Demonstrálnak az alkotmánybírók

Egy hónapon belül másodszor bénult meg az Alkotmánybíróság munkája. A 11 tagú testületből ugyanis három bíra mandátuma is lejárt az elmúlt hónapokban, a parlamenti pártok pedig nem tudtak egyezségre jutni az utódlásról. Németh János, korábbi elnök megbízatása 2003. július 31-én szűnt meg, Czúcz Ottó 2004. április 30-tól nem tagja a testületnek, Strausz János pedig 2004. december 21-én távozott.

Az AB általában három fős tanácsokban ítélkezik, de nagyobb horderejű ügyek esetében teljes ülést rendelnek el. Ez akkor határozatképes, ha legalább nyolc alkotmánybíró megjelenik. Mivel a testület jelenlegi összlétszáma éppen nyolc fő, ha valaki nem tud megjelenni például betegség, vagy bármi más elháríthatatlan ok miatt, a demokratikus berendezkedés egyik alapintézményének számító Alkotmánybíróság határozatképtelen.

A rendszerváltás óta először idén márciusban történt meg, hogy nem tudták megtartani a teljes ülést, mivel a nyolc alkotmánybíróból többen tudományos diákköri rendezvényre voltak hivatalosak, és ezt részesítették előnyben. A bírák hétfőn és kedden ismét demonstrálják: a pártoknak ideje lenni félretenni ellentéteiket, és új bírákat kinevezni.

Pártcsata

A bírák választása A pártokon felüliséget és függetlenséget szimbolizáló Alkotmánybíróság tagjainak kiválasztásában – egyes szakértők szerint indokolatlanul nagy – szerepet kapnak a pártok. Az Alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés választja, az összes képviselő kétharmadának szavazatával. A bírák személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Alkotmány azonban nem ír elő semmilyen szankciót vagy megoldást arra az esetre, ha a megbízásuk lejártával távozó alkotmánybírók helyére az Országgyűlés nem választ meg új embereket.

Holló András, Az Alkotmánybíróság elnöke többször fordult a nyilvánossághoz és az Országgyűlés elnökéhez, arra figyelmeztetve, hogy a honatyák alkotmányt sértenek azzal, hogy nem hajlandók megválasztani a hiányzó tagokat. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében ugyanis az új tagot az előd megbízási idejének lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztani. Egyeztetések egyébként közel egy éve zajlanak, de a felek nem tudtak egyezségre jutni az új bírák személyéről.

A pártok közötti tárgyalások elején két elismert jogász szaktekintély, Halmai Gábor és Majtényi László ellen emelt kifogást a Fidesz. Később azonban áldását adta Bragyova Andrásra, az MSZP pedig Áder János, a Fidesz frakcióvezetőjének sógorát, Kovács Pétert is támogathatónak tartotta. A harmadik helyre a négy parlamenti párt konszenzusos jelöltet szeretett volna, de valamelyik fél ellenállása miatt mind Paczolay Péter, a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője, mind pedig Lévai Miklós büntetőjogász nevét kihúzták a listáról.

Ekkor vetették fel Kemenes István szegedi táblabíró nevét, akit Szili Katalin ajánlott a pártok figyelmébe. Ő a Fidesz számára is elfogadható jelölt lett volna, de meglepetésre ezúttal az MSZP hátrált ki mögüle. A két nagy párt megegyezése nélkül pedig nincs meg a kétharmados többség. Mivel a harmadik jelölt személyében azóta sincs megegyezés, az MSZP – feladva korábbi álláspontját – belemenne a kettős bíróválasztásba, tehát hogy először válasszák meg legalább azt a két jelöltet, akikről megegyezés született, a harmadik üres helyet pedig később töltenék fel, a nagyobbik ellenzéki párt számára azonban ez elfogadhatatlan: a Fidesz egyszerre akar szavazni mindhárom betöltetlen helyről.

Az Alkotmánybíróság története

Az Alkotmánybíróság két évszázada a jogállam egyik legfontosabb alkotmányos garanciája. Először az Egyesült Államokban alakult ki: 1803-ban a Legbelsőbb Bíróság egyik tagja, Marshall főbíró egyik ügyében megállapította, hogy a vonatkozó törvény ellentétes az alkotmánnyal, így az nem alkalmazható. Amerikában azóta is a Legfelsőbb Bíróság látja el ezt a feladatot, míg Európában külön intézményeket állítottak fel. Ezek a 20. század folyamán három ciklusban jöttek létre. Elsőként Ausztria vezette be, még 1920-ban, a második világháború után Olaszországban, Németországban és Franciaországban állítottak fel Alkotmánybíróságot. A harmadik hullám 1989-90 után söpört végig a volt szocialista országokon, ahol a demokrácia őrének tekintették. Magyarországon 1990 január elsejével kezdte meg működését, eredetileg 15 taggal. Ezt 1994-ben 11 főre csökkentették.