Már többen pórul jártak
Az [origo] riportsorozata több olyan, különösen védett tanúval is készített interjút, akik kiléte az óvintézkedések ellenére is kiderült. Az egyik férfi például – aki egy emberölési ügyben tanúskodott – rettegésben éli mindennapjait, és készül a nagy összecsapásra. Bár elvileg csak egy nyomozási bíró és az ügyészség, illetve a rendőrség néhány tagja tudhatta volna, hogy ő a titkos tanú, a per során azonban a vádlottak elkezdtek gyanakodni rá. Később pedig egyértelműen kiderült, hogy ő vallott. Jelenleg úgy érzi, csak magára számíthat, nagyon megbánta, hogy tanúskodott.
Nyomtalanul eltűnt a szerb-montenegrói állampolgárságú védett tanú, aki korábban vádalkut kötött a hatóságokkal – közölte Fodor Endre, tanácsvezető bíró, a Kecskeméten folyó maffiaper csütörtöki tárgyalási napjának kezdetén. Fodor Endre az MTI-nek elmondta, hogy a korábban kihallgatott szerb-montenegrói állampolgárságú tanú és egy másik, szintén védett tanú szembesítése azért maradt el, mert Slobodan S. eltűnt. A szerb férfi egyébként korábban a per elsőrendű és másodrendű vádlottja mellett dolgozott testőrként és a bíróság előtt már részletes, Radnaiékat terhelő vallomást tett.
A rendőrök által megbeszélt időpontban nem jelent meg, pedig a megbeszéltek szerint Kecskemétre kellett volna szállítani. A védett tanú által megadott lakcímen nem találták, mobiltelefonja ki van kapcsolva. Így kérdéses, hogy önszántából tűnt-e el, vagy kényszerítették.
Többlépcsős rendszer
A tanúvédelemnek több fázisa van, bár a szó hallatán kétség kívül a legtöbben az amerikai filmekből ismert személyazonosság-váltásra gondolnak. „A tanúvédelem legenyhébb formája, amikor az illető adatait eltitkolják a védelem képviselői elől. Meg kell azonban jelennie a vallomástételnél, és adott esetben találkoznia kell a védelem képviselőjével, kilétét azonban nem kell felfednie” – mondta Borai Ákos, a tanúvédelmi törvény kidolgozója a FigyelőNetnek. A most eltűnt szerb-montenegrói férfi esetében is ezt a lehetőséget ajánlotta fel a rendőrség.
„A következő fokozat, amikor egy tanút különösen védettnek minősítenek. Ebben az esetben további speciális eljárásjogi intézkedéseket kell foganatosítani. Így például nem kell megjelennie olyan meghallgatásokon, ahol megláthatják, illetve megtagadhatja a választ olyan kérdésekre, amelyekből személyazonosságára következtethetnek. Sőt, az ilyen tanúk, úgynevezett videokonferencia-rendszerben is nyilatkozhatnak. Ebben az esetben képük és hangjuk is torzítható” – magyarázta Borai Ákos.
Tanúvédelmi program: mint a filmeken
A szakértő elmondta, a tanúvédelmi program egy teljesen más jogintézmény. Általában nem maga a tanú, hanem a terhelt kéri a lehetőséget. A program lényege egy alku: a terhelt veszélyhelyzetbe kerül, és a rendőrséghez fordul, ahol az információkért cserébe védelmet ajánlanak. „Ennek is külön fokozatai vannak, attól függően, hogy milyen értékű az információ és mekkora veszélyben van az illető. Természetesen nemcsak a tanú, hanem a családja is kaphat védelmet” – mondta Borai Ákos.
Mód van egyszerű névcserére, ideiglenesen titkos helyre szállításra, vagy arra, hogy az adatnyilvántartásokban blokkolják a rá vonatkozó információkat. „Ezen kívül mód van arra, hogy korrigáljuk a személyazonosságot, legvégső esetben pedig teljesen megváltoztathatjuk a kilétét. Ez utóbbi lehet ideiglenes vagy végleges. Ha véglegesen megváltoztatja a rendőrség valakinek a személyazonosságát, és nincs mód a magyarországi biztonságos elhelyezésére, nemzetközi megállapodások keretében akár családostul is külföldre telepíthető. Ilyen esetben a védelem külföldön folytatódik” – hangsúlyozta a szakértő. Az ORFK tájékoztatása szerint egyébként jelenleg 15 és 25 fő között van azok száma, akik részt vesznek a tanúvédelmi programban.
Az eljárásban résztvevőket is védeni kell
Nem ritkán a büntetőeljárásban részt vevőket – a tanúkon kívül a bírót, tolmácsot – is megfenyegetik. Őket fizikai védelem illeti meg az eljárás alatt és utána is. Erről a rendőrség gondoskodik. „Alanyi jogon nem lehet követelni védelmet, a rendőrség értékeli mindig, kiket kell biztosítani, és milyen védelmi eszközökkel. Ilyen eszköz lehet, hogy a rendőr bizonyos időközönként rátelefonál a védett személyre, vagy egy járőr gyakrabban jár arra. De figyelhetik a telefont is, bizonyos esetekben pedig a rendőr betelepül a lakásba, vagy akár heteken át megszakítás nélkül őrzik a házat” – mondta Borai Ákos. Az ORFK tájékoztatása szerint 2004-ben 15 fő kért és kapott személyi védelmet, összesen nyolc különböző ügyben.
Modern a magyar modell
A jelenlegi tanúvédelmi konstrukció tervezete már 1992-1993-ban elkészült, az uniós csatlakozás azonban a jogszabályalkotást jelentősen felgyorsította. „A magyar jog a lehető legmagasabb szinten szabályozza a tanúvédelem kérdését, és messze túlteljesíti az európai eljárásokat. Németországban például nincs végleges személyazonosság-csere, nálunk ez is megvalósulhatott” – mondta a szekértő. Borai Ákos hozzátette, a magyar rendszer ötvözte a különböző európai sajátosságokat. Példaként említette a gazdasági támogatás kérdését. „Németországban az állam csak addig támogatja a védett tanúkat, amíg lábra állnak, és ismét felépítik az életüket. Ezzel szemben Olaszországban élete végéig fizetnek nekik. Mivel ez óriási költséget jelent az államnak, sokkal kevesebben élvezhetik a személyazonosság-csere lehetőségét. Magyarország a német modellt követi” – mondta Borai Ákos.
Általában saját hibából buknak le
A szakértő szerint nincs tökéletes rendszer, a lebukás – a tanú ismertté válásának – kockázatát azonban jelentősen csökkentheti, ha az érintett betartja a rendőrség által megszabott magatartási szabályokat. „Ha például a védett személy olyan telefonhívásokat folytat vagy olyan rokonokat látogat meg, akiket nem lenne szabad, vagy éppen eltitkol egy fontos részt a múltjából, az a védelem megbukásához vezethet. Persze a rendőrség is hibázhat, például ha nem reagál bizonyos jelzésekre, vagy nem megfelelően méri fel a védelem mikéntjét. Az ilyen hibák esetén akár a rendőrség kártérítési felelőssége is felmerülhet, de ez fordítva is igaz, mivel a védelmi program magánjogi szerződésen alapul” – mondta Borai Ákos.
