Belföld

A drágább tényleg olcsóbb?

admin

2005. 04. 27. 10:45

Marketing trükk vagy átverés? A Microsoft új reklámjaiban felteszi a kérdést: csakugyan olcsóbb-e a Linux, ha már a szervert folyamatosan üzemeltetni kell, pontosabban azt súgja: hátha a drágább olcsóbb?

Windows vs. Linux – ez jut az ember eszébe, látván a csinos kis hirdetést. Csakugyan elhigyjük-e, hogy a Microsoft Server System alapú rendszer üzemeltetése ötven százalékkal kevesebbe kerül, mint a Linux, ahogy azt a Duna TV informatikai főnöke állítja, hirdetéshez adva a nevét és cégét. Megpróbáltunk belenézni a valóságba.

A pénz nyomában


A szürke hétköznapok megszokott malomkereke: hirdetés hirdetés hátán. Ez a mai világ. Kapjuk minden médiában a rövid vagy hosszú, unalmas vagy ötletes formában. Igen, igen: ez mozgatja a kereskedelmet, stb. Lassan-lassan azonban mindenki immunissá válik. Ebbe a posztszocialista közönybe cseppent bele a redmondi óriáscég hazai csapatának legújabb kampánya (az érdeklődők a főoldalról is könnyen odatalálnak, a kevésbé kalandor kedvűeknek: íme a link.)  Mielőtt pro és kontra érvek hangzanak el az ingyenes és fizetős megoldások harcában, néhány tényt érdemes megfontolni.

A legfontosabb dolog támogatottnak lenni. Az otthoni szörfözgetéstől a többszázezres multi átfogó rendszeréig minden géphez kell szakértelem. Messze még az az idő, amikor a számítástechnika fennakadások nélkül, könnyedén és megbízhatóan csordogál, mint a melegvíz a csapból (aki még nem tudná: ez a Microsoft vízióinak egyike).

Kicsi, a nagy, az otthoni és a multi elvárásai mások és mások, mégis ugyanazok. Megbízható működés, a célok eléréséhez szükséges, használható programok, biztonságos kapcsolat az internethez… Mindezt persze a ráfordított energia minimalizálásával. Az otthoni szörföző, levelezgető, játszó embereknek ugyanúgy szükségük van valamilyen szintű rendelkezésre állásra, ahogy a legnagyobb cégek többször is megszámolnak, meggondolnak minden egyes számítástechnikára költött forintot. Innen nézve is igaz: a Linux sem feltétlenül ingyenes. Egyre jobban terjednek a fizetős változatok is, lásd www.redhat.com és http://www.novell.com/linux.


Kis költségelemzés

A költségek a számítógépek és hardveres kiegészítőik árán felül nagyjából három kategóriába sorolhatók: a szoftverek beszerzési ára, a telepítést, konfigurálást, majd lésőbbi felügyeletet végzők finanszírozásának terhei, és végül a meghibásodásból adódó közvetett és közvetlen költségek. Az ingyenes programokhoz fizetés nélkül lehet ugyan hozzáférni, de tessék csak bedobni egy téglát egy csoport számítógépes közé: Windows-os rendszergazdát vagy programozót fog eltalálni. Sokkal könyebb, olcsóbb olyan szakembert találni, aki feltelepít egy Microsoftos munkaállomást, hálózatba köti és programokat telepít rá, mint a Linux világából.


Magáncélra remekül használható a Linux, mindaddíg, amíg van program arra a célra, amit tenni szeretnénk, és nem akarunk bonyolultabb játékokkal játszani. A felépítés és koncepció miatt ugyanazon a gépen a Windows grafikus felhasználói felülete gyorsabb lesz, mint a Linuxé. Cserébe viszont a Microsoftnak küzdenie kell a gomba módra szaporodó eszközök gyártóinak meghajtó programjaival. Hiába a bombabiztosan sziklaszilárd rendszermag (kernel), ha nagyon mélyre le kell engedni a külső meghajtó programokat. Az Online Crash Analízis szerint a weben jelentett Windows-leállások több mint 70 százaléka külső meghajtó program miatt történt, 10 százaléka hardveres hiba, és 15 százaléka nem állapítható meg a beküldött adatokból. Meghibásodni persze minden rendszer tud, Murphy óta ezt nem is vonjuk kétségbe. Itt az újabb költség: ki szereli meg? Mennyi idő alatt? Mennyi pénzért?
Ha az üzleti felhasználást nézzük, a legfontosabb, soha meg nem szűnő szempont: a támogatottság. Az éves számítástechnikai beruházások egyre kényelmetelenebbül növekvő részét a támogatási szerződések (support) teszik ki, cserébe a kiesések minimalizálásáért.

A támogatást úgy kell értelmezni, hogy a felhasználó a számítógép előtt ül, kínaiul van számára mindaz, amit lát, nem tudja megnyitni/kinyomtatni/elküldeni/fogadni a saját kis fontos.doc állományát. Felhív telefonon, nincs elérhető közelségben számítógép. Ki tud segíteni Windows 98-on? 2000-en? XP-n? RedHat alatt? Debian-on esetleg? Vagy Suse-n? Gnome vagy KDE alatt? Itt pedig újból visszatértünk a szakemberek kérdéséhez.


A kényszer ura


Hét évig voltam üzemeltető egy országos kereskedelmi médiánál, és visszagondolva elmondhatom, sokkal több személyzeti jellegű gond volt a Linuxos beállítottságú csapattagokkal. Remélem, ez nincs mindenhol így, mert a Linux erősödése egyre jobb és jobb Windows-t fog kicsikarni a számítógépek előtt ülő sok-sok millió embernek. 

Jól belegondolva: egy szervezet üzemeltetésében bizony vannak esetek, amikor a több (bekerülési kültségű) kevesebb (üzemben tartási költségű) lehet. Hogy mást ne mondjunk: a Microsoftot ismerő szakember, mert több van belőlük, lényegesen szerényebb bérű, mint linuxos társa, akiből, mi tagadás, kevés van. Ugyanakkor éppen a médiában jellemző: rengeteg olyan speciális szoftvert használnak, amelyet Windows alatt fejlesztettek, vagyis egy másik platform alatt futtatása nagyon speciális tudást és felügyeletet igényel. Hogy tánc és illemtanárom hallhatatlan mondását idézzem: „A táncot nem megtanulni, hanem művelni nehéz!”

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Mérk, 2017. április 4.
Koncányi Zsoltné, a Nő az esély című program tanulója viszi a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Harmónia Egyesített Szociális Intézményben Mérken 2017. április 4-én. Nő az esély címmel 7,5 milliárd forint keretösszegű pályázati program indult áprilisban mintegy kétezer, nagyrészt roma nő és pár férfi képzésének és foglalkoztatásának segítésére.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.