Az NBH évkönyve szerint az ország európai uniós csatlakozásával mind a hazai, mind a külföldi bűnözői körök szélesebb mozgástérhez és kapcsolati rendszerhez jutottak. „A szervezett bűnözés, befolyásoló tevékenységének kiszélesítése érdekében, továbbra is törekszik behatolni, illetve beépülni az állami adminisztrációba”.
A bűnszervezetek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek tevékenységük fedésére, a védelemre és az épületeik biztosítására. “A bűnszervezeteknél megjelentek az önálló tőkével rendelkező finanszírozók”. A szervezett bűnözés egyre inkább elkülönül az alvilágtól, “ami nem jelenti azt, hogy egyes kockázatos feladatok végrehajtására ne vennék igénybe a bűnözői hierarchia alján elhelyezkedőket”.
Az évkönyv szerint a szervezett bűnözés működési feltételei az elmúlt időszakban kiszélesedtek, ugyanakkor a bűnüldözés lehetőségei gyakorlatilag változatlanok maradtak. A szervezett bűnözés tartós nemzetközi együttműködési formája térségünket eddig még teljes egészében nem hálózta be, ugyanakkor több példa is van a külföldi országok bűnszervezetei és magyarországi megfelelőik eseti kapcsolatára.
Komoly, hosszabb távú, rendszeres, egyfajta mellérendelt viszonyt tükröző együttműködésre utaló adatok eddig nem keletkeztek. Mindez vélhetően arra vezethető vissza, hogy a szervezett bűnözés erőviszonyait először országon belül kísérlik meg elrendezni.
Az NBH szerint a közép-európai országok többnyire megkerülhetetlenek a kelet-nyugati irányú – főként orosz bűnözői csoportok által irányított – és a nyugat-keleti – elsősorban olasz bűnszervezetek által irányított – szervezett bűnözés számára.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
