Bush Pozsonyban – ígéretek, feszültség

Bush elnök szerda este óta tartózkodik a szlovák fővárosban, ahol csütörtökön délelőtt Ivan Gasparovic államfővel és Mikulás Dzurinda kormányfővel a két ország kereskedelmi kapcsolatairól, Szlovákia nemzetközi szerepvállalásáról, illetve a Szlovákiával szemben fennálló amerikai vízumkényszer enyhítésének lehetőségeiről tárgyalt. Délben tartott nyilvános beszédében pedig a közép-európai térség minden országának megígérte vízumkényszer fokozatos feloldását.

Pozsony bevehetetlen Nemcsak a Carlton Hotel (ahol Bush elnök majdnem megszállt), hanem gyakorlatilag egész Pozsony erődítménnyé vált abból az alkalomból, hogy az amerikai elnök, felesége és 600 tagú kísérete a szlovák fővárosban tartózkodik. A szlovák rendőrség mindent megtett a biztonságért, 600 rendőr, több száz titkos ügynök és katona vigyázza a rendet. A Magyar Rádió beszámolója szerint a pozsonyiak egyelőre nem tiltakoznak az útlezárások, parkolási tilalmak, forgalomkorlátozások és a tömegközlekedés elterelése miatt. A teljes belvárost blokád alá helyezték, több biztonsági gyűrűt alakítottak ki, és ezek közül a legbelsőt páncélozott rohamkocsik, vízágyúk védik. Egyes pontokat kiürített, áramtalanított villamosokkal torlaszoltak el, a légteret lezárták, a város fölött vadászgépek és helikopterek cirkálnak. Az elnök déli beszédének helyszínére, az óvárosi Hviezdoslav térre érkezőket is egyenként igazoltatták, illetve fémdetektorral vizsgálták át. Ide egyébként még a Greenpeace aktivistáinak sem sikerült bejutniuk, a környezetvédők így csak a rakparton tudtak elhelyezni egy 40 méter hosszú, 4 méter széles transzparenst, amely a Föld klímájának megőrzésére szólítja fel az Egyesült Államokat.

Amerikai-orosz csúcs

Feszültséggel teljes várakozás előzi meg a csütörtök délutáni amerikai-orosz csúcstalálkozót, amelyre az előzetesen tervezettnél később, kora este kerítenek sort a pozsonyi várban. A találkozó ennek megfelelően rövidebb is lesz, négy óra helyett két és fél óra hosszáig fog csak tartani. A hirtelen programváltozás okát pontosan nem lehet tudni, egyes – orosz részről később cáfolt – sejtések alapján Putyin elnök rossz néven vette amerikai kollégája várható üzenetének kiszivárogtatott részleteit. Bush elnök ugyanis már európai körútjának első állomásán, Brüsszelben jelezte, hogy demokráciából készül leckét adni az orosz elnöknek, de legalábbis „megkérdezi majd Vlagyimirt, hogy mit miért csinál”. Emlékeztetni kívánja kollégáját a demokrácia alapelveire, mint amilyen a jogállamiság, az emberi jogok és a sajtószabadság tiszteletben tartása – mondta az amerikai elnök.

Ezzel szemben Putyin elnök igyekezett lehűteni a várakozásokat, a közszolgálati szlovák rádiónak nyilatkozva elmondta: nem lesz szenzáció, hiszen rendszeres kapcsolatban áll az amerikai elnökkel, és a pozsonyi a tizenegyedik találkozójuk. Előrebocsátotta ugyanakkor, hogy a demokrácia alapelveit és intézményeit hozzá kell igazítani a mai orosz valóság realitásaihoz, valamint a hagyományokhoz, Oroszország történelméhez. „Mi a demokráciát nem azért választottuk, hogy kedvében járjunk bárkinek, hanem saját magunk miatt” – válaszolt már jó előre Putyin elnök Bush várható pozsonyi kérdéseire vagy kritikájára.

Az amerikai-orosz csúcs egyik legfőbb napirendi pontja egyébként a terrorizmus elleni harc lesz. A washingtoni külügyminisztérium a találkozó előestéjén elismerően szólt Oroszország terrorizmus elleni politikájáról, illetve a két ország terrorizmus elleni együttműködéséről. Moszkvai tájékoztatás szerint szó lesz továbbá a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való orosz belépésről, valamint az energiaipari és az űrkutatási együttműködésről. A tervek szerint megállapodást írnak alá a vállról indítható légvédelmi rakéták ellenőrzéséről, amelynek értelmében a két fél ezentúl tájékoztatja egymást ilyen fegyvereladásairól.

A brüsszeli beszéd George W. Bush első hivatalos, brüsszeli beszédét hatalmas érdeklődés övezte, egyes kiszivárogtatások szerint ugyanis azt a washingtoni vezetés a következő négyéves ciklus programadásának szánta. “Múló nézeteltérésnek” nevezte például az előző ciklus alatt bekövetkezett transzatlanti szakadást és hangsúlyozta Európa és Amerika közös értékeit és érdekeit, illetve egymásra utaltságát. Bush szerint eljött az ideje annak, hogy a megállapodott demokráciák kézzelfogható politikai, gazdasági és biztonsági segítséget nyújtsanak a világ legújabb demokráciájának, Iraknak. A békejobb hatására az EU külügyminiszterei később egy kisebb, az iraki demokratikus intézményfejlesztési programot hagytak jóvá. Izraelről és a jövőbeli Palesztináról kifejtett – és heves tapsvihar övezte – álláspontja szerint „Amerika a békét a béke kedvéért akarja megvalósítani Izrael és Palesztina között”. Az elnök ugyanakkor felszólította Szíriát, vessen véget Libanon megszállásának, szüntesse be a terrorista csoportoknak nyújtott támogatását, és erőteljesebben lépjen fel azon csoportok ellen, amelyek támogatják az Irakban tevékenykedő felforgató erőket. Bush továbbá nem volt hajlandó kizárni “egyetlen opciót” sem Irán esetében, és követelte Teherántól: tegyen le atomfegyver megszerzésére irányuló szándékáról, és szüntesse be terroristáknak nyújtott támogatását.

Európai turné – globális kérdésekkel

A pozsonyi látogatás csak az egyik, jóllehet igen fontos állomása az amerikai elnök egész héten át tartó európai körútjának. Második beiktatását követő első külföldi útján Bush először Brüsszelbe látogatott, ahol többek között Jacques Chirac francia elnökkel vacsorázott, Tony Blair brit miniszterelnökkel reggelizett, találkozott Viktor Juscsenko ukrán elnökkel és Silvio Berlusconi olasz kormányfővel, soron kívül tárgyalt a NATO és az Európai Unió vezetőivel. Brüsszelt elhagyva Gerhard Schröder német kancellárral találkozott Mainzban, és egyebek mellett felkeresett egy amerikai katonai bázist is.

Diplomaták és elemzők szerint az amerikai elnök egész útja során egyértelműen arra törekszik, hogy némileg rendeződjenek a megtépázott transzatlanti kapcsolatok, így olyan kérdések most nem kerültek napirendre, ahol a szakadék nagyon mély (például a Guantánamón fogva tartottak sorsa vagy a kínai fegyverembargó).

A békülékeny hangnem már az első, brüsszeli beszédet jellemezte, de csaknem minden kérdésben sikerült például a német kancellárral is megtalálnia az összhangot. A Schröder-Bush csúcstalálkozó után az amerikai elnök megígérte, hogy a németek folytatják az iraki hadsereg és rendőrség kiképzését, elsősorban Irak határain kívül, így Jordániában és az öböl menti arab országokban. A libanoni helyzetről Bush azt mondta, hogy Szíriának – s ez a németek álláspontja is – ki kell vonulnia a Libanonból.

Irán kapcsán ugyancsak teljesnek mutatkozott az egyetértés a nem is olyan régen még éles ellenfelek között. Bush figyelmet keltő kijelentése szerint, “Irán nem Irak”. A német–amerikai csúcstalálkozó másik sarkalatos pontja volt a kiotói jegyzőkönyv miatt kialakult vita. “Mindannyian a káros szén-dioxid és más gázok kibocsátásának csökkentésén dolgozunk, ugyanakkor figyelembe kell vennünk a gazdasági realitásokat” – mondta Bush.

Fotó: AP