A Fidesz szombaton döntött arról, hogy az új kormányzati struktúra kialakításának jegyében ne csak miniszterelnök, hanem miniszterelnök-helyettest is állítsanak. Az új pozícióra Orbán Viktor Mikola István volt egészségügyi minisztert javasolta, akinek a pártelnök szerint az lenne a feladata, hogy “a nemzet orvosa, gyógyítója” legyen, a magyar életerő és a gyermekvállalás ügyét képviselje a kormányzatban.
A pártelnök döntése nagy meglepetést okozott, ugyanis a volt egészségügyi miniszter soha nem volt képviselőjelölt, ráadásul a Fidesznek sem a tagja. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a FigyelőNetnek elmondta, hogy az Országos Választmány egyhangúan támogatta Orbán Viktor javaslatát, beleértve az „ősfideszes” választmányi tagok voksait is.
Meglepetéslista
Információnk szerint ugyanakkor szombatig a jelöltek számára sem volt egyértelmű, hogy kik és hányadik helyen szerepelnek az országos listán, ráadásul a dokumentum még mindig nem tekinthető véglegesnek. Az eredeti tervek szerint Semjén Zsolt lett volna második a listán, és őt követte volna Áder János. A frakcióvezetőnek azonban ez a felállás nem tetszett, ezért döntött úgy valószínűleg Orbán, hogy Semjént a negyedik helyre teszi át.
A lista szombati kialakításánál azonban még Áder sem tudta, hogy elé kerül egy ember, Mikola István. A pártelnök egyszemélyes döntése azzal is magyarázható, hogy Mikola István lesz az úgynevezett „keményvonal”, és így mellette Orbán megtarthatja a népszerű vezető nimbuszát.
Kormányfő-helyettes vagy a nemzet orvosa
A szóvivő szerint az új kormányzati modellt jelentő kormányfőhelyettes-jelölti poszt létrehozását az indokolta, hogy a magyar nemzet két nagy célja, a gazdasági és a lélekszámbeli-lelki gyarapodás ne keresztezze egymást a kormányzati munkában, ne lehessen gazdasági megfontolásokból az emberek érdekei ellenében érvelni. Hozzátette: Mikola István szakmai múltja, felkészültsége, valamint rátermettsége, illetve személyes adottságai miatt a legalkalmasabb személy erre a feladatra.
Új jelölthöz új poszt?
A jelölt létének ténye azonban még nem jelenti azt, hogy megválasztása esetében automatikusan létrejön az új pozíció. Noha 1989-ig létezett ez a tisztség, a rendszerváltással nyomban megszűnt, így újbóli bevezetéséhez az Alkotmányt kellene módosítani.
Az Alkotmány kétharmados módosítására a mai napon, március 13-án, egyáltalán nem lát esélyt Kolláth György alkotmányjogász. Ugyanakkor szerinte létezik Magyarországon egy íratlan szabály, amely szerint az ellenzék hagyja, hogy a kormány úgy alakuljon meg, ahogy a győztes párt akarja. Az alkotmányjogász tehát úgy véli, ha a Fidesz nyerné a választásokat, az ellenzékben lévő MSZP valószínűleg belemenne az Alkotmány módosításába.
Az alkotmányjogász azonban inkább politikai, mintsem közjogi manírozásnak tartja a Fidesz ez irányú javaslatát. Mivel a miniszterelnök-helyettesnek nagy közjogi szerepe nem lenne, hiszen a kancellária típusú rendszerben a kormányfő vállalja mindenért a felelősséget, az új pozíció inkább egy jelkép, hogy az egészségügynek nagyobb súlyt akarnak adni – véli Kolláth György. A Fidesz sem gondolja úgy, hogy az új pozíció közjogi értelemben jelentene változást, inkább csak a gyakorlati és munkaszervezési téren hozna új szemléletet a kormányzásba. „A kormányfő egyszemélyi felelőssége a jövőben is megmarad, de munkáját már nem csak minisztereivel, hanem helyettesével is megosztaná” – magyarázta Selmeczi.
Mikola István többszöri megkeresésünkre sem volt hajlandó kérdéseinkre válaszolni.
Hatalmi átrendeződések a Fidesznél
A nagyobbik ellenzéki párt országos listája nemcsak Mikola miatt okozott meglepetést, ugyanis a lista az előző választásokhoz képest jelentősen átrendeződött. Az Orbán, Mikola, Áder, Semjén négyes után Wittner Mária, ’56-os szabadságharcos következik, akit azután kért fel Orbán, hogy kiderült: Mécs Imre az MSZP színeiben indul. Pokorni Zoltán frakcióvezető-helyettes így a 2002-es negyedik hely után idén csak nyolcadik a listán, igaz, Budapesten ő a Fidesz listavezetője.
Pelczné Gáll Ildikó is új színfolt a pártban, ő a Fidesz alelnökeként az országos lista nyolcadik helyét tudhatja magáénak. Deutsch-Für Tamás sokat javított négy év alatt: 2002-ben még nem szerepelt az országos listán, most a 12.
Szíjjártó Péter, a párt szóvivője és az egykori Apró-Gyurcsány bizottság elnöke 2002-es harmincadikról idén a 13. helyre küzdötte fel magát, és Fejér megyében is megkapta a második helyet.
Biztos befutó helyet kapott még meglepetésre a listán a 19. Tellér Gyula, aki utoljára 1990-ben szerepelt országos listán, igaz, akkor az SZDSZ-én. Őt két új arc követi: a rangsorban 20. Kontrúr Pál, a párt munkástagozatának vezetője, majd 22. Hoffman Rózsa, akit a Nemzeti Konzultáció óta ismer az ország.
Vesztesnek számít ugyanakkor Harrach Péter, aki 2002-ben a lista harmadik helyén állt Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya között, most viszont nem szerepel az első ötvenben sem; igaz, Pest megyében második Orbán Viktor után, így újabb négy évre biztosan az Országgyűlés tagja lesz.
A nagy vesztes viszont minden kétséget kizáróan Tölgyessy Péter: az elmúlt két ciklusban a Fidesz országos listájról mandátumot szerző, a parlamenti üléseken alig szereplő volt SZDSZ elnök nem szerepel az országos lista első 50 helyén, így elmondható: a rendszerváltás újabb jelentős személyisége búcsúzik az országos politikától.
