A nagyobb pártok közül egyedül az MDF építette bele választási kampányába a korrupció elleni harcot. “Az üzleti életben komoly akadályokat jelent ma már a korrupció” – nyilatkozta legutóbb is Dávid Ibolya a Magyar Tudományos Akadémián rendezett, a korrupció korlátozásának lehetőségeiről tartott konferencia sajtótájékoztatóján. Később a pártelnökasszony a kijelentését egy televíziós interjúban úgy módosította, hogy ma a vállalkozókat komolyan akadályozza a korrupció.
„Ezt talán nem jelenthetjük ki. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy zsírozza a gazdaságot” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Marschall Miklós, a Transparency International regionális igazgatója. „Az azonban kétségtelen, hogy a piaci szereplők számára egy szükségtelen teher, egyfajta pluszadó, de az nem jelenthető ki, hogy megbénítaná a szektort” – folytatta a szakértő. Mindenkit zavar a korrupció ténye, többségünk nem tartja normális dolognak. Az ellene folytatott küzdelem mégsem kerül a pártok zászlajára.
Szertefoszló bizalom
„A témával foglalkozó kutatások szerint a legsúlyosabb probléma a közpénzből megvalósuló beruházások és a közbeszerzések területén van, ahol a korrupciós csatornákon keresztül visszaosztott pénzek nagyságát a teljes összeg 10-30 százalékára, a korrupció által okozott kárt pedig éves szinten is minimum 100 milliárdos nagyságrendre becsülik” – nyilatkozta Dávid Ibolya a FigyelőNetnek. Az MDF elnöke szerint mindez komoly problémát jelent: „Ma már ott tartunk, hogy a demokratikus intézményrendszerek legitimitása nyíltan megkérdőjeleződik, az emberek demokráciába vetett bizalma pedig lassan szertefoszlik, hiszen hiányolják az egyik legfontosabb alapintézményt: a társadalmi igazságosságot.” Az MDF ezért javasolja, hogy a leendő kormányzat hozzon létre egy Korrupcióellenes Hivatalt és egy Korrupcióellenes Testületet, amely a terveik szerint politikától független lenne. Marschall Miklós kérdésünkre az ötletet jónak nevezte, ám fontosnak tartotta leszögezni, hogy csak akkor van értelme, ha valóban semleges tud maradni a leendő hivatal.
Nem megoldás
„Egy újabb hivatal felállítása nem megoldás. Hiszen az önmagában a korrupciót nem képes megállítani. Magát a rendszert kell megváltoztatni” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Eörsi Mátyás. Az SZDSZ országgyűlési képviselője a megoldást azon jelenlegi állami funkciók magánkézbe adásában látja, amelyek piaci alapon képesek működni, valamint az átláthatóság növelése is egy fontos tényező. Eörsi Mátyás szerint ezért a privatizációt folytatni kell, s az állam méretét és így átláthatatlanságát is csökkenteni kell. „A mostani kormányzat alatt is történtek fontosabb lépések, amelyeket az SZDSZ indítványozott, mint a közigazgatás átláthatóságának növelése az elektronikus információszabadság törvényének kapcsán. S fontosnak tartjuk továbbá az elektronikus közigazgatás és közbeszerzés kiterjesztését is”.
„A problémát csak az azokat kivált okok orvoslásával lehet megoldani. Miért nem lehet megvesztegetni példának okáért egy német rendőrt? Az országukban más a morál, s magasabbak a fizetések, így nem szorul rá, hogy a munkáját veszélyeztesse a könnyű pénz reményében. Magyarországon az átlagfizetés még mindig jóval a nyugat-európai alatt van, s ez a korrupciónak kedvez. A szakterületeket meg kell becsülni, a jövedelem területén is, s nem csak az elvárások szintjén” – reagált megkeresésünkre Horváth Csaba, az MSZP országgyűlési képviselője. A II. kerület szocialista polgármestere szerint azonban nem lehet az egyik napról a másikra változást elérni. Így véleménye szerint a legfontosabb tennivaló a jövedelmek felzárkóztatása, amelyet a jelenlegi kormányprogramnak is fő része. Horváth Csaba elmondta, hogy érdeklődéssel várja az MDF ötleteit, ám a legfontosabb intézkedés egy jogszabály-módosítás lehetne, amely szigorítaná a korrupcióba keveredett személyek elleni büntetést.
Cikkünkben szerettük volna megszólaltatni a Fidesz képviselőjét is, ám az írás elkészültéig a válasz nem érkezett meg kérdéseinkre.
Politológusok: hiteles és demagóg ígéret
Budai Bernadett, a Vision Consulting elemzője szerint az MDF korrupcióellenes kezdeményezése érthető, hiszen a párt keresi azokat a témákat, amelyekkel meg tudja szólítani a választókat, s amelyekre a többi párt nem reagál. „Az emberek az MDF-et tartják ma a parlamenti pártok közül a legkevésbé korruptnak, hiszen az MDF volt az, amelyik a legkevésbé került korrupciós botrányokba. Így egy népszerű intézkedést hitelesen tudnak kínálni” – nyilatkozta a politológus. Budai Bernadett szerint azonban az elképzelés önmagában kevés, s így nem hozhat számottevő szavazatot a párt számára. A szakértő szerint fontos intézkedés lehetne továbbá az MDF által is érintett kampányfinanszírozások ügye, hiszen az a mai formájában a korrupció melegágya lehet.
„Az MDF ígérete demagóg ígéret. A párt a morál javításáról beszél, s pont az ellenkezőjét cselekszi. Ha a pártfinanszírozást nézzük, akkor kiderül, hogy az MDF is ludas. Éppen úgy működik kicsiben, mint a nagyok. Aki ilyeneket ígér, az nem ismeri a közigazgatást. S nem is etikus a két nagyra mutogatva szavazatokat gyűjteni” – reagált a kérdésre Gíró-Szász András, a Századvég ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint ugyanis már létezik két állami szerv, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, amely ezen feladatokat ellátja. Így véleménye szerint a Korrupcióellenes Hivatal csupán egy demagóg ígéret, amely számottevő szavazatot nem hozhat.
Magyarország – korrupcióból közepes
A korrupció mértékét nehéz megítélni, hiszen egy ilyesfajta csalás kapcsán mindkét fél érdekelt abban, hogy a cselekedetük ne kerüljön napvilágra. A jelenlegi helyzetet pedig leginkább a nemzetközi szervezetek által készített korrupciós felmérések képesek feltérképezni, melyek összehasonlítást nyújtanak az országok számára. A Transparency International is így méri a föld egyes országaiban a korrupció mértékét. A felmérés során üzletembereket kérdeznek meg, hogy véleményük szerint az adott országban milyen mértékű a visszaélés, s így a szervezet e véleményekre hagyatkozik. A listán egytől tízig osztályoznak, ahol az egy a legkorruptabb, míg a tízes a legkevésbé. Magyarország 2005-ben ötös, vagyis közepes osztályzatot kapott. Az eredmény értelmében így az Európai Unión belül országunk a korruptabbak között található. Ám pozitívum, hogy az újonnan csatlakozott országok közül Szlovéniát és Észtországot kivéve mindenhol rosszabb a helyzet. A felmérésen Izland végzett az első helyen, míg Csád és Banglades lett a korruptak paradicsoma.
Elítéljük, s részesei vagyunk
A Gfk. Hungária 2004-es kutatása szerint a korrupciót a magyarok többsége nem tartja normális dolognak, azonban a megkérdezettek 50 százaléka adott már kenőpénzt életében és a felnőtt lakosság kétharmadának véleménye szerint Magyarország korrupt ország. Ugyanakkor a közvélemény háromnegyede elutasítja azt az állítást, hogy “a megvesztegetés teljesen természetes része az életnek.” Kérdés csupán, hogy a fentebb említett 50 százalék, aki részt vett már korrupciós cselekedetben, saját tevékenységét elítéli-e, s elnézővé válik-e a kutatás által kimutatott össznépi játékban. Marschall Miklós szerint egyébiránt mi magyarok elnézőek vagyunk a politikusainkkal szemben. Ennek oka leginkább az adórendszerben keresendő, hiszen az átlagember is jobb megélhetése miatt keresi a kibúvókat, és a kiskapukat, ha adózásról van szó. „Van még mit tanulnunk. A probléma kezelésében fontos, hogy a társadalom megértse és kontrollálja a közszféra és a magánszféra között fennálló összeférhetetlenséget. Jelenleg azonban kevés és hézagos a szabályozás is, amely a korrupciót komolyabban visszaszorítaná” – nyilatkozta Marschall Miklós.
