Geri István az MTI-nek azt mondta, hogy az Európai Unió jogrendszere szerint a termékek minőségéért elsősorban a gyártó és a kereskedő felel, ugyanakkor a fogyasztóvédelmi hatóságok kötelessége a veszélyes termékek kiszűrése.
A veszélyes termékek kiszűrését egy, az EU segítségével kiépített informatikai rendszer is segíti. A rendszer kommunikációt tesz lehetővé az országos és a megyei fogyasztóvédelmi szervek, a társhatóságok között, s tagállamként bekapcsolja Magyarországot az EU úgynevezett RAPEX fogyasztóvédelmi rendszerébe.
Az uniós csatlakozás után alapvető változást jelent, hogy egy más tagállamból érkező termék nem minősül importterméknek, illetve ha egy harmadik országból érkező valahol már belépett az unió területére, akkor ezt követően már szabadon mozoghat. Ebben a helyzetben megnőtt a szerepe a piacfelügyeletnek, az ellenőrzési eljárásoknak, illetve a tájékoztatásnak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az uniós jogszabályok szerint kötelező nyilvánosságra hozni, ha egy terméket veszélyesnek találnak. A szakember szerint elsősorban az egyre hatékonyabb ellenőrzések nyomán folyamatosan nő a veszélyes termékek száma. Míg 1997-ben mindössze 15 nem élelmiszeripari fogyasztási cikket találtak veszélyesnek, 2003-ban már 172-t. Hasonlóak a tendenciák az egész unió területén is – fűzte hozzá.
Geri István beszámolt több országos ellenőrző akció tapasztalatairól is. Eszerint a vendéglátás ellenőrzése során, az elmúlt évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találták a legtöbb hiányosságot. Ezen a területen az ellenőrzött üzletek 97 százalékánál állapítottak meg kifogást. Ugyanakkor a legkevesebb gond a budapesti üzletekkel volt, itt 55 százalékos volt a kifogások aránya.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
