Nem lesz választási költségvetés, jelentette ki a napokban többször is Gyurcsány Ferenc kormányfő. Az újonnan kinevezett pénzügyminiszter azonban mindössze pár hónap alatt kell rendbe tegye az államháztartást. Szerinte annak ellenére nincs szükség pótköltségvetésre, hogy az első négy hónapban összejött az államháztartási hiány 71 százaléka.
A helyzet rossz, s a legtöbb elemző szerint reménytelen is, miközben a pénzügyi tárca úgy látja, minden a legnagyobb rendben alakul. Az éves csapadék döntő része is az év első két hónapjában hullik – e szavakkal próbálta érzékeltetni Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára, hogy miért ilyen nagy máris az államháztartás önkormányzatok nélkül számított mínusza. Mert a négyhavi hiány első ránézésre aggasztó mértékű: pénzforgalmi szemléletben számítva 729,1 milliárd forint, mely megfelel az egész éves előirányzat 71,3 százalékának.
Nem időarányos a lefutás
|
Katona Tamás arra számít, hogy április után már csökkeni fog az időarányos kiadási szinttől számított különbség. Más kérdés: ahhoz, hogy az év végén teljesüljön a terv, egy idő után már nőnie kellene a különbségnek; igaz, hogy a trendvonal alatt….
„Most az egyszer ebben a negyedévben”
Nem csak a szezonális hatások miatt volt idén különösen megterhelő az év első harmada-negyede. A PM összefoglalója nem kevesebb, mint 6 olyan jelentős tételt sorol fel, amely tízmilliárdos nagyságrendben befolyásolta az egyenleget. A decemberről januárra áttolt plusz egyhavi illetmény a köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak bruttó 60 milliárd forintos többletkifizetést tett szükségessé. Az agrártámogatásoknál az uniós pénzeket kiegészítő úgynevezett „top up” nemzeti hozzájárulás 46 milliárd forintot tett ki. A szocialisták javaslatára májusról márciusra előrehozott 13. havi nyugdíjkifizetés első fele (mely nevével ellentétben idén még csak 3 heti többletjuttatást jelent, és csak jövőre lesz 4 heti) 60 milliárd forinttal növelte a hiányt (a második részlet novemberben esedékes). A helyi önkormányzatok előlegtöbblete 30 milliárd forintot tett ki. A pénzügyminiszter a maga helyzetét is megnehezítette az áfa-visszautalások ellenőrzésének szigorításával: a tavaly vissza nem utalt, de jogos visszatérítések 94 milliárdos kiesés okoztak az első negyedévben. Ezek a tavaly nem jelentkező egyszeri terhek összesen 290 milliárd forinttal terhelték meg a költségvetést január és március között. 
Nem a számokra vártak
A csak idén esedékes kiutalások mellett azonban egy komoly „ajándékot” is kapott az államháztartás az első negyedévben: az autópályák finanszírozási rendszerének megváltozása, azaz hogy PPP-konstrukcióban, hitelből épülnek a sztrádák, 125 milliárd forintos „többletbevételt” jelentett (más kérdés, hogy rendelkezésre állási díj formájában az adófizetők így is fizetni fognak a beruházásért, csak hosszabb időre, elosztva).
A fenti tételek egy része ugyanakkor nem is „ér” igazán, vagy legalábbis az EU szemében nem az idei kontót terhelik. „Hiánycsökkentő” elemek adódnak ugyanis a különböző statisztikai számbavételi sztenderdek eltéréséből is – ez régóta kedvelt területe a PM költségvetési szakemberei által bemutatott „varázslásnak”. Az első négy hónapban az unióban bevett ESA ’95 rendszerű és a hagyományos pénzforgalmi szemléletű számbevétel között két fontos különbség adódott: a már említett, áprilisra a háromhavi 94 milliárdról 127 milliárdra nőtt áfa-visszautalások az ESA-rendszerben még a tavalyi hiányhoz sorolandók, akárcsak a top up támogatások négy havi 46,5 milliárdja.
Ezt is megszokhattuk: kamatterhek…
A kamatterheket évek óta említik a PM vezetői a költségvetési hiányprognózis tartthatatlanságának okai között, de ezúttal ezt nem „úgy” kell érteni. A ludas nem a jegybanki vezetés, illetve a monetáris tanács, mely „indokolatlanul” magasan tartja az alapkamatot, hanem az év első felében lejáró kötvényállomány utáni kamatszolgálat. Időarányosan ez 290 milliárd forint lenne, a tényleges kiadás 330 milliárd forint lehet.
Összességében a PM-ben azt állítják, nem lesz szükség korrekcióra, a hiánycél a terveknek megfelelően teljesül. A fentiek alapján erre van is valamelyes esély, de várjuk ki a végét: lehet még néhány, a mostani áfa-bevételi cél változtatáshoz hasonló, 61 milliárd forintos, elkerülhetetlen előirányzat-korrekció a főpénzügyérek tarsolyában.
