A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői, vártnál nagyobb mértékű alapkamat-csökkentése a kereskedelmi bankokat is hasonló lépésre ösztönzi, jóllehet a hitel- és betéti oldalon nem okvetlenül ugyanolyan és nem feltétlenül a jegybanki 75 bázispontos vágással azonos mértékű mérséklésre lehet számítani.
A banki kamatok változásához egyébként nem minden esetben kell a bankok döntésére várni, a betétek és a saját forrású hitelek döntő része ugyanis pénzpiaci kamatokhoz, illetve referenciahozamokhoz kötött, következésképp azonnal átárazódik. A hitelintézetek kamatdöntéseinek tehát leginkább az újonnan kötött betéti-, illetve hitelszerződések esetében van jelentőségük.
Még így is jó lehet a bankbetét
A durván másfél éve igencsak elkényeztetett hazai befektetők, akik gyakorlatilag kockázat nélkül, sima banki lekötéssel tudták kétszámjegyű hozammal gyarapítani megtakarításukat, most csalódottak lehetnek a 6-8 százalékos lekötött kamatok láttán. Az elmúlt hónapok sorozatos jegybanki kamatvágásainak hatása ugyanis a betéti oldalon hamarabb jelentkezik, mint a hiteloldalon. (Ez mindig így szokott történni, a kamatemelések viszont éppen fordított sorrendben gyűrűznek át).
Aki azonban azonnal siratni kezdené banki befektetéseit, az vigasztalódhat a folyamatosan lemorzsolódó inflációval, minek folytán az idei hatszázalékos banki kamat akár még többet is hozhat a konyhára a tavalyi 9 százalékosnál. A vártnál jóval kedvezőbb januári infláció ugyanis az éves prognózisok jelentős javítására sarkallta az MNB-t, így az idei átlagos várakozás már mindössze 3,6 százalék.
|
|
|
|
Diktál az OTP? |
Hitelodalon eddig egyedül az OTP jelezte, hogy követi, de nem teljes mértékben a jegybank lépését: a 75 bázispontnak durván egy-, illetve kétharmadát érvényesítik termékeiknél. Úttörő szerepe egyénként ezúttal meglepő, a korábbi kamatvágások kapcsán többször elhangzott a bank azon érve, hogy a jegybanki döntést már előre beárazták, ezért nem módosítják termékeiket. Szakértők ugyanakkor rámutatnak: mostani gyors lépésével nem mások árazási politikáját akarja követni a legnagyobb hazai bank, hanem éppenhogy irányt akar mutatni a többi piaci szereplőnek. Az új lakás építésére és vásárlására igénybe vett lakáshitelek kamata mindenesetre 49 bázisponttal lekerekítődik, így az öt évre fix kamatozással – akár forrásoldali, akár kiegészítő kamattámogatás mellett – folyósított lakáshitelek kamata 4 százalék lesz, melyhez változatlan mértékű, 2 százalékos kezelési költség kapcsolódik. Az átárazás nyomán a használt lakásokhoz kínált hitelek kondíciói ugyancsak kedvezőbbek lettek: az ötéves hitel kamata például 6,5 százalék (plusz 2 százalék a kezelési költség), így itt is csökkent a különbség a devizás és a forintos konstrukciók között. Spéder Zoltán elmondása szerint például egy 5 millió forintos, 20 éves hitel esetén havi mintegy 5000 forinttal – kell magasabb törlesztőrészletet fizetniük a forintban eladósodóknak, mintha a deviza alapú konstrukciót választanák. |
|
|
|
|
|
|
Közel a hatszázalékos vízválasztó
Az alapkamat csökkentése elvileg jó hír a hitelfelvevők számára, hiszen, ha nem is 75 bázisponttal és nem okvetlenül minden banknál azonnal, de előbb-utóbb érezhetően lejjebb jkell, hogy csússzanak a forintos hitelek terhei. Egy-egy jegybanki kamatdöntést általában néhány hónappal később éreznek meg az adósok, de példának okáért az OTP mostani gyors reagálása némiképp elébe ment a piaci várakozásoknak. A legnagyobb lakossági hitelező ugyanis már kedden bejelentette, hogy márciustól – igaz, csak 49 százalékponttal és csak bizonyos hiteltípuusainál – csökkenti forintos kamatlábát, miáltal az új lakáshoz felvehető forintkölcsön éves terhe kisebb lett a devizás hitelekénél.
Hogy mikortól éri meg inkább forintban, mint devizában eladósodni, azt szakértők a „használt kamatok” hatszázalékos küszöbéhez szokták kötni. Amennyiben tehát a kezelési költséggel növelt kamatláb megközelíti vagy alá is megy a bűvös hat százaléknak, onnantól kezdve már érdemesebb lehet inkább az árfolyamkockázat nélküli forinthitelek felé fordulni.
Banki szakemberek ugyanakkor azt is tanácsolják, hogy érdemes egy kicsit kivárni a lakáshitel-döntéssel, per pillanat ugyanis több tényező is rossz elhatározást szülhet. A forint ereje teljében van, a sáv erős széle szinte soha nem volt ennyire közel, vagyis a gyengülés valószínűsége sokkal nagyobb, mint a további erősödésé, a svájci frank alapkamat többlépcsős emelési hullám elé néz, a hazai alapkamat további mérséklése pedig még mindig napirenden van. Mindez azt jelenti, hogy aki a mostani kondíciók és törlesztőrészletek alapján akar választani deviza- és forinthitel között, az még könnyen találhatja az előbbit jobb megoldásnak, miközben egy-két hónap múlva már egészen más elhatározásra jutna, és hosszabb távon inkább az utóbbi bizonyulna jobb döntésnek.