Október elejétől újra jár az a metrópótló járat, ami Gazdagrétről szállította az utasokat az Astoriáig. Az augusztus 20-ig üzemelő járat rendszerint 12 perc alatt ért a belvárosba, míg a „normális” úton csak átszállással, kétszer ennyi idő alatt lehetett megtenni ezt a távolságot.
Egy gazdagréti lokálpatrióta, Suszter András az ideiglenes buszjárat leállítása előtt egy héttel kezdett aláírásgyűjtő akcióba, és mintegy háromezer aláírás gyűlt össze a következő szombatig. Suszter már az akció elején kérte a helyi képviselők támogatását, így levelet írt Csóli Károly MDF-es és Balázs György szocialista jelöltnek, valamint Kupper Andrásnak, a XI. kerületi, valamint a fővárosi Fidesz-frakció vezetőjének, és Molnár Gyula polgármesternek, aki egyben az MSZP fővárosi vezetője is. Nem küldött levelet azonban a szabaddemokrata Messel Gáspárnak, mondván, hogy a szocialista jelölt biztosan értesítette. A megkeresésére Csóli azonnal reagált, aki felajánlotta a helyi MDF-irodát a szórólapok sokszorosítására, és időről időre ő maga is kiállt valamelyik buszmegállóba aláírást gyűjteni.
A polgárok szignójára azonban nemcsak Suszter ácsingózott: helyi boltosok és az MTA egyik kutatóintézete is gyűjtögette – egymástól függetlenül – őket.
A BKV támogatta az ötletet
A petícióval a kezében Suszter felhívta Aba Botondot, a BKV vezérigazgatóját, aki még aznap fogadta a lelkes aktivistát. A Combino-ügyben megtépázott tekintélyű vezető támogatásáról biztosította, de azt is elmondta, hogy a BKV csak végrehajtója a Fővárosi Közgyűlés által diktált szerződésnek. (A szerződés melléklete az úgynevezett menetrendkönyv, ami minden járatra órára lebontva rögzíti, hogy a BKV-nak mekkora kapacitással kell járműveket közlekedtetni.)
Suszter ezért az aláírásokkal és Aba jókívánságaival a közgyűlés Közlekedési Ügyosztályához fordult, ahol megtudta: az ügyben a Városüzemeltetési Bizottság illetékes, de ők nem tudják sürgősséggel beterjeszteni a javaslatot, arra csak Lakos Imrének, a bizottság szabad demokrata elnökének van jogköre. Ő pedig egyben a kerület alpolgármestere is. A politikailag erős ember hírében álló Lakos is hamar keblére ölelte az ötletet, és Aba áldásának tudatában beszélgetésre hívta az aktivistát. Suszter úgy emlékszik vissza, hogy Lakos ekkor felvetette, hogy a busz október táján újraindulhat, amikor a négyes metró építése miatt lezárják a Kálvin és a Fővám tér egy részét, és így a busz besegítene a villamospótlásba is, a Dél-Budáról a Belvárosba igyekvők örömére. Sőt, arról az elképzelésről is beszámolt, amely szerint a Blaha Lujza téren a parkoló helyén esetleg buszvégállomást alakítanának ki a peremkerületek felől érkező járatoknak. (Ez némi ellentmondásban áll a négyes metró építésével, az ugyanis pontosan Dél-Buda felől szállítaná az utasokat a centrum felé.)
Ha felbontják az utat, indulhat a busz
Közben Bősze Sándor, a BKV főmérnöke is megvizsgálta a kérést, és arra jutott, hogy a busz az Astoria – Kálvin tér – Ferenciek tere útvonalon meg tud fordulni, tehát forgalmi akadálya nincsen a tervnek – azzal a kiegészítéssel, hogy a Hegyalja út téli síkossága miatt csuklós nem, csak szóló buszok járhatnak ezen a járaton. Ez utóbbi azért is fontos, mert a gazdagréti lakótelepről már évek óta közlekedő 139-es busz csuklós kocsikkal közlekedik, a két járat azonban már buszhiányt okozhat, ha mindkettőn ugyanolyan típus közlekedik.
A járat tehát október elején, a Vámház tér felbontásával egyidőben újraindulhat. Ezért a járatért azonban nem módosítják a BKV szerződését, így arra külön forrás nem jut, vagyis az üzemeltetés tovább növeli a BKV veszteségét.
