Az EU brüsszeli végrehajtó testülete csütörtökön bejelentette, hogy felkérték az említett kormányokat: egyértelműen állapítsák meg a szolgáltatók közfeladatait, határolják el egymástól a köz- és magánfinanszírozás tételeit, vezessenek be megfelelő mechanizmusokat a közszolgáltatói feladatok túlfinanszírozásának megakadályozása érdekében, illetve biztosítsák a mindezek betartását ellenőrző nemzeti hatóság függetlenségét.
Új elemként külön érdekli a bizottságot a közmédiumok internetes szolgáltatása, amelynél szintén el kell határolni, milyen mértékig képezi részét a közszolgáltatói feladatoknak. Tisztázni szeretne Brüsszel a sportközvetítési jogok megvásárlásával, illetve a fizetős televíziós szolgáltatásokkal összefüggő néhány kérdést is.
A testület egy tisztviselője brüsszeli sajtótájékoztatóján leszögezte: a bizottság továbbra sem kívánja megkérdőjelezni a tagországok jogát, hogy megszervezzék és támogassák közszolgálati médiájukat. Megfelelően azonban a 2001-ben rögzített uniós szabályoknak, a testület biztosítottnak kívánja látni, hogy az állami támogatás valóban közszolgálati célokat szolgál, nyomon követhető, és nem hozza versenyelőnybe a kedvezményezett médiumokat.
A témával kapcsolatban kiadott emlékeztetőjében a bizottság rámutatott, hogy nincs uniós tilalom a közszolgálati médiák állami támogatására, ha az kifejezetten a közérdeket szolgáló szolgáltatásra vonatkozik. Mindazonáltal a testület azt is biztosítani kívánja, hogy az ilyen típusú közfinanszírozás nem zavarja a versenyt az ágazatban.
A közpénzekkel való támogatásnak szigorú követelményei vannak, köztük az, hogy pontosan rögzítsék a szóban forgó közszolgáltatási feladatokat, biztosítsák ezeknek a független ellenőrzését nemzeti szinten, a finanszírozási folyamat legyen teljesen átlátható és ellenőrzött, illetve garantálják az állami támogatás arányosságát is.
A bizottság reményét fejezte ki, hogy a szóban forgó tagországok az elkövetkező hónapokban orvosolják aggodalmait. Ellenkező esetben Brüsszel eljárást indíthat az ügyben.
