Belföld

A Deutsche Börse ismét Londonban próbál szerencsét

Négy évvel a korábbi próbálkozás után a Deutsche Börse ismét felvásárlási ajánlatot tett a London Stock Exchange részvénytársaságra. A frankfurtiak kísérlete egyelőre sikertelen.

A legnagyobb európai részvénypiacot, a londoni értéktőzsdét üzemeltető társaság, a London Stock Exchange részvénytársaság (LSE) hétfőn elutasította a frankfurti tőzsdetársaság, a Deutsche Börse újabb, 1,995 milliárd eurós felvásárlási ajánlatát, de nyitva hagyta a lehetőséget a tárgyalásra az egyesülésről – jobb feltételekkel.

A Deutsche Börse részvényenként 5,30 fontot kínált az LSE-részvényeseknek, de az LSE vezetése szerint ez mélyen alulértékeli a céget, annak ellenére, hogy 23 százalékos felárat tartalmaz az LSE pénteki, 4,30 fontos záróárához képest, illetve 52,3 százalékos felárat az ajánlat megtétele előtti utolsó záróhoz, az október 22-i 3,48 fonthoz képest. Hétfő délelőtt az LSE 5,18 font volt a londoni értéktőzsdén, 20,47 százalékkal drágább a pénteki zárónál. Az év eleje óta 54,63 százalékkal drágult.

A Deutsche Börse megígérte, hogy a londoni tőzsdetársaság és a londoni értéktőzsde szerkezetét, kereskedési módját érintetlenül hagyja, ugyanakkor – szerinte – az együttműködés jelentősen csökkentené az elektronikus kereskedelem költségét a befektetők számára Londonban.

Az LSE, az elutasítás hétfői közlésével egyidejűleg, meghívta a Deutsche Börsét, hogy tartson bemutatatót az egyesülés előnyeiről, illetve tárgyaljanak arról, hogy “egy nagy mértékben megemelt ajánlat nem szolgálná-e valóban az LSE részvényeseinek és ügyfeleinek érdekeit”. A Deutsche Börse elfogadta a meghívást.

Az LSE-nél persze inkább valamiféle társulásra gondolnak, semmint arra, hogy a világ legnagyobb határidős piacával, a zürichi értéktőzsdével közösen működtetett Eurexszel és a saját európai elszámolóházzal (Clearstream) erősített Deutsche Börse egyszerűen bekebelezze a londoni piacot.

A Deutsche Börse legutóbb 2000-ben kísérletezett egyesüléssel, majd felvásárlással Londonban, de ajánlatát akkor is kevésnek tartották és elutasították, főleg függetlenségi meggondolásokból. Azóta a piacok egyesítése még fontosabb lett tisztán üzleti szempontból, mivel megerősödött a konkurencia: a párizsi értéktőzsdének 2000 szeptemberben sikerült összehoznia a párizsi, a brüsszeli, az amszterdami és a lisszaboni értéktőzsdét üzemeltető közös Euronext tőzsdetársaságot, és az Euronext 2002 januárjában megszerezte a londoni határidős és származékos piacot, a LIFFE-t is, pedig arra az LSE is pályázott, csak éppen az ajánlata gyengébb volt, mint a Euronexté.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik