Belföld

Miről beszéltünk márciusban?

Márciusban már érezhető volt a kampányhajrá: pártprogramokkal teli március 15-e, vita a miniszterelnök-jelöltek vitájáról, és az erőfitogtató gyűlésekről, majd feltűnt a nemzet orvosa is. Az Oscar-díj latolgatása mellett pedig a hónap kérdése az volt: ki is gyűjtötte a baloldalnak az ajánlószelvényeket?

A köztársasági elnök már a Kossuth- és a Széchenyi-díjak átadása előtt jelezte, hogy kifogásolja a kitüntetettek listáját. Sajtóértesülések szerint a kitüntetettek közül a Széchenyi-díjra előterjesztett Mosonyi Emil, Kossuth-díjas vízmérnök, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese és Marjai József, volt miniszterelnök-helyettes személyét kifogásolta a köztársasági elnök. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést végül fenntartás mellett írta alá az államfő.

A botrány végül március 15-én teljesedett ki, amikor Sólyom László nem nyújtott kezet Fekete Jánosnak. A köztársasági elnök sajtófőnöke másnap a FigyelőNetnek azt mondta, hogy Sólyom László készen állt arra, hogy minden kitüntetettel kezet fogjon. A díjátadón egyébként Szabad György nem fogadta el Gyurcsány Ferenc kézfogását.

Kampány lett az ünnep

Az idei március 15-ei ünnep sem múlhatott el a szokásos kampányolás nélkül. Gyurcsány Ferenc a központi ünnepségen egyebek között arról beszélt, hogy „rendszerváltás és forradalom testvérek”, és tévednek azok, akik azt mondják, hogy a köztársaság csak ruha, cicoma a nemzet testén, mert a „köztársaság mi vagyunk”. A kormányfő beszédét a Nemzeti Múzeum előtt egy 10-15 fős csoport ugatással és bekiabálással zavarta meg.

A Fidesz több tízezer embert mozgósító választási nagygyűléssel emlékezett a nemzeti ünnepre. A rendezvény csúcspontján Orbán Viktor lépett a pódiumra, ahol elmondta, hogy a forradalom üzenete 2006-ban Magyarország számára az, hogy nemzeti programra van szükség, amely mögé minden magyar ember fel tud sorakozni.

Miskolcon és Szegeden viszont közösen ünnepeltek a pártok. Miskolcon az ünneplők és a koszorúzók között ott volt az MSZP több országgyűlési képviselője, továbbá Pelczné Gáll Ildikó, Répássy Róbert, Katona Kálmán is. Szegeden pedig a közös ünnepen részt vett Ujhelyi István, Botka László szegedi polgármester, valamint a Fidesz-KDNP-támogatással induló Bodó Imre tiszaszigeti polgármester.

Vita a vitáról

A hosszú huzavona után végül sikerült megállapodni a pártoknak a miniszterelnök-jelöltek vitájáról. Így április 5-én az Orbán-Gyurcsány párbajt láthatjuk a tévében, illetve egy nappal később a négy parlamenti párt ül le vitázni. Azt, hogy kik és mikor párbajozzanak, nem is volt olyan egyszerű eldönteni. Bár a Fidesz kezdeményezte a vitákat, ők mégis a két forduló között rendezték volna meg a két nagy párt jelöltjének vitáját. A szocialisták, akárcsak négy évvel ezelőtt, ezt elképzelhetetlennek találták, ragaszkodtak az április 5-éhez. Az MDF pedig azért akarta meghiúsítani a „két nagy vitáját”, mert szerintük Dávid Ibolyának is joga van ott lenni, elvégre ő is miniszterelnök-jelölt. És bár az első négypárti egyeztetés eredménytelen volt, két héttel a választások előtt mégis sikerült megállapodni a viták időpontjairól.

Ki is gyűktötte a cédulát?

Márciusban sorra álltak elő a baloldali pártok azzal, hogy segítséget kaptak a Fidesztől. AMunkáspárt 2006 azt állította, hogy a Fidesz felajánlotta segítségét az ajánlószelvények összegyűjtéséhez, ezzel is gyengítve az MSZP-t. A hónap végén pedig aMunkáspárt szombathelyi jelöltje írt egy töredelmes vallomást, miszerint elfogadta a Fidesz segítségét, és így sikerült összegyűjteni a kopogtatócédulákat. Az ügy pikantériája, hogy a munkáspárti jelöltet mégsem vették fel az OVB nyilvántartásába, ugyanis a 819 ajánlószelvényből százat fénymásolatnak ítéltek.

A Fidesszel kapcsolatos botrányok egyébként március elején kezdődtek, amikor a Bács-Kiskun megyei 7. számú körzetben induló MDF-es jelölt elmondta: 24 órás ultimátumot kapott, hogy döntsön arról, indul-e. Bagó Zoltán fideszes képviselőjelölt ugyanis megfenyegette Romsics Imrét, ne induljon a választásokon, mert ezzel ő is jobban jár. Az MDF-es politikus erről hangfelvételt is készített. Orbán Viktor ezután bocsánatot kért Dávid Ibolyától, és visszaléptette Bagó Zoltánt.

Dávid Ibolya az eset után közölte, hogy belső vizsgálat után több hasonló esetre derült fény. A párt erről egy listát is készített, amelyet egy közjegyzőnél helyeztek el, és csak akkor fogják nyilvánosságra hozni, ha még egy zsarolás előfordul.

Erőfitogtató gyűlések

Míg az előző választásokon csak a Fidesz tartott tömeges gyűlést híveinek, addig 2006-ra már az MSZP is beállt a sorba. De a két párt a versengést a nagygyűlésekre sem hagyta abba. Elsőként Gyurcsány Ferenc hirdette meg, hogy április másodikára minden köztársaságpárti embert meghív Budapestre. Két nappal később viszont ugyanerre az időpontra Orbán Viktor is meghívta a szimpatizánsokat. A hosszú huzavona után végül az MSZP engedett, és egy nappal korábban, április elsejére hirdették választási nagygyűlésüket.

De nemcsak a két párt, hanem a külföldi bűnbanda is borzolta a kedélyeket. Gyurcsány Ferenc a sajtónyilvánosság után bejelentette: a szlovák titkosszolgálat arra figyelmeztette az országot, hogy külföldi bűnözői csoport robbantásra készül a nagygyűléseken. A riadalom a pártokra nem hatott, mindketten megtartották ugyanis nagygyűlésüket. A rendőrség és több bizottság is összeült, Demszky Gábor például beléptető kapuk felállítását szorgalmazta, de a pártok végül nem mentek ebbe bele.

Főszerepben Mikola

A Fidesz március 11-én döntött arról, hogy a nemzet orvosából miniszterelnökhelyettes-jelöltet csinál. Apozícióhoz egyébként az alkotmány módosítására is szükség van, ugyanis ezt a rendszerváltással együtt megszűntették.

Mikola azóta mindennapos nyilatkozataival az újságok címlapjára került, sőt három hét alatt elérte, hogy az MSZP és az SZDSZ is „vele” kampányoljon. Első botránykeltő kijelentését a Fidesz kongresszusán mondta: „Ha négy évre nyerni tudnánk, és (…) utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna”. A pártok kaptak is ezen a kijelentésen, az MDF kijelentette, hogy a Fidesz csak szavazógépeknek tekinti a határon túli magyarokat, az MSZP pedig azóta hirdetéseiben Mikolával és 20 évnyi Fidesszel riogatja az embereket. Orbán pedig kénytelen volt helyreigazítani Mikola kijelentését.

A miniszterelnökhelyettes-jelölt második, pécsi „beszólása” már a szabadság korlátozását is érintette: beszélt a szabadságkorlátozásról, s szinglik hordájáról, és a technozenét hallgató fülbevalósokról is. Orbán Viktor pedig ismét magyarázkodhatott Mikola miatt. A nemzet orvosa egyébként utána bocsánatot is kért azoktól, akiket esetleg megsértett.
AzSZDSZ ezután egy játékot is elindított: a legjobb Mikola-beszólás beküldője egy New York-i utat nyer, utalva ezzel a népszerű szinglisorozatra a Szex és New Yorkra. A liberálisok pedig annyira „rákaptak” a nemzet orvosára, hogy egy februári felvételt is előbányásztak, amelyen egy szegedi lakossági fórumon a következőket mondta: “Ha én csúnyán írtam annak idején az iskolában, kaptam egy körmöst, aztán egy óra múlva szépen írtam. Most elviszik pszichiáterhez. Tehát itt elképesztő helyzet van”.

OSCAR

2006 sem múlhatott el Oscar-díj nélkül. Az idei év sok meglepetést hozott: a szakemberek szerint ugyanis végre a társadalom problémáival foglalkozó filmek lettek a nyertesek. Nem úgy, mint az elmúlt években, amikor a nagyszabású hollywoodi produkciók vihették el a szobrot. Az idei gálán Reese Witherspoon lett a legjobb színésznő és Seymour Hoffman a legjobb színész. A díjat egyébként többek között megkapta még George Clooney, Ang Lee, Rachel Weisz. A legjobb film a rasszizmussal foglalkozó Ütközések lett.

Gyengült a forint

Márciusban a forint árfolyamának rendkívüli hullámzása és jelentős gyengülése okozott beszédtémát, ugyanis 2004 januárja óta nem volt olyan gyenge a forint az euróval szemben, mint ebben a hónapban. A hozzáértők szerint afordulat valójában már korábban, tavaly ősszel megkezdődött, csak mindezidáig az árfolyamgyengülés fokozatosan ment végbe, amit a közép-európai régió még nem érzett meg. Az erősödő nemzetközi devizapiaci hullámok márciusban érték el a forintot és rajta kívül a jobb külső egyensúlyi helyzetben lényegesen nagyobb spekulatív pozíciókkal rendelkező zlotyt is. A forint árfolyamának ingadozása az euróhoz és egyéb külföldi devizákhoz, többek között a svájci frankhoz képest a korábbinál is élesebben hívja fel a devizaadósok figyelmét az árfolyamkockázatokra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik