ISPA-projektek – mi a késés oka?

Zajlik a számháború a magyar uniós befizetések és támogatások egyenlege körül. Az ellenzék állítása szerint tavaly negatív szaldóval zárt az ország, az uniós forrásokért felelős Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) szerint azonban pozitívval. Az eltérések oka a számítási módszerekben keresendő. Úgy tűnik, ebbe a vitába szállt be január közepén megjelent jelentésével az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ha csupán érintőlegesen is. A jelentés az ISPA-projektekkel kapcsolatos gondokat taglalja.

Szabályozatlan adminisztráció A jelentés szerint 2003 júliusáig nem szabályozták az ISPA programok sajátos könyvvezetési követelményeit, továbbá nem hangolták össze valamennyi, a projektek pénzügyi lebonyolításában részt vevő szervezet nyilvántartási kötelezettségét. Az uniós és a hazai számviteli szabályozás eltéréséből adódóan az ISPA intézményeknek egyidejűleg két különböző irányú és típusú jelentéstételi, beszámolási kötelezettségnek kellett megfelelniük és ehhez megfelelő nyilvántartási rendszert kialakítaniuk. Az Európai Bizottságnak az ISPA támogatások felhasználását, a projektek pénzügyi helyzetét eredményszemléletben, az elért előrehaladást bemutatva kellett jelenteni, míg a kormány által az államháztartási szervezetek részére előírt beszámolási kötelezettség költségvetési típusú és pénzforgalmi szemléletű volt.

Jogos bírálat, pozitív folyamatok

Az ISPA-program nem megfelelő előkészítése, tervezése és szabályozása miatt két-három évet csúszik több környezetvédelmi beruházás – olvasható a jelentésében. Ennek ellenére Magyarország a 2000-2003. évi környezetvédelmi célokra rendelkezésre álló ISPA keretet 332,7 millió euró értékben kötötte le. Ugyanakkor az ÁSZ szerint a projektek megvalósítása többéves késedelemmel indult el, s az elsőként támogatott ISPA projekteket is legkorábban 2006-ban fejezik be.

Heil Péter, az NFH elnökhelyettese szerint az ÁSZ bírálata helytálló, de „a jelentés a legtöbb kritizált tényezőre vonatkozóan pozitív folyamatról számolt be”. Azóta javult is a helyzet, hiszen Magyarország tavaly annyi projekttervet küldött brüsszeli jóváhagyásra, hogy azok lefedik a teljes, maradék három évi támogatási keretet – állította Heil a FigyelőNet kérdésére. Továbbá a magyar költségvetésben 2002-től 2005-ig mintegy 40 milliárd forint áll rendelkezésre, ami a különböző Kohéziós és ISPA alapok keretében megvalósuló projektek előkészítésére fordítható.

A vizsgálat

A jelentés négy környezetvédelmi építési projektet elemez bővebben: Győrben a szennyvíztisztító telep, Szegeden a szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztését, valamint a Hajdú-Bihar megyei és a miskolci regionális hulladékgazdálkodási projekteket. Ezek teljes értéke 113 millió euró, a 2006-ig jóváhagyott összes beruházási projekt 21 százaléka.

Az ÁSZ bírálta az ISPA-programok kivitelezését, jelezvén, hogy az intézmények és szabályozások kialakítása 2000 és 2004 között „folyamatosan változó és követő jellegű volt”. A hazai források felhasználását a hatóságok nem hangolták össze a stratégiai fejlesztési célokkal, a szabályozás nem tisztázta a projekttervezés, -előkészítés felelősségét. De gond volt az is, hogy a program indulásakor kevés volt a jól előkészített projekt, ez további késést jelentett a rendszerben részt venni kívánóknak. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy 2002-től javult az ország forráslekötési képessége.

Gyakran elmaradt az előzetes társadalmi egyeztetés, ez pedig később többletköltségeket és több hónapos csúszást eredményezett. Ilyenre legjobb példa az észak-kelet Pest megyei regionális hulladéklerakó kiépítése, ahol a civil szervezetek tiltakozása és a lakosság ellenállása miatt öt helyszínen tartottak népszavazást, egy helyszínen pedig aláírásgyűjtést.

ISPA Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogató előcsatlakozási alap, a jelenlegi Kohéziós Alap előzményének tekinthető. A 2000 óta futó támogatás évente 88 millió forint támogatási keretösszeget jelent, ennek fele uniós, fele pedig hazai társfinanszírozás. Az ISPA támogatásból a 2000 és 2004 közötti időszakban lekötött keretek a csatlakozástól kezdve a kohéziós alap részét képezik.

Packázó hivatal?

Az ÁSZ kifogásolta, hogy a projektek előkészítési dokumentumainak minősége nem volt egységes. Ezért a folyamatos változások előre nem tervezett többletkiadásokat is okoztak a megvalósítás során.

A vizsgálat szerint az is visszavetette a projektek megvalósulását, hogy az ISPA magyarországi intézményrendszere permanens átalakulásban látta el feladatát, és még mindig vannak szabályozatlan és lefedetlen területek. De a bírálat nem csak a hazai hatóságokat érinti, mivel a hazai mellett a lebonyolítással összefüggő uniós szabályozás is folyamatosan változott. Ráadásul az is nehezítette a projektekben résztvevők életét, hogy a hazai szabályozások késve jelentek meg. Az ÁSZ a józan ész kívánalmainak megfelelően jobb koordinációt, a teljes procedúrára vonatkozó világos szabályozást javasol.