Gyurcsány részvétét fejezte ki
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök táviratban fejezte ki részvétét szerdán a Műegyetemen szolgálatteljesítés közben tragikus halált halt tűzoltók családjának. A miniszterelnök mély megrendülését és részvétét fejezte ki, valamint gyors és teljes felépülést kívánt a tűzoltásban megsérült többi tűzoltónak. „Az ehhez fogható súlyos tragédiák emlékeztetnek mindannyiunkat arra, hogy élnek és dolgoznak köztünk olyan ismeretlen, hétköznapi hősök, akik azt választották hivatásul, hogy a testi épségük, vagy akár az életük árán is megvédjenek minket, a szeretteinket, a vagyonunkat” – olvasható a kormányfő lapunkhoz is eljuttatott táviratában.
„Nálunk ezzel is lehet lőni” – áll egy, a honlapon AK-47-es gépkarabélynak nevezett fegyver fotója mellett a Műegyetem Sporttudományi Egyesület Lövész Szakosztályának internetes oldalán. A bevezető szöveg szerint a galéria „egy kis ízelítő a BME lőterén található fegyverarzenálból”. Hidvégi Győző, a lőteret üzemeltető egyesület vezetője a lőtér honlapján található információval kapcsolatban elmondta: téves az internetes oldalon olvasható közlés, az a megjegyzés valójában az SA-58-as sportpuskára vonatkozik.
Korábban Hidvégi Győző cáfolta Demszky Gábor főpolgármester azon értesülését, hogy a lőtéren AK 47-es géppisztollyal gyakorlatoztak. Állítása szerint az egyesület kizárólag sportfegyverrel rendelkezett, AK 47-es típusú gépkarabéllyal nem. Igaz, hangsúlyozta: a lőtérszabályzatuk nem zárja ki, hogy valaki a saját, engedéllyel tartott, „polgári célú” lőfegyverét is magával hozza a lőtérre, s azt sem, hogy azt a helyszínen használja. Akkor hozzátette: tudomása szerint ilyen fegyver sem volt az egyesület birtokában.
Egy fényjelző lövedék okozhatta a tüzet
Egy, az MTI által megkérdezett, de neve mellőzését kérő fegyverszakértő szerint akár az AK-47-hez készített fényjelző lövedék is okozhatta a műegyetemi lőtéren a tüzet, de az is elképzelhető, hogy a sorozatlövésre visszaalakított fegyver „padból” kilőtt, és ugyanarra a helyre becsapódó lövedékei által okozott hőterhelés miatt gyulladt fel a lövedéket felfogó gumifal. A szakember a sportlövő szövetség főtitkárának közlését – hogy a műegyetemi lőtér 9 milliméteres lőszerekre volt engedélyezve – úgy értelmezte, hogy szaknyelven „nagy kaliberre volt engedélyük”, ebbe pedig belefér a 7,62×39 milliméteres AK-lőszer is.
Mint mondta, ennek a lőszernek két változata van, az egyik az úgynevezett fényjelző lövedék, ami láthatóvá teszi a lövedék röppályáját 2-300 méteren át. Ennek a lőszernek a hátuljában egy rendkívül gyúlékony szer van, és a lőpor energiája gyújtja be a magban lévő világító anyagot. A szakértő szerint akár az is okozhatta a tüzet, hogy egy ilyen lőszert próbáltak ki a lőtéren kedden este.
A másik típusú lőszer az úgynevezett gyújtólövedék, ami gyújtóanyagot tartalmaz, és a becsapódáskor kicsi szúrólángra lobban. Ezt “könnyűpáncélozott” harcjárművek ellen szokták használni. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét típusú lőszer hadigyártmány, és azokat több gyár is gyártja. Hozzátette: automata lőfegyver magánszemélynél nem lehet, ilyen fegyvere csak a fegyveres testületeknek lehet.
Állványról tüzeltek?
Az AK visszaalakítása sorozatlövővé egy belső alkatrészen múlik. A fegyver tűzgyorsasága 600 lövés percenként. A fegyverszakértő szerint ha „kézből lövik a sorozatot”, akkor az nem keletkezhet olyan hőhatás, amely meggyújtana egy gumifalat. Ha viszont állványhoz rögzítetten – szaknyelven „padból” – lövik ki a sorozatot, akkor elképzelhető, hogy a hőhatás következtében valóban meggyullad a gumifal.
