Az Unió bel- és igazságügyi miniszterek tanácsa csütörtök délelőtt vitatta meg ezt a jogszabály-tervezetet, amelynek célja, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A határozattervezet a jelenleg érvényes magyar jognál szigorúbban lépne fel például a közösség elleni izgatással szemben. Életbe lépéséhez azonban mind a 25 állam egyetértése kell.
Magyarország is lép
Petrétei József igazságügyi miniszter elmondta, hogy teljes egészében támogatja a tervezetet. Olyannyira, hogy a kormány hamarosan a magyar alkotmány módosítását fogja javasolni az Országgyűlésnek. Az ugyanis olyan szigorúan védi a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy nem tenné lehetővé az uniós határozatnak a magyarországi bevezetését. Az Alkotmánybíróság érvényes döntései szerint ugyanis az Alkotmány jelenleg csak olyan esetben teszi lehetővé a véleménynyilvánítás korlátozását közösség elleni izgatás okán, ha az „nyilvánvaló és egyértelmű” veszélyt jelent bizonyos nemzeti, vallási vagy más közösségekre.
Az uniós határozattervezet viszont ennél messzebb megy, és például már a rasszista röplapok terjesztését is büntethetővé tenné. Petrétei József szerint a szigor indokolt, hiszen Magyarországon az elmúlt években annyira megerősödött az idegengyűlölet és a rasszizmus, hogy határozottabb szabályozásra van szükség. Mint emlékezetes, a magyar kormány korábban már tett is erre kísérletet, csak az Országgyűlés nem támogatta a kezdeményezést.
Sok az ellenző
Az eredetileg 2001-ben benyújtott és még jelenleg is vitatott uniós határozattervezet másik érdekes pontja az önkényuralmi jelképekkel foglalkozik. A Tanács soros luxemburgi elnöksége az önkényuralmi jelképek tiltását javasolja Európa-szerte, noha annak pontos meghatározását, hogy mi minősül annak, az egyes államokra bízná. A javaslatot azonban a csütörtöki ülésen felszólaló tagállamok közt legalább hatan ellenezték. A határozattervezet most visszakerül munkacsoporti szintre.
