Belföld

Újra nyüzsög a pesti parkett

A Budapesti Értéktőzsdére ismét visszatért az élet: történelmi csúcsot döntött a Mol, erősödött az OTP, újra kedvenc az FHB. Aggasztó momentumok azért vannak: az egyirányú utcába került benzinár, vagy a nemzetközi patthelyzet.

Amíg a piac számára a március a korrekció hónapja volt, addig úgy tűnik, hogy az április ismét a jó teljesítmény és az emelkedés jegyében telhet. Az elmúlt héten a Mol volt fókuszban, miután folytatódott az olajrészvény emelkedése. A társaság az áprilist a 15 ezer forintos szinten kezdte, majd a kedvező külső működési környezetnek, az elemzői felminősítéseknek és a Gazprom nyilatkozatainak köszönhetően az árfolyam a 17 ezer forintot vette célba és a múlt hét közepén el is érte az újabb történelmi csúcsnak számító szintet.







Közgyűlések hava
A héten több éves közgyűlés is volt. A Démász részvényesei jóváhagyák az 1280 forintos osztalékot, míg az Antenna Hungária közgyűlésén a részvényesek (az állam) boldogan mondott igent a részvényenkénti 460 forintos osztalékra, amit a kisrészvényesek elégedetten nyugtáztak, nem is gondolva arra, hogy ez számukra egyáltalán nem olyan jó hír. Az osztalék több szempontból kedvezőtlenebb “juttatás” a sima árfolyamnyereségnél: egyrészt le kell adózni (pontosabban a részvényesek eleve nettó módon kapják kézhez), másrészt kifizetése után az árfolyam egyből lejjebb kerül, éppen az osztalék mértékével alacsonyabb árfolyamszintre.

Aggasztó benzinkérdések

Az árfolyamot az erős támasz mellett a Mol azon bejelentése is segített megállítani, amit a legutóbbi benzináremeléshez fűzött. A Mol ugyanis a hétvégén a benzin árát hét, míg a gázolaj árát öt forinttal emelte, azonban a közleményében azt is jelezte, hogy a piaci folyamatok mintegy húsz forintos emelést is indokolnának. Három frontról érezhető ugyanis pillanatnyilag támadás a benzin árával szemben: drága az olaj, nagyon magas szinten tartózkodnak a finomítói marzsok, miközben a forint is gyengült március közepéhez képest. A Mol azonban a társadalmi érzékenység miatt értelemszerűen nem tudja, vagy nem akarja azonnal érvényesíteni az áraiban a világpiaci eseményeket. Ez a tőzsde szempontjából viszont azt is jelenti, hogy a cég aligha lesz képes akkora profitabilitást elérni, mint amekkorát az előrejelzések alapjául szolgáló iránymutató profitabilitási tényezők sugallnának.

A Mol mellett azért az OTP is kapaszkodott, de a legnagyobb hazai bank teljesítménye azért meglehetősen hullámzóra sikeredett. Nem úgy a másik banké, az FHB-é, amely ugyan korábban kis időre bekukkantott 13 ezer forint alá is, de a hét második felére már a 14 ezer forintos szintet is meghódította. Az FHB számára a piac ismét jól alakul, ugyanis az MNB folyamatos kamatcsökkentéseinek köszönhetően mára az új építésű támogatott forinthitelek esetében a forintban nyújtott hitelek már egyértelműen kedvezőbbek a devizahiteleknél, miközben a használt lakásra nyújtott támogatott hitelek esetében is abszolút versenyképesek. Márpedig az FHB egyértelműen a forinthitelek esetében érzi otthon magát. 







Nézze meg
összeállításunkban, mely tőzsdei cég mikor tartja éves rendes közgyűlését, mennyi osztalékot fizetett tavaly, illetve mennyit javasolt erre az évre!

Nemzetközi várakozások

A nemzetközi fronton már nem ennyire jó a hangulat, de most legalább van remény, hogy a piac figyelme elterelődjön a negatív hírek felől. Ahogy Soma is csak pénzfeldobással tudott dönteni a Megasztárban, hogy Gabi, vagy Boogie essen ki, úgy a piacon is hasonlóan fej-fej mellett harcol az infláció és az olajár, hogy ki vigye el a pálmát a részvényárfolyam-emelkedést gátló tényezők versenyén. Szerencsére Soma nem pénzügyi elemző és így teret enged a világ befektetési bankárainak, hogy véleményt formáljanak az adott kérdésben, márpedig Michael Sheldon, a Spencer Clarke stratégája szerint is döntetlenre áll a két fontos befolyásoló tényező: „tekintve, hogy a Fed folytatni fogja a kamatemeléseit és az energiaárak ilyen magas szinteken tartózkodnak, nehéz látni, hogy mitől lenne képes a piac emelkedni.” 

Befutóként egyedül a vállalati gyorsjelentések terelhetnék más irányba a piaci események folyását, már amennyiben sikerülne meglepetéssel szolgálniuk. A héten olyan nagyágyúk nyújtják be a bizonyítványt, mint a General Electric, vagy a Citigroup. A technológiai szektor folyamatairól az Apple Computer és az Applied Micro Devises (AMD) gyorsjelentéseiből kaphatunk elképzelést. A vállalati gyorsjelentések azonban csak akkor tudnak más fazont adni a piaci folyamatoknak, ha valóban meghaladják a piaci várakozásokat, ráadásul olyan szektorokban is, amelyekről eddig nem tudtuk, hogy jól teljesítenek. Ha például az energiaszektor nagyjai jó eredményekről számolnak be, az még vajmi kevés lesz ahhoz, hogy az egész részvénypiac emelkedését előidézze.



Újra nyüzsög a pesti parkett 17

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik