A tárcavezető előzőleg tájékoztatta a terrorizmus elleni küzdelemben érintett magyar szervek – a rendőrség, határőrség, katasztrófavédelem, vám- és pénzügyőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok – vezetőit az EU belügyminisztereinek szerdai tanácskozásán elhangzottakról és megszabta nekik a magyarországi feladatokat. Elmondta: azzal ért egyet, ogy a meglévő intézmények működését kell hatékonyabbá tenni és az együttműködést mélyebbé és intenzívebbé. Ez egészen bizonyos, hogy erősíti, javítja a terrorizmus elleni védekezés hatékonyságát – jelentette ki a belügyminiszter.
Megismételte korábbi álláspontját: a madridi támadás után egész Európában nagyobb lett a terrorfenyegetettség, de nincs arra adat, hogy Magyarország fenyegetettsége érdemben megváltozott volna.
Lamperth Mónika a konkrét teendőkről szólva elmondta: elvárja a minisztériumoktól, hogy jó tempóban építsék be az uniós normákat a magyar jogrendbe, emellett a kétoldalú, közös nyomozócsoportokat és határon átnyúló nyomozásokat lehetővé tevő bilaterális szerződések megkötésének felgyorsítását is kérte. Hangsúlyozta: a szervezetek közti bizalom kulcskérdés, az adat- és információcserét pedig nem elég jogszabályban deklarálni, annak a gyakorlatban is működnie kell.
Fenyegetettségi fokozatok
Elmondása szerint szeptemberben a magyarországi terrorizmus elleni védekezésben feladattal bíró szervezetek szakemberei számára közös képzést szerveznek, ahol megismerik egymás munkáját. Bejelentette: még júliusban belügyminiszteri utasítást ad ki a terrorcselekmények megelőzésének általános feladatairól, ebben például Magyarországon is bevezetik a fenyegetettségi fokozatokat, amelyeket A, B, C és D betűkkel jelölnek majd.
A miniszter közölte: szeptemberben újra benyújtja a parlament elé a katasztrófavédelmi törvénynek a veszélyes üzemek ellenőrzésére vonatkozó fejezetét, amely most nem kapott kétharmados támogatást, holott – állítása szerint – ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a kor kihívásainak megfelelően szabályozzák a különösen veszélyes anyagok kezelését, szállítását végző üzemeket.
Közös akcióterv
Lamperth Mónika elmondta: kezdeményezte, hogy készüljön egy esetleges terrorcselekmény felszámolására közös akcióterv. A rendőrségnek, mentőknek, katasztrófavédelemnek van külön-külön terve, de mint mondta: “a londoni tapasztalatok számomra azt mutatják, hogy ezt egy közös tervben kell elkészíteni”, szeptember 1-jéig.
A belügyminiszter elrendelte a potenciálisan veszélyeztetett objektumok térfigyelőinek a felülvizsgálatát szintén szeptember 1-jéig, különös tekintettel arra, hogyan lehet azokat a védekezésben felhasználni. Hangsúlyozta: fontos a szabadságjogok érvényesülése, “de meg kell tennünk a szükséges lépéseket, legalább az előkészítés szintjén, mert a londoni tapasztalat azt mutatta, most a nyomozásban a lehető legtöbbet a kamerák felvételei tették az elkövetők felderítésére”. Javaslatokat vár arra is, hová kellene még térfigyelőket telepíteni.
Bonyolult eljárások
Hozzáfűzte, Magyarországon is lesz szimulált terrortámadást elhárító gyakorlat az érintett szerveknek, a felkészülés, a képesség felmérésére.
A belügyminiszter – tekintettel arra, hogy a magyarországi terrorvédelmi apparátus, intézményrendszer bonyolult – felkérte Vadai Ágnest, a terrorizmus elleni küzdelem nemzeti koordinátorát, hogy tekintse át az uniós gyakorlatot, és tegyen javaslatot szeptember végéig, a magyar intézményrendszer egyszerűsítésére.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
