Az elsőfokú ítélet részletes ismertetésével megkezdődött kedden a móri bankrablási ügy másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán. A fellebbviteli főügyészség az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlését indítványozza megalapozatlanság miatt.
A nyolc gyilkosság ügyében az elsőfokú , nem jogerős ítéletet 2002. december 23-án hirdette ki a Fővárosi Bíróság. Kaiser Ede vádlottat több emberen, nyereségvágyból elkövetett emberölés társtetteseként tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a móri vérengzés és más súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt, Hajdú László pedig fegyveres rablások miatt kapott tizenöt év fegyházat. Bűntársuk kilétére azonban nem derült fény, a nyomozást pedig lezárták.
A másodfokú ítélettől többen komoly változtatásokat várnak, ugyanis az elsőfokú eljárással kapcsolatban több kérdés is felmerült. Az elsőfokú ítéletből például nem derült ki, hogy ki, hogyan és miért gyilkolt le nyolc embert, illetve arra sem találtak választ, hogy mi történt a fegyverekkel. Ráadásul az elítélt Kaiser Ede elleni bizonyítékok sem mondhatók teljesen kikezdhetetlennek.
Mór fekete napja
2002. május 9-én, csütörtökön délben a tanúvallomások szerint legalább két fegyveres hatolt be az Erste Bank móri fiókjába. Az ügyféltérben felszerelt kamerát festékszóróval lefújták. A bankban nyolc ember tartózkodott: négy alkalmazott, három ügyfél és egy biztonsági őr. Utóbbira mind a két elkövető leadott lövéseket, majd egyikük a bank helyiségeit végigjárva módszeresen valamennyi bent tartózkodóval végzett egy Scorpio géppisztollyal. Többségüket közvetlen közelről fejbe lőtte, összesen legalább 47 célzott lövéssel. Ezután a bankfiók számítógépes központját is szétlőtte. Mindeközben társa az előtérből fedezte, az érkező ügyfeleket elküldte (egyiküktől még egy átutalási megbízást is elfogadott), majd egy „műszaki okok miatt zárva” táblát helyezett ki az ajtóra. Később az őr kulcsával bezárták a bankfiókot, és az összesen 7 356 481 forint készpénzzel gyalog távoztak. A bankfiók páncélszekrényében őrzött 30 millió forintot és az értékpapírokat nem vitték el.
A Varga Zoltán vezette tanács elsőfokú ítélete szerint az Erste Bank ajtajában álló férfi Kaiser Ede volt. A per során tettestársként még Kiglics Attila és Hajdu László neve is felmerült. Hajdu móri szerepe a vádirat értelmében a fegyverek és a töltények beszerzésére és átadására korlátozódott, Kiglics ellen nem emeltek vádat. A vádirat egyébként Móron kívül öt másik rablást is Hajdú és Kaiser terhére rótt, ezeket a vádlottak mind beismerték.
Újraindítják a nyomozást
A Magyar Nemzet információi szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda újraindította a három éve lezárt nyomozást a móri bankrablás ügyében. A Fővárosi Főügyészség ugyanis nemrégiben újabb bejelentést kapott, a bizonyítékokról azonban nem árultak el részleteket. A bejelentést állítólag két vádlott tette, akik azt állítják, hogy információik vannak arról, hogy a móri bankrablást mikor, kik, hogyan követték el, miért torkollott többszörös emberölésbe, kik adták erre az utasítást, és miféle gazdasági bűncselekmény leplezése miatt kellett épp a móri bankfiók ellen ilyesfajta merényletet elkövetni. A két férfi mindezeket állítólag okiratokkal is tudja bizonyítani. A Fővárosi Bíróságnak ugyanakkor nincs tudomása ilyen tartalmú bejelentésről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
