Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke, amikor a minisztérium fejezeti működéséről készített jelentést ismertette, megjegyezte: számára megdöbbentő volt, hogy milyen arányban használnak fel különböző tanulmányokat és kerülnek felhasználatlanul irattárba, miközben állandó probléma, hogy az előkészítés nincs megoldva.
Bihary Zsigmond, az ÁSZ másik főigazgatója elmondta, hogy a reform előkészítését, a megvalósítást célzó tanulmányokat nem a minisztérium állományába tartozó szakemberek, hanem külső szakértők végezték el 520 millió forintért.
Az elkészült szakértői anyagoknak volt olyan része, ami (…) nem volt fellelhető, azt pedig egyértelműen megállapította az ellenőrzés, hogy a dokumentumokat nem hasznosították. Ezek a szakértői tanulmányok semmilyen minisztériumi előterjesztésben, koncepciótervezetben nem jelentek meg – hívta fel a figyelmet.
A 2004 őszén “elhalt” programiroda összesen 3,8 milliárd forintot használt fel. Ennek 80 százalékát egészségügyi intézmények támogatására fordították. A vizsgálat szerint ez a program is csak részben volt eredményes, mert a 30 támogatott intézmény közül 14-nek maradt továbbra is lejárt adóssága.
Az ÁSZ azt sem tartja jónak, hogy az egészségügy fejezetét az elmúlt másfél évtizedben ötször szervezték át, többször összevonták, illetve leválasztották más minisztériumokról. A túl gyakori szervezeti módosulások és a világos, egyértelmű koncepció hiánya nem segítették az eredményes feladatellátást. A vizsgálat eredményét ismertető sajtótájékoztatón emlékeztettek arra, hogy 1994 óta több mint 20 kormányhatározat született az egészségügy reformjáról, ezek közül pontosan egy tucat 2002 után látott napvilágot.
