Zságer Balázs jegyzi. A darab igazi sztárparádé, a főbb szerepekben többek közt Miklós Marcellt, Martinovics Dorinát, Hollósi Frigyest, Básti Julit, Molnár Piroskát, Kaszás Attilát és Trokán Pétert láthatjuk.
Lear király a Nemzetiben
Mészöly Dezső és Vörösmarty Mihály fordításának felhasználásával Bocsárdi László vitte színre Shakespeare drámáját a Nemzeti Nagyszínpadán. A Lear királyt február 9-én mutatják be. A tragédia kortalan történet a halandóságról, a szeretet felismeréséről, elfogadásáról. Egy ősi kelta mítosz nyomán írta meg Shakespeare. Az idősödő király kora előrehaladtával elhatározza, hogy birodalmát három részre osztja lányai közt, de cserébe elvárja, hogy a lányok hízelegjenek és hajbókoljanak előtte. Összehívja a királyi udvart és lányaihoz a következő kérdést intézi: “Ki az közületek, ki legjobban szeret?” Csakhogy a legkisebb lány józanul megtagadja a válaszadást, ezért a szeszélyes uralkodó kitagadja és hozomány nélkül szélnek ereszti őt. Goneril és Regan, a szeretetüket egymással versengve kifejező nővérek számára is hamar világossá válik, hogy bár a királyság feladatait át akarja ruházni Lear, a királynak kijáró hódolatra továbbra is ragaszkodik. Igaz, a történet időben távoláll, hozzánk közel állóan beszél az emberi kapcsolatok mélységéről, finomságáról, törékenységéről. Lear király szerepében Blaskó Pétert láthatjuk, a három lányt Varga Mária, Söptei Andrea és Vass Teréz játssza. Feltűnik még a darabban Stohl András, Jordán Tamás, László Zsolt, a Bolondot Törőcsik Mari, Kentet Bodrogi Gyula játssza.
